Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-19 / 283. szám

1 A betétesek rohamának Itatása alatt 15 amerikai bank szüntette be fizetéseit XIII. tiVF. 283. SZÁM. mmimtmaammmiau -^^ssm^amssssaaexsi^^ssm Nem jelentettek fizetésképtelenséget a székeiyudvarhelyi kereskedők A hiíieiesEŐk a IcgaaessEsbbüícnő méltányosságot tanúsítják a ssé­kelyudvarheSyí kereskedőkkel szemben (Székelyudvarhely, december 17. Saját tud.) A jelenlegi súlyos gazdasági es pénzügyi viszo­nyok között könnyen születnek meg és terjed­nek el rémhírek, amelyek gyakran túlzottan ál­lítják be a helyzetet és a fizetésképtelenségek lavinájával kapcsolatosan gyakran olyan cé­gek megrendüléséről is suttognak, amelyek minden tekintetben jól megalapozottak és szo­lid üzletvezetésükkel, szorgalmas, szakszerű munkájukkal sikeresen állják a gazdasági élet viharzó hullámcsapásait. A fantázia túlzott szüleménye volt az a hir is, amely szerint Szé­kelyudvarhely összes kereskedői fizetésképte­lenséget jelentettek. Ez a hír légből kapott és minden alapot nélkülöz. A tényállás az, hogy a székeiyudvarhelyi textilkereskedők — és nem az összes székeiyudvarhelyi kereskedők — kör­levelet intéztek a nagykereskedőkhöz, akiket arra kértek, hogy székelyföldi követeléseik be­hajtásának legyenek méltányosak, humánusak, mert a székeiyudvarhelyi piacot és főleg a ka­rácsonyi vásárt megrontotta az a körülmény, hogy egyik nagyobb székelyudvarhelyi textil­kereskedő — abban a feltevésben, hogy hitele­zőivel könnyen ki tud egyezni — nagy tételek­ben és irreális árakon kínálta áruját, valóság­gal elvesztegette portékáját és ezzel az árakat egészségtelenül úgy lenyomta, hogy a normális és szolid kereskedelem minden reménye a kará­csonyi forgalmat illetőleg meghiúsult. A székelyudvarhelyi összes kereskedők fi­zetésképtelenségéről elterjedt hirek és sajtóköz­lemények hatása alatt a Székely udvarhelyi Ke­reskedő Társulat a következők megállapítására kéri a Keleti Újságot: Nem igaz az a hir, hogy az összes szé­kelyudvarhelyi kereskedők fizetésképte­lenséget jelentettek, vagy jelentenek. A légből kapott és felületes hir legélénkebb cá­folata az, hogy a székelyudvarhelyi piacon, ahol körülbelül 100 kereskedő dolgozik, ebben az évben csak egyetlen fizetésképtelenség for­dult elő. A székelyudvarhelyi kereskedők nagy­része évtizedes, becsületes alapítási és tevékeny­ségi múltra tekint vissza és tartozásait fizetni akarja és fizetni is fogja. Az elterjedt hirek egy székely város becsü­letes kereskedőtársadalmának megbélyegzését és a hitelek megszorítását vonhatta volna ma­ga után, akkor, amikor az egyébként is súlyos viszonyok között a kereskedőtársadalom élet- halál haroqt vív. Információt szereztünk a székelyudvarhe­lyi kereskedők helyzetéről és viszonyairól a Romániai Hitelezői Védegylettől is és a kapott fel világositás alapján közölhetjük, hogy a fi­zetésképtelenség kollektív bejelentéséről elter­jedt hirek nem felelnek meg a valóságnak. Ab­ban a körlevélben, amelyet 13 székelyudvarhe­lyi cég irt alá, az adósok közük hitelezőikkel, hogy tartozásaikat meg akarják fizetni, de hi­vatkozva a rossz üzletmenetre, amelyet súlyos­bított az, hogy egyik székelyudvarhelyi fize­tésképtelen cég áruit áron alul dobta piacra, azt kéri, hogy jóindulattal legyenek a hitelezők az esetleges fizetési késedelemért. Rosszhisze­műségről, .--Vmegkárosító szándékról azonban nincs szó, aminthogy a hitelezők is készek ar­ra, hogy a székeiyudvarhelyi kereskedők jóin­dulatúnak ítélt bejelentésével szemben a leg­messzebbmenő méltányosságot tanúsítsák. Magunk részéről megnyugvással állapítjuk meg, hogy a székelyudvarhelyi kereskedők helyzetéről elterjedt hirek valótlanok. Tény, hogy a Székelyföldön és így Székelyudvarhe­lyen is nagy a szegénység, csökkent a fogyasz­tóképesség, de a szolid alapon működő székely­udvarhelyi kereskedők sikeresen folytatják a harcot a gazdasági válsággal. A székelyudvar­helyi kereskedők üzleti elveit és mentalitását legjobban jellemzi az a nyilatkozat, amelyet nemrég tett egy Székelyudvarhelyre szállító nagykereskedő cég utazója, aki kijelentette, hogy az udvarhelyi kereskedők még ma is a legjobb fizetők és hogy a cégek inkrisszáns meg­bízottai soha nem térnek vissza üres kézzel Szé­kelyudvarhelyről. Newyorkból jelentik: A különböző amerikai államokban tegnap újból tizenöt nagy bank jelentett fizetésképtelenséget A pénzintéze­teket a betétesek megrohanták és a többi nagy­bankok hiába vonakodtak a kivett összegeket betétként elfogadni, a betétesek nyugtalansága nem szűnt meg. Az amerikai lapok erélyesen sürgetik a kormányt az nj banktörvény megal­kotására. Nevryorkban a hatóságok lezáratták a Binghampton-bankot és fizetésképtelenséget jelentett a Waeverville-bank is, amelyeknek a passzívája egyenként meghaladja a 100 ezer dollárt. Az újabb bankbnkások hírére a tőzsdén (Bukarest, december 17.) Mint ismeretes, már régóta előkészületek és tárgyalások foly­nak a bukaresti román-magyar kereskedelmi kamara megalakítására. Budapesten a román magyar kereskedelmi kamara Grátz Gusztáv dr. elnöklete alatt már meg is alakult, a buka­resti alakulás azonban egyre késett. Gyárfás Elemér magyarpárti szenátor a szenátus folyo­sóján ebben az irányban megkérdezte Manoi- lescu ipari- és kereskedelemügyi minisztert és érdeklődött aziránt, hogy mikorra várható a bukaresti román-ma­gyar kereskedelmi kamara megalaku­lása. a vasúti- és petróleumrészvények nagy árvesz­teségeket szenvedtek. A betétesek nyugtalanságát nem tudta megszüntetni az a felhívás sem, amelyet New- york város polgármestere, Walker intézett a közönséghez, amelyet nyugalomra intett és arra figyelmeztetett, hogy csak azokat a tőké­ket vonják el a bankoktól, amelyekre feltétle­nül szükség van. Az amerikai lapok hangsú­lyozták, hogy a közönség pánikja teljesen indo­kolatlan és a pénzintézetek megrohanásával sa­ját érdekei ellen cselekszik. Manoilescu a következőket mondotta: — Ezzel a kérdéssel igen komolyan, mond­hatnám kedvteléssel, foglalkozom. Annak, hogy a kamara eddig nem valósulhatott meg, az az oka, hogy egy ideig nem találtunk megfelelő el­nököt. Most már azután megállapodtunk Brâncovegnu herceg személyében és igy a megalakulás a legrövidebb idő alatt megtörténik. Az a véleményem, hogy komoly, céltudatos munkára van szükség a Magyaror­szág és Románia közötti minél melegebb és szo­rosabb kereskedelmi kapcsolatok kimélyitésóre. Brancoveann herceg les* a bukaresti román—magyar kereskedelmi kamara elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents