Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-15 / 280. szám
 közszállifásokbasi és közmunkákban való részesedés Irta: Csiszár Lajos épitész Marosvásárhely, L E címben levő kérdés képezi a mai egész világgazdasági válság megoldásához vezető ut középpontját. Épp ezért két részre osztom Romániára való tekintettel a kérdést. I. A mai gazdasági helyzeten a közszálli- tások és közmunkák által való segítés feladatának állami kötelezettsége. II. A kisebbségek mellőzése Romániában a közmunkákból. Minden nemzet más és más szemüvegen látja a mai általános bajok okait. Nitti olasz miniszterelnök már a békekötéskor prófétaszerüleg megmondta, hogy a jóvátétel címen szenvedő hadisarc nagy bajok előidézője lesz. A Daily-Mail szerint Londonban összeült angol pénzkorifeusok egyike a mai nagy munkahiányt: Oroszország importja és fogyasztó képességének megszűntében látta, a másik iparfejedelem szerint a baj oka Angliában az, hogy angol gyárak igen sok szövőgépet exportáltak külföldre, azok most termelésük által kiverik az angol árut az illető országból, ezért nincs most oda export. A harmadik az Oroszországban elveszített 75 milliárd aranyfrank államkölcsön elmaradt kamataiban, a másik az Amerikának fizetendő háborús adósságok karnat- terhóben látja a bajok okát. Németország közgazdászai a hadisarcban, a gyarmatoknak, továbbá tekintélyes területeknek, köztük értékes szénvidékének és hajóiknak elvesztésében, az országnak a lengyel-korridor által való kétfeléosztásában keresik a bajok okát. Csehország a volt monarchia nagy vámterülete helyett leapadt fogyasztási területének és az utódállamok iparfejlesztési erőlködésének tulajdonítja ipari krízisét. Mit mondjunk Romániáról? Románia győ- ssött. Hadisarcot kap anyagokban, javakban. Nagy területtel szaporodott és olyan állam lett, ahol minden természeti kincsben dúskálni lehet. Mezőgazdasági produktumai export-képesek, bányatermékei között a földgáz* petróleum, arany, ezüst, vas, só, bauxit és mindenfajta kőzet töméntelen mennyiségben található. Minden van, csak a pénztőke hiányzik Romániában, hogy lüktessen az élet. Vasúti hálózat, vizi ut szeli át az országot. Fagymentes tengeri kikötők állanak az export rendelkezésére és az ország mégis pusztul, mintha menne vakon a bolsevizmus felé, jóllehet munkaalkalom rengeteg lenne. Lakáshiány van: nem építenek. Építés helyett a tulajdonos orra elől mai napig a kommunizmus szégyenére a bérérték töredékéért rekvirálás cimen vannak lakások eltulajdonítva. Az utak járhatatlanok, a kaviesanyag rendes évi pótlásának több mint másfél évtized óta való elmaradása miatt. Habár a kőalépit- ményelc is kilazuitak, általános javítás nemcsak szociális szempontból, de a polgárság jármüveinek, testi épségének és életbiztonságának okából sem történik. Az ősi jármüvek lassú forgalmához szabott hajdani utgörbék és hidelhelyezések miatt bekövetkező szerencsétlenségek hiába figyelmeztetnek: a halálhidakat és halálfordulókat a kormány nem alakítja át, s meg sem kísérli a rozzant útrészeket, műtárgyakat karbahozni. A középületek állapota siralmas. Lyukas padlók, lyukas fedelek és korhadásnak indult fairészek kiabálnak javításért. A vasút is beteg. Alépítményei, gördülő parkja elviseltek. A vasúti fuvardíj azonban a világon a legdrágább, annyira, hogy pld egyes cikkek exportja a békebelinek G—8-szorosába kerül s ennek dacára a vasút mégis deficittel zárul. Közmunka nagyon sok volna teljesíteni való ezen kivül is: folyók szabályozása, uj vasutak építése, középületek, közmüvek ezreinek emelése, természeti erők kihasználása végett müvek létesítésének tervbe vétele. Ezer és egy alkalom ara, hogy munka teremtessék és a tétlen lakosság keresethez jusson. A tehetetlenség miatt munka helyett a városi munkás munka- nélklil éhezik, vagy pedig közkonyhák koldus alamizsnáján tengődik. A gazdasági krízist nálunk politikai üres blöffök, kanyargós nagy szólamok püffögő frázisaival és az adóprés szigorításával akarják gyógyítani. Az agrárreform cimen elvett birtokon a parasztság és az éhenveszésre Ítélt birtokos osztály végső vonaglásban vau. Az idén már a földjét sem művelheti, a föld már az adóját sem hajtja ki. A lcézmüiparos és kereskedő hasonlóan kereseti leg a minimumon alul csúszott. Kereseti lehetőségének hiánya miatt szerszámgépeit veszíti el az adóárverések következtében. A kereseti hiány miatt az egész ország fogyasztása csökkent, például a cukorgyárak felére redukált répamüvelés dacára sem birják produktumaiknak még a nogyedét sem értékesíteni és dumping árakon adják ötödáron a külföldnek tultermésüket. Megemlítendő, hogy a baksis- rendszer miatt a belföldi cukor kétszer olyan drága, mint ahogy külföldön árusítják. Hason- lólag drága pld. a Romániában gyártott, cement is, mely közel háromszoros árban jut az épittetőhöz, mint aipennyibe világparitásban kerti! a cement. Az ország élén állóknak kötelességük volna nagy beruházási kölcsön utján pozitiv munkát kezdeni. Azonban az idegen tőkét kiüldözték, ahelyett, hogy az országban hiányzó idegen pénzzel munkaalkalmat teremteni s ez által konszolidációt szolgálni s a bolsevizmus rémét elüldözni próbálták volna. A városok részére ugyancsak munkaalkalmat kellene lehetővé tenni, jövedelmező kézmüvek létesítésével. Követeljük, hogy munkaalkalom és kereseti lehetőség teremtése végett a közmüveket és épületeket hozzák karba, a magán építés előmozdítására pedig adjanak komoly kedvezményt és hosszú, 30—40 éves adómentességet. Régi épületek moderné történő átalakítási munkáinál, ha az épület beépített köbtartal- nára már 200 lei költség esik: adjanak szintén minimálisan 20 éves adókedvezményt. Zabolai Páí kolozsvári cipészmester aranyérmet Kapói.', Már több ízben beszámoltunk a bukaresti nemzetközi borkiállításról, melyen több kolozsvári cipészmester is résztvett. A kiállítás bezárása alkalmával szétosztották a kitüntetéseket s a legnagyobb örömmel kell megállapítanunk, hogy habár Kolozsvárról aránylag kevés ci|.észiparos vett részt, mégis két iparos kitüntetésben részesült. Az rgyik kitüntetett Zabolai Pál, ortopédcipész, aki a szakmájában már eddig is nemcsak nagy népszerűségnek örvend, hanem már több kitüntetésben is részesült. A mostani kiállításon ortopéd cipőiért arany érmet kapott. Ugyancsak kitüntetésben részesült Bins Luca, aki normál cipőket állított ki és ezüst éremmel tért vissza Bukarestből. Mec bizható információk szerint megírhatjuk azt is, hogy a kiállításon megforduló szakembereknek egyhangúlag az volt a véleménye, hogy a kolozsvári dipészipar nagyon fejlett, nemcsak az országban áll első helyen, hanem még külföldi viszonylatokban is meglepetésszámba megy Csak a női cipők készítésében vezet Bukarest, hogy még a legnagyobb nyugati városokkal is 1 Ivebeti a versenyt. A cipészipar többi városában azonb n Kolozsvár vezet, amihez még az is hozzájárul, hogy az árak is itt a legszolidabbak. Kolozsváron njahb asztalos szövetkezet létesült. A mai nehéz megélhetési viszonyokra való ]tekintettel nemrégen a kolozsvári asztalos iparosok j között mozgalom induit meg égj szövetkezet létesítésére, hogy kollektiv terme'és alapján az asztalos iparosok redukálhassák a kia ásókat és olcsó iparcikkeket hozhassanak forgalomba. Ez az alakutas márt előrehaladott stádiumba jutott, mint értesülünk, az» Építőanyagra nagy vasúti kedvezményt, mely semmi esetre se legyen a háború előtti árnivó fölött! Házujraépités és modernné alakítás eseté ben a lakó részére felmondási joggal élhessen a tulajdonos, kártérítés kötelezettsége nélkül. Az elriasztott és kivert külföldi tőke be- édesgetésére mindent meg kell tenni. A belföldi fogyasztást csakis közmunkák által és intézményes gazdasági beindításokkal lehet emelni. A kézműiparral is kellene törődnie az államnak. Fontos volna, hogy épp a bolsevizmus- nak legjobban kitett kézmüiparosság láttassék el munkával. Állami szállítások lebonyolításával kellene az iparkamarákat megbizni. Bak- kancs és bútor stb. szállítások, amint a régi Monarchiában a szövetkezetbe tömörült kézmü- iparosok nagy tömegét juttatta kitünően elkészített kézi munkához: most is hasonlólag helyes volna, mert a kézzel végzett munka jobb is egyben, mint a gépi tömeggyártás, az állam pedig erősítené fenntartó polgári elemét. Határozati javaslatom a közmunkákra nézve a következő: Az ország konszolidációja, a belfogyasztás emelése és a közszükség érdekében a mai világ- krízis megszüntetésére szükségesnek tartjuk: I. a közmunkák intenzív beindítását, a) az utak kijavítását és a mai forgalmi eszközöknek megfelelő átépítését; b) az állami és más középületek sürgős kar- bahozását; c) lukrativ rendszerű és civilizatorikus köz munkák létesítését. II. A befektetési tőke abszolút biztonságának állami törvényekkel körülbástyázott kau- teláit megteremteni és a külföldi tőke beenge dését szolgálni: a) a kommunizmus eszméjét erősítő, a tulajdon szentségét korlátozó és igy a polgári tér melési rendbe ütköző cselekedeteknek megszüntetését, a lakások azonnali szabaddá tételét; b) a magánépitkezésekre 30—40 évi teljes adómentességet; c) a Trancu-Iasi féle törvényt valóban végrehajtani, építési engedélyeknél, mindenféle hatósági dijaknál e törvény minimális skáláit alkalmazni; d) uj építkezés, vagy régi épület modernné tétele esetén a tulajdonos részére bérlővel szem ben kártérítés nélkül, törvényes felmondási jogot; e) modernné átalakítás esetén az épület köbmétere után 200 lej átlagos minimális befektetés által 20—25 évig tartó adómentességet; f) a kézműipar részére az állami szállításokból az iparkamarák utján részesedés nyújtását. 'uj szövetkezet gróf Teleky Árvéd Honvéd-uccai műhelyét az uj szövetkezet részére kibérelte. December 14 és 15-én kézműipari nagygyűlés lesz Bukarestben. A Bukarestben nemrég megalakult Ipartestületek országos szövetsége arról értesíti az összes fiókokat, hogy habár a kongresszus határozati javaslatait Illetékes szakminiszterekhez eljuttatta, a sérelmek orvoslása tekintetében mai napig semmiféle intézkedés nem történt. Amint az előjelekből látható, a közel jövőben nem is fog történni semmi. Az ipartestületek országos szövetsége tehát elhatározta, hogy a kormány részvétlensége miatt december 14 és 15-én Bukarestben egy nagygyűlést tart, amelyre meghívja a fiókegyesületek egy- egy delegátusát. A nagygyűlés tárgysorozata az alábbi pontokban merül ki: 1) A forgalmi adó és ipari adó, 2) a munkanélküliség ellensúlyozása, 3) a szövetség költségvetési előirányzata, 4) központi választmány és végrehajtóbizottság választása és 5) a választási törvény módosítása érdekében teendő intézkedések. KI adja ki a sofftfrttknek az iparigazol!- ványt t A bukaresti solföripartestület legutóbb megkeresést intézett az illetékes hatóságokhoz, hogy a lövőben a sofförök részére az iparhatóságok adják ki az Ipari igazolványt. Ugyanis még 1928 augusztus hó 23-án mondották ki, hogy a sofförség iparigazolványhoz vao kötve, de azóta az iparigázolványokat a soííörvizsga letétele után a rendőrhatóságok adták ki Ez teljesen törvénytelen, mert csak az iparhatóságoknak van erre joga. Kíváncsian várjuk, hogy a bukaresti saiförök ipariestületének az akciója meghozza-e a kívánt eredményt.
