Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-01 / 268. szám

13 XIII. ÉVF. 26$. SZÁM. Uf tájékozódások az európai politikában Most megint, mozgalmas az európai kül­politika. A mozgalmasságot azok a diplomá ciai sakkhuzások adják meg, amelyek mögött főként a német, olasz és orosz külügyminisz­tériumok állanak. A sajtó tele van hírekkel, hogy Olaszországnak Törökországban és Gö­rögországban elért eredményei után sikerült érdekszférájába bevonni Oroszországot is és hogy egy olasz—orosz—német—magyar ha­talmi blokk van kialakulóban, amelybe adott esetben Törökország, Görögország és Bulgá­ria is be fognak lépni. Ez az úgynevezett revizionista blokk, amely minden dinamikai megmozdulás nél­kül is félelmetesen nagyarányú. Ezzel szem­ben állanak — Franciaország köriiJ csopor­tosulva — azok az államok, amelyek jelenlegi békéjüket kötik a nemzetközi szerződések sérthetetlenségéhez. Ezek az állumblokkok nagy általánosságban léteztek már az elmúlt esztendőkben is, az érdekszövetségbe kerülő népeket bizonyos közös célok laza kötelékei már egybefüzték — de Litvinov mostani tár­gyalásai Grandival, egy fascista világnézeten nyugvó államnak barátságos közeledése egy homlokegyenest ellenkező alapon nyugvó vi­lágnézeti államhoz, olyan feltevésekre nyují alkalmat, amelyek még a beavatottak számá­ra is meglepetést Ígérnek. Ha egyéb nem is történik a két állam között, mint egy keres­kedelmi szerződés, akkor is meggondolkozta- tó' a barátkozás, mert azt a látszatot kelti fel, hogy egy antibolsevista blokk esetén Olasz­ország nem fog fegyveresen szembeszáilani Oroszországgal, sőt erre az álláspontra fogja késztetni a vele baráti viszonyban álló többi államokat is. • Mellékes epizód, hogy Olaszország ké­szülő szerződésében kötelezi magát, hogy fegyveranyagot is szállít Oroszországnak. Bizonyára csak az üzlet kedvéért teszi, sem­miesetre sem abból a meggondolásból, hogy a kommunistákat a kapitalista államokkal szem­ben fel fegyverezze. Olaszország nem gondol és nem gondolhat ilyen messzire és valószínű, még csak arra sem gondol, hogy szükségbe peni háborút készítsen elő. Lehetséges, hogy csupán Földközi tengeri helyzetének megerő­sítése végett üz pressziós politikát, amint­hogy a békés eszközökkel való presszió je­gyében rezeg át Németországban és Ausz­trián keresztül is a jobboldaliság politikai eszmeáramlata. Alapjában véve, mégis csal: az a helyzet, hogy ezek a diplomáciai utazga­tások elsősorban a békét, az egymásra utalt államok életfeltételeinek a könnyebbitését jelentik és nem az a céljuk, hogy határok előtt vámsorompókat zárjanak le, mint in­kább az, hogy a hozzájuk közelebb álló álla­mok között a vámhatárok fokozatos lerontá­sával maguknak jobb gazdasági átjárást biz­tosítsanak. Magyarországnak különböző kül­politikai orientációit is ebből a szempontból kell megítélni. Magyarországnak látnia kel­lett, hogy a kisantant politikai ellenségeske­dése mélyebb gyökerű a tényleges gazdasági ^szükségességnél és amikor a mezőgazdasági államok tömörüléséről van szó, Magyarorszá­got csak azért kapcsolják be, hogy erejét, mozgásig szabadságát lekössék. Románia és Jugoszlávia, mint mezőgazdasági állam nem fogja védelmi szervezetét kiépíteni, mondjuk Csehszlovákiával szemben, noha ezt a logika úgy diktálná. Magyarország tehát helyesen gondolkodik, amikor Németországgal egy olyan egyezményt kivan megkötni, amely a magyar mezőgazdasági termékeknek Német­országba szabad bevonulását ígéri és viszont a német iparcikkek uj elhelyezkedési piacát Magyarországon. Igaz, közben áll Ausztria is. A történelem azonban nem egy esetet is­mer, amikor területileg nem szomszédos ál­lamok nemcsak kedvező várni relációkba lép­tek egymással, de vám és áregyezményeket is kötöttek, nos, a német—magyar gazdasági viszony ilyenképpen való kialakulása feltéte­lezhető Ausztria nélkül is, Viszont ki állítja azt, hogy Ausztria nem akar belépni ebbe az uj vámegyezménybe 1 Épen most folynak szaklapok közlései szerint azok a tanácsko­zások, amelyek Ausztria és Németország gazdasági viszonyát még egyöntetűbb alapo­kon akarják szabályozni, mint ahogyan Beth­len és Schiele német mezőgazdasági miniszter tervbe vették. Nem, túlságosan messze vezetne az a kom­bináció, hogy egyes ailamok vezetőpolitiku­sai csak azért találkoznak egymással, hogy az uj háború első fedezékeit megássák. Orosz­országgal sem azért kötöttek egyezmé­nyeket Törökország, Kina, ezek az ázsiai, különleges észjárású, hagyományú, mentali­tású államok, mintha érzelmileg egyet érezné­nek a Kreml politikájával. Egy szigorú gaz­dasági vastörvény érvényesül a világban, amely kitapogatja az akadályokat és ahol le­het, áttöri ahol nem lehet, onnan visszahúzó­dik. Alapjában véve, nem folyik más, mint az egyes államok reorganizációja, kereske­delmi piacok megvédése és megerősítése ál­tal. ♦ Az egyes államok reorganizációjával szemben azonban ott egy ideálisztikusabb cél: Európa reorganizációja. A gazdaságilag leg­jobban megszervezett európai országnak egyik volt minisztere, Le Troquer most elő­adást tartott Budapesten, elmondva, hogy miért lendült annyira előre Franciaország gazdasági helyzete. „Franc:országban — mondotta — teljes az egyensúly a mezőgaz­daság és az ipari termelés között. Franciaor­szág nem kifejezett ipari állam és nem ki­fejezetten agrárállam. Meg van a harmónia e két termelési ág között“. Európa gazdasági katasztrófájának leg­főbb oka, hogy ez a princípium, amelyet Franciaország természeti adottságánál fogva oly könnyen követni tud, nem érvényesül az európai gazdasági politikában. Hiszen voltak már a világháború előtt olyan európai termé­szetes geopolitikai egységek ,amelyek alkal­massá tették a mezőgazdasági és ipari terme­lés közötti összhangnak automatikus érvé­nyesülését. Ilyen egység volt aDuna-monar- chia is, amelyet négy-öt külön szuverénitás alatt álló területre daraboltak fel és utána a megzavart gazdasági egységet külön vámha­tárokkal tették véglegesen illuzoriussá. Ha egyes népi egyéniségek hiúsága nem volna olyan makacs* mint amilyen, úgy azon kelle­ne tanakodniok, hogy legalább a vámhatárok lerontásával enyhítsék annak a harmóniának a hiányát, amely miatt Európa a katasztrófa felé sodródott. Európai vámszövetség — ez az a bűvös jelszó, amelyet Le Troquer is em­leget Budapesten és amelynek elvi jelentősé­gű igazságához nem fér szó. De hiába mondja ez a lelkes szenátor sorsdöntő fontosságúnak az európai civilizáció szemszögéből megítélve az európai vámszövetség megteremtését, ha ehez a legyőzött népekkel együtt szenvedő győztes népek nem igyekeznek a politikai előfeltételeket megadni. Miután ez nincs meg, egyes európai államok kerülő utakon nyit­nak maguknak levezető csatornákat. Nem si­kerül nekik levezetni a politika vadvizeit, tehát egy más, nehezebb terület megmunká­lásához látnak hozzá; gazdasági életük ter­mészetes folyója megtörik az engesztelhetet­len politika szikláin, tehát kénytelenek elve­zetni a medrüket. Ez az értelme, magyará­zata az uj külpolitikai orientációknak és semmiesetre sem az a másik, közkeletűbb fel­tevés, hogy azok, akik egymás barátságát keresik, csak azért barátkoznak, mert min­denáron a háború csukaszürkéjében szeret­nék látni egymást. Ligeti Ernő. Kmnán, angol!, francia, nő­met, magyar, olasz, csah- szEovák, szerb, horwát fordítások, (levelek, tudományos, műszaki, stto. munkák), gépbedtktálás, másolás, sokszoro­sítás DR. MANDEL FORDITO IRODÁBAN, t luj-Iíolozsvár, Strada Memorandului No. 12. ff fl 99 GALLIA» R. T. I á francia-román selyemgyár Bucureşti, Piaţa Lupoaica, Palatul Bunescu Pop, Kolozsvári fiókja s Str. Gen. Necnlcea (Korniss u.) 2. Renner palota. Lyoni és párisi cpi VMFIT központunk mindenféle kJfl—1 â összes kreációkban, kicsinyben és nagyban hozzuk forgalomba. Crep de Chine mindenféle minőségben Crep Georgette Crep Mongol Crep Satin Sole Lavabie stb. stb. A I Ä \JPîf^ WIR A egy üveg „Lubin“ finom francia parfümöt adunk minden /A I - \ L* I-/ íYDr\ egyes vevőnknek, aki még egy ruhára való crep de chine selymet vásárol, melynek ára kezdődik méterenként 200 leitől. i 8 Már most szerezze be szükségletét téli-sport cikkekben. m, rod Sí, korcsolya! Nagy választék! — Olcsó árak! SCHUSTER EMILNÉL. CLUJ-KOLOZSVÁR.

Next

/
Thumbnails
Contents