Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-13 / 278. szám

TUL tiVF. 278. SZÁM. A lupényi sortüz ismét bíróság elé került Olaf es Domokos sajtópere révén Conde cu főügyész ígazságüfyminiszterí leirattal bizonyitoüa, hogy nem lövetett Lupényban — De hogy ki rendelte el a sortüzet, azt most sem moodta meg — A tábla megsemmisítette a törvényszék ítéletét és csak pénzbüntetéssel snjtoüa Olajos! (Kolozsvár, december 10.) Déván elhalasz­tották a lupényi bünpör tárgyalását, Kolozs­várt azonban már a második fórum is Ítélkezett a magyar újságíró ügyében, aki kutatni meré­szelte 22 ember halálának okait és újságírói nyomozása alapján meg merte írni impresszióit. Van valami groteszk iz abban, hogy a bűnösök még szabadon járnak, de a bűn előzményeit analizáló és kutató újságíró már két Ítéletet is a zsebében hord. Az első ítélet hat havi szabad­ságvesztésről szól. A tábla már megértőbbnek és engedékenyebbnek bizonyult, ha nem is men­tette fel teljesen az újságírót, de annyit konce- dált legalább, hogy kötelességteljesitésért bör­tön még sem jár ki. A megvádolt dévai ügyész is kapott egy szépségflastromot: Olajos Domo­kost jelentékeny pénzbüntetésre Ítélték, de saj­nos, azzal, hogy a sortüz elrendelésével megvá­dolt ügyész megkapta a maga rehabilitációját, az igazság még ne^m győzedelmeskedhetett. Egy szerény megjegyzésünk mindenesetre van. Ha már az újságíró bűnösségét megállapították, miért nem tudták megállapítani a véres sortüz bűnösét? Csak akkor nyugtathatna mindenkit meg az Ítélet, ha Condescu ügyész helyett a va­lódi vádlott került volna itélőbirák elé és ke­mény büntetést róttak volna rá 22 szerencsét­len ember életéért. Várjuk tehát a büntető ha­tóságok kezének kemény lesujtását az igazi bű­nösre, vagy igazi bűnösökre! Az újságíró a sortüz nyomában. Csütörtökön tárgyalta a kolozsvári ítélő­tábla harmadik szekciója Olajos Domokosnak, a Keleti Újság munkatársának sajtóperét, ame­lyet a lupényi véres sortüzről írott cikke miatt indított ellene Condescu dévai főügyész. Olajos Domokos a lupényi tragédiát követő napon kiutazott a helyszínére s ott hiteles ada­tok és hivatalos személyek nyilatkozatai alap­ján rekonstruálta a szomorú eseményt. Cikké­ben természetesen kitért annak a tárgyalására is, ki rendelte el a sortüzet, ami mindenesetre leglényegesebb momentuma a véres esemény­nek. Olajos Domokos az illetékes tényezők nyi­latkozatai alapján megírta, hogy a sortüz elren- delője Condescu főügyész volt, akinek külön­ben egyedül volt erre joga a jelenlevő hatósági közegek közül. A lupényi esetnél jelen volt a dévai prefektus, a vizsgálóbiró, rendőrkvesz- tor is, de közülök egyiknek sem volt törvény szerint joga arra, hogy hasonló esetekben sor- tüzre adhassanak parancsot. így teljesen logi­kus volt Olajosnak különben megbízható infor­mációkkal is alátámasztott állítása, hogy Con­descu főügyész rendelte el a sortüzet. Románia többségi és kisebbségi napilapjai­Kettőzsvári Takarékpénztár és HítsShank ,1?#. kólozsvAr, p. unirii (Mátyás kir.-tSr) ? Fiókjai : Dés, Eicsőszentraárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 millió lei. Afiiliált intézetei: Tordaaranyosvármegyei Ta­karékpénztár Rt Tordán. Alsóiehérvármegye' Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- enyed, Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Székelyudvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégen- ben és Népbank Rt. Bánfíyhunyadon, Számos- újvári Hitelbank Rt. Szamosujváron ’ Betéteket elfogad! Kimfe« bankügyletet legalá- nsröseböen véges. Erased álla­séit devisahely. Áruraktára a vasút mellett ban hétszámra jelentek meg cikkek Lupényról és Condescu főügyész éppen a Keleti Újság cikkét választotta ki belőlük, hogy rajta keresz­tül elégtételt keressen magának. A pör az első fórumon. Ez év májusában a kolozsvári törvényszék első szekciója foglalkozott az üggyel. Olajos Domokosnak nem tudták kézbesíteni az idézést, de a tárgyalásra elővezetési paranccsal állítot­ták elő, úgy, hogy nem készülhetett fel a véde­kezésre. A román nyelvet sem ismerte jól s mi­kor a törvényszék tudomására hozta, hogy mi­vel van vádolva, kérte, engedjék meg • neki, hogy védőügyvédet választhasson, amire a tör­vény jogot ad neki s ezért halasszák el a tár­gyalást. A törvényszék visszautasította az erre irányuló előterjesztését. Olajost kihallgatták: ártatlanságát hangoztatta. Ezután újabb- ké­rést terjesztett a törvényszék elé, kérte, rendel­je el a bíróság a kifogásolt cikkben foglaltak va­lódiságának bizonyítását, szerezze be ennek ér­dekében a lupényi esetről felvett hivatalos jegyzőkönyvet és hallgassa ki az általa bejelen­tendő tanukat, akikkel bizonyítani tudja azt, hogy sortüzet elrendelni csak a főügyésznek volt joga. A bíróság ezt a kérését is elutasítot­ta. Filipescu főügyész tartott ellene dörgedel­mes filipikát, utána a tárgyaláson személyesen megjelent Condescu főügyész beszélt és kérte megtámadott becsülete helyreállítását. A törvényszék sajtópereknél szokatlanul sú­lyos döntést hozott: hat hónapi fogházra éa 15.000 lej pénzbüntetésre ítélte a hirlapirót. Olajos Domokos, miután az ítéletet tudomására, hozták, így köszönt el a törvényszéktől: — Lupényban 22 halottat temettek el és én vagyok az első elitéit. A táblai tárgyalás Felebbezett az ítélet, ellen s a második fó­rum, a tábla csütörtökön tárgyalta az ügyet. Olajos most már előre gondoskodhatott védel­méről. A védői tisztet dr. Pordea Augustin és dr. Rosin Constantin látták el. A tárgyaláson újból megjelent Condescu főügyész, akit azóta érdemei elismeréséül előléptettek, mivel a dé­vai ügyészség éléről a sokkal nagyobb kiterje­désű jasii törvényszék elnöki székébe ültették. Condescu főügyész a Kolozsvártól meglehetősen nagy távolságra fekvő Jasibói utazott ide, hogy jelen legyen a felebbviteli tárgyaláson. Miután az előadó ismertette az ügyet, Pordea dr. tartotta meg védőbeszédét. A kiváló kriminalista foglalkozott azokkal a körülmé­nyekkel, amelyek közt létrejött a törvényszéki ítélet és rendkívüli csodálkozását fejezte ki a törvényszék álláspontja felett, hogy még vé­dőügyvéd választására sem adott időt az újság­írónak. Nem tartotta azt sem helyesnek, hogy a bizonyítási eljárást nem rendelték el. — Kérem a semmiségi panaszok alapján a törvényszéki ítélet megsemmisitését és uj tár­gyalás elrendelését, ha pedig a tábla ug:/ látja jónak, hogy Ítéletet hozzon, úgy az Ítélet nem lehet más, mint felmentés. Rosin Constantin dr. hasonlóképpen hosz­szabban foglalkozik a törvényszéki ítélet körül­ményeivel. Eddig még nem tapasztaltán , sú­lyosnak tartja az Ítéletet. — Nemrégiben tárgyalta a kolozsvári tör­vényszék az Averescu-féle sajtópört, amelynek tárgyát sokkal súlyosabb állítások alkották, mint a mostaniét és talán amegvádolt személy is magasabbrangu volt s a törvényszék mégis csak tizenöt napi fogház és háromezer lej pénz- büntetés kirovását látta helyesnek. És ugyanez a törvényszék egy olyan állításért, amelynek rágalmazó voltáról egyáltalában nem vagyok meggyőződve, hat hónapra Ítélt egy másik uj ságiról. Hol van itten az arány? És különben sem lehet az ügyet addig befejezni, amíg néni végez a dévai törvényszék a lupériyi vérérig: zes ügyével foglalkozó perrel. Mikor ebben ai ügyben ítélet lesz, mikor tudni fogjuk kik a tu­lajdonképpeni bűnösök, akkor hozzunk majd döntést Olajos Domokos sajtóperében. Ha a törvényszék nem fogadná el ezt az indokolást, akkor felmentést kér, mivel Condes­cu főügyész csak túlzott érzékenységgel állít­hatja, hogy a cikknek róla szóló részlete rágal­mazás. Pohatiel táblai ügyész a törvényszéki ítélet helybenhagyását kéri. RehaMMfálás — aktával Condescu főügyész, mint főmagánvádló be­mutatja a törvényszéknek az igazságügyi mi­niszter egy hozzá intézett leiratát, mely szerint nem ő volt az, aki a lupényi sortüzet elrendelte. A törvényszéki Ítélet fenntartását kéri ö is. Olajos megkérdi, ki rendelte el akkor a sortüzet? Olajos Domokos beszél utolsónak. — Nem érzem bűnösnek ínagamat. Amit ál­lítottam, azért vállalom a felelősséget. Nem ál­lítottam azonban olyat, amiért azt a vádat emel­hetnék ellenem, hogy rágalmaztam. A Lu- pényban megjelent hatósági . személyek közül csupán a főügyésznek volt hatalmában sortüz- re parancsot adni s ha ő ezt nem tette meg, amint már többször kijelentette, akkor illeték télén ember volt a rendelkező. Azt tehát nem lehet rágalmazásnak nevezni, hogy én a fő­ügyészt állásánál fogva is a kötelesség végre­hajtójának neveztem. Ha nem ö volt a sortii elrendelője, helyreigazítást kérhetett volna, d MEGJELENT és a „Keleti Újság“ könyvosztályában, va­lamint minden könyv- kereskedésben kapható nem volt szükség azonnal rágalmazás! pörbe kezdeni. Az ítélet. Rövid ideig tart, a táblai tanács tanácsko­zása. Az ítélet kedvező a hírlapíróra nézve. A tábla a hat hónapi fogházbüntetést mogsemniti- siti és csupán a tízezer lej fő és ötezer lej mel­lékbüntetést tartja fenn a törvényszéki Ítélet­ből. Az Ítéletben úgy Bohatiel ügyész, mint Condescu magán vádló megnyugszanak, csak Olajos Domokos és védőügyvédéi felebbeznek ellene. ■ 1 Ezekután most már kíváncsian várjuk, mi­féle eredményt fog hozni a lupényi ügy biróság íelőtti'tárgyalása. Mert Condescu főügyész újó­lag úgy nyilatkozott, hogy ő nem lövetett. Ha pedig nem ő volt, akkor illetéktelen személy adhatta csupán a parancsot, akinek nem volt joga erre s ezért bűnhődnie kell. Itt van vilá­gosságra szükség. Uj! c'.bÁ'­A gyönyörű kiállítású, előkelő cimlapu és ne­mes tartalmú könyv a lesszetefe karácsonyi ajándék. - ára lei.

Next

/
Thumbnails
Contents