Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-20 / 284. szám
ff-' > i. má % * ^ ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 lm 1200 lej, félévre <500 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára, 5 lej OHSZAUUS M AGY A KVART I LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Uririi (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 0 04. ELŐFIZETÉS MAGYAEOKSZAGON: 1 évre 58 pengő, félévre 29 pengő, negyedévi! 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NVMERAR No. 24256—92?. Cfaj-Kofozsvár. 1930 december 20 SzOXOhăt Mogyarolf, éMjetefe, uigyázzatoíi! A szépszámlálás közeledik 1930 december 29-én meg kell mondanunk, hogy magyarok vagyunk! Jósika János báró a székelyföldi „kulturzóna“ megszüntetését követelte A cseh—magyar vámháboru Magyarország és Csehszlovákia között vátn- háboruság van, amelynek egyik eredménye, hogy Magyarország úgy rendezi be külső kereskedelmét, mintha ez az állapot tartós jellegű volna, egyszóval: mintha bizonyos tekintetekben Csehszlovákia már nem is létezne Magyar- ország számára. Huszoranégy órával később azután, hogy a magyar delegáció eredménytelenül érkezett vissza Budapestre, már más külföldi piacok léptek akcióba és ugylátszik, bogy Magyarország be fog tudni könnyedén rendeződni az uj viszonyokra. Csehország kormánya azt állítja, hogy nem tragikus veszedelem a számára a vámszurző- dés meghiúsítása. De hát tulajdonképpen mi az oka a konfliktusnak 1 A magyar álláspont szerint a csehszlovák agrárvámok csak elvétve engednék meg a kivitelt, mi áiiai Csehszlovákia, mint állandó piac elveszne-Magyarország számára. Magyarországnak fontos volna, mint mezőgazdasági államnak a lisztjét Csehszlovákiában elhelyezni. Egy félévvel ezelőtt még nehezen határozta volna el magát a szakításra, ma azonban tudja Magyarország, hogy nem áll elszigetelten, mint régente és számára közömbös, hogy gabonamennyiségét Csehszlovákiába exportálja-e vagy sem? A csehszlovák álláspont szerint Csehszlovákia azért nem adhat nagy engedményeket, mert még ha belemegy a legmagasabb kedvezményes alapon álló provizóriumba is, úgy is a rövidebbet huzza, mivel az iparcikkeknek Magyarországba való exportálása a magasabb vámok miatt megdrágulna, körülbelül 30 százalékkal. A csehszlovák ipar ebben az esetben Magyarországon nem volna versenyképes. Bizonyára a probléma részleteiben szövevényesebb, mintahogyan a két hivatalos álláspontra való hivatkozással felvázoltuk. Szövevénye sebb és bonyolultabb. Nem csupán azért, mert mindkét államnak átmeneti nehézségei lesznek, de azért, mert ennek a szerződés meghiúsulásnak lehangoló politikai háttere is van. Akár- menyire is rossz viszonyban vannak a kisantant államai Magyarországgal, a helyzet mégis <-sak az hogy gazdasági együttműködésre szükség van, annál az egyszerű oknál fogva, mert ezek az államok mind egy zárt gazdasági egység megzavarásából keletkeztek és mint egymással szomszédos termelő-területek, a legszervesebben egymásra vannak utalva. Lehangoló ennek az egyezménynek meghiúsulása azért is, mert Csehszlovákia és Magyarország között már a mult években erősebb szálak szövődtek és e szálak megerősödése, nem pedig elritkulása és szétesése lett volna a természetes. Csehszlovákia. elsőrendűen iparüző állam, Magyarország pedig elsőrendűen mezőgazdasági állam. Ez a két állam termelési karakterénél fogva hivatva van a legszilárdabb gazdasági együttműködésben részt venni Középeurópa konszolidációjában. Az általános lezüliés gazdasági téren elvileg a tények kérlelhetetlen logikájúval kergeti össze a középeurópai államokat, mert csak egy széles alapon nyugvó összefogás volna biztosítéka a középeurópai rend megmaradásának. Mindennap azt várjuk, hogy mikor ébrednek inár fel a vaksi államok elaléltságukból és jönnek reá, hogy csak a népek kollektiv munkája teremthet itt egészségesebb viszonyokat. Cseh(Bukarest, december 18.) A kamara pénzügyi bizottságának csütörtök esti ülésén tárgyalás alá vették a közoktatásügyi minisztérium költségvetését. A tárgyalás során felszólalt Jósika János báró magyarpárti képviselő és tiltakozott az ellen, hogy a kisebbségi iskolák államsegélye nem szerepel a tetelek között. Felszólította a minisztert, nyilatkozzék, megadja-e 1931-ben az álír nsegélyt, vagy sem. Costachescu kijelentette, hogy a kisebbségi iskolák államsegélye; a jövő évben is folyósítani fogják ug makkéra összegben — 20 millió — mint 1930-b« n Jósii'r é' ' :*« n miniszteri kijelentés jegyzőkönyvbe vételét, majd tiltakozott a kulturzóna nagy költségei ellen. A kulíuízóná- ra semmi szükség sincs, csak arra jó. hogy az állami költségvetést jelentékenyen terhelje. Costachescu válaszában kijelentette, hogy. a kulturzóna költségeit ebben az évben 3 millióra fogják leszállítani. Uj tanítókat nem alkalmaznak és csak a régiek fizetését folyósítják. Kifogásolta a magyar képviselő azt, hogy a közoktatásügyi minisztérium kiadásainak leszállítása csaknem kizárólag a kultusztárca terhére esett, noha az elemi iskolai oktatásnál nagy megtakarításokat lehetett volna eszközölni, például a Székely/öklön, ahol kitűnő fele(Bukarest, december 18.) A kamarában napirend előtt Ceasoglu lupista képviselő tiltakozott az ellen, hogy a kamara megváltoztatta a napirendet és az álláshalmozásról szóló törvényt tűzte ki tárgyalásra. Az ülésszak elején úgy döntöttek, hogy a csütörtöki nap interpel- lációs nap lesz és ezt a határozatot respektálni kelene. León (Lupista) csatlakozik Ceasoglu tiltakozásához s kéri a Stewárt-féle interpelláció napirendretüzését. Ebben az ügyben néhány mi Szlovákia politikusai szeretik megjátszani magukat az európai együttműködés patronusai- nak, állandóan az ő ajkukon a szó, hogy fogjunk össze valamennyien és amikor a legcsekélyebb gazdasági áldozatot kellene megtenni, amely más oldalról bőven gyümölcsözne, akkor hirtelen önző érdekeik védelmi vonalába vonulnak vissza. Fel kell tételeznünk, hogy vannak elleptétek kezeti iskolák működnek és nincs szükség állami iskolákra. Costachescu: Szóval azt kéri képviselő ur, hogy szállítsuk le a Székelyföldön az állami iskolák számát. Jósika: Igen, ezt határozottan kérem. Costachescu: Az ügyet meg fogom vizsgálni és kérek erre vonatkozólag a képviselő úrtól előterjesztést. Jósika János hangoztatta ezután, hogy az egyházak részére juttatott államsegély nagyon csekély. Rámutatott arra, hogy a mai időben a papságra éppen olyan szükség van, mint a hadseregre és kérte a kormányt, fordítson sokkal nagyobb figyelmét a kérdésre. Hasonló értelemben beszélt Luéir Ferenc magyarpárti képviselő is, aki a református egyház nevében kérte. hogy a régi államsegélyt folyósítsák. Nem komoly kifogás az az állam részéről, hogy a papoknak egyéb jövedelmeik is vannak. Ezeknek az állítólagos jövedelmeknek legnagyobb része a jelenlegi körülmények között majdnem semmit sem ér és egyetlen reális jövedelemnek az állami támogatás tekinthető. Costachescu közoktatásügyi miniszter válaszolt és válaszában határozottan kijelentette, hogy az egyházak állami támogatásának leszállítása a kormány határozott intenciója és niszter kompromittálva van és az országnak tudnia kell, hogy mi a valódi helyzet. Radncanu miniszter kéri az elnököt, hogy az interpellációt tűzze ki napirendre. A kor- mány. óhajtja, hogy minél, előbb válaszolhasson a vádakra, amelyek már az interpellációt megelőzően megjelentek a különböző lapokban. Pop Cicio elnök kérdésére a kamara hozzájárult a Stewart-interpelláció napirendre- tűzéséhez. Csehszlovákia és Magyarország között, érdekek 'szívós védelmezése forog kockán. De végtére is kitől várjuk az okos megértő szót, ha nem Csehszlovákiától, amely a monarchia romjain lett naggyá, előnyösebb helyzetben van minden kisantant államnál és látszólag szerencsésebb körülmények között ússza meg a válságot, mint keleti és déli szomszédjai. így ezen a tételen változtatást nem eszközölhet. Ökölle! mentek egymásnak a kamarában az ellenzék! és kormánypárti képviselők A Madge áru ellem emelt adóeltitkolás! ügy parlament! vihart Idézett cüo — Madgeaiu bolondnak tahi!ált egy lupista képviselői, Lupa az egész kamarát nevez*© bolondnak (Folytatása a második oldalon.)
