Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-01 / 268. szám
13 XIII. ÉVF. 26$. SZÁM. Uf tájékozódások az európai politikában Most megint, mozgalmas az európai külpolitika. A mozgalmasságot azok a diplomá ciai sakkhuzások adják meg, amelyek mögött főként a német, olasz és orosz külügyminisztériumok állanak. A sajtó tele van hírekkel, hogy Olaszországnak Törökországban és Görögországban elért eredményei után sikerült érdekszférájába bevonni Oroszországot is és hogy egy olasz—orosz—német—magyar hatalmi blokk van kialakulóban, amelybe adott esetben Törökország, Görögország és Bulgária is be fognak lépni. Ez az úgynevezett revizionista blokk, amely minden dinamikai megmozdulás nélkül is félelmetesen nagyarányú. Ezzel szemben állanak — Franciaország köriiJ csoportosulva — azok az államok, amelyek jelenlegi békéjüket kötik a nemzetközi szerződések sérthetetlenségéhez. Ezek az állumblokkok nagy általánosságban léteztek már az elmúlt esztendőkben is, az érdekszövetségbe kerülő népeket bizonyos közös célok laza kötelékei már egybefüzték — de Litvinov mostani tárgyalásai Grandival, egy fascista világnézeten nyugvó államnak barátságos közeledése egy homlokegyenest ellenkező alapon nyugvó világnézeti államhoz, olyan feltevésekre nyují alkalmat, amelyek még a beavatottak számára is meglepetést Ígérnek. Ha egyéb nem is történik a két állam között, mint egy kereskedelmi szerződés, akkor is meggondolkozta- tó' a barátkozás, mert azt a látszatot kelti fel, hogy egy antibolsevista blokk esetén Olaszország nem fog fegyveresen szembeszáilani Oroszországgal, sőt erre az álláspontra fogja késztetni a vele baráti viszonyban álló többi államokat is. • Mellékes epizód, hogy Olaszország készülő szerződésében kötelezi magát, hogy fegyveranyagot is szállít Oroszországnak. Bizonyára csak az üzlet kedvéért teszi, semmiesetre sem abból a meggondolásból, hogy a kommunistákat a kapitalista államokkal szemben fel fegyverezze. Olaszország nem gondol és nem gondolhat ilyen messzire és valószínű, még csak arra sem gondol, hogy szükségbe peni háborút készítsen elő. Lehetséges, hogy csupán Földközi tengeri helyzetének megerősítése végett üz pressziós politikát, aminthogy a békés eszközökkel való presszió jegyében rezeg át Németországban és Ausztrián keresztül is a jobboldaliság politikai eszmeáramlata. Alapjában véve, mégis csal: az a helyzet, hogy ezek a diplomáciai utazgatások elsősorban a békét, az egymásra utalt államok életfeltételeinek a könnyebbitését jelentik és nem az a céljuk, hogy határok előtt vámsorompókat zárjanak le, mint inkább az, hogy a hozzájuk közelebb álló államok között a vámhatárok fokozatos lerontásával maguknak jobb gazdasági átjárást biztosítsanak. Magyarországnak különböző külpolitikai orientációit is ebből a szempontból kell megítélni. Magyarországnak látnia kellett, hogy a kisantant politikai ellenségeskedése mélyebb gyökerű a tényleges gazdasági ^szükségességnél és amikor a mezőgazdasági államok tömörüléséről van szó, Magyarországot csak azért kapcsolják be, hogy erejét, mozgásig szabadságát lekössék. Románia és Jugoszlávia, mint mezőgazdasági állam nem fogja védelmi szervezetét kiépíteni, mondjuk Csehszlovákiával szemben, noha ezt a logika úgy diktálná. Magyarország tehát helyesen gondolkodik, amikor Németországgal egy olyan egyezményt kivan megkötni, amely a magyar mezőgazdasági termékeknek Németországba szabad bevonulását ígéri és viszont a német iparcikkek uj elhelyezkedési piacát Magyarországon. Igaz, közben áll Ausztria is. A történelem azonban nem egy esetet ismer, amikor területileg nem szomszédos államok nemcsak kedvező várni relációkba léptek egymással, de vám és áregyezményeket is kötöttek, nos, a német—magyar gazdasági viszony ilyenképpen való kialakulása feltételezhető Ausztria nélkül is, Viszont ki állítja azt, hogy Ausztria nem akar belépni ebbe az uj vámegyezménybe 1 Épen most folynak szaklapok közlései szerint azok a tanácskozások, amelyek Ausztria és Németország gazdasági viszonyát még egyöntetűbb alapokon akarják szabályozni, mint ahogyan Bethlen és Schiele német mezőgazdasági miniszter tervbe vették. Nem, túlságosan messze vezetne az a kombináció, hogy egyes ailamok vezetőpolitikusai csak azért találkoznak egymással, hogy az uj háború első fedezékeit megássák. Oroszországgal sem azért kötöttek egyezményeket Törökország, Kina, ezek az ázsiai, különleges észjárású, hagyományú, mentalitású államok, mintha érzelmileg egyet éreznének a Kreml politikájával. Egy szigorú gazdasági vastörvény érvényesül a világban, amely kitapogatja az akadályokat és ahol lehet, áttöri ahol nem lehet, onnan visszahúzódik. Alapjában véve, nem folyik más, mint az egyes államok reorganizációja, kereskedelmi piacok megvédése és megerősítése által. ♦ Az egyes államok reorganizációjával szemben azonban ott egy ideálisztikusabb cél: Európa reorganizációja. A gazdaságilag legjobban megszervezett európai országnak egyik volt minisztere, Le Troquer most előadást tartott Budapesten, elmondva, hogy miért lendült annyira előre Franciaország gazdasági helyzete. „Franc:országban — mondotta — teljes az egyensúly a mezőgazdaság és az ipari termelés között. Franciaország nem kifejezett ipari állam és nem kifejezetten agrárállam. Meg van a harmónia e két termelési ág között“. Európa gazdasági katasztrófájának legfőbb oka, hogy ez a princípium, amelyet Franciaország természeti adottságánál fogva oly könnyen követni tud, nem érvényesül az európai gazdasági politikában. Hiszen voltak már a világháború előtt olyan európai természetes geopolitikai egységek ,amelyek alkalmassá tették a mezőgazdasági és ipari termelés közötti összhangnak automatikus érvényesülését. Ilyen egység volt aDuna-monar- chia is, amelyet négy-öt külön szuverénitás alatt álló területre daraboltak fel és utána a megzavart gazdasági egységet külön vámhatárokkal tették véglegesen illuzoriussá. Ha egyes népi egyéniségek hiúsága nem volna olyan makacs* mint amilyen, úgy azon kellene tanakodniok, hogy legalább a vámhatárok lerontásával enyhítsék annak a harmóniának a hiányát, amely miatt Európa a katasztrófa felé sodródott. Európai vámszövetség — ez az a bűvös jelszó, amelyet Le Troquer is emleget Budapesten és amelynek elvi jelentőségű igazságához nem fér szó. De hiába mondja ez a lelkes szenátor sorsdöntő fontosságúnak az európai civilizáció szemszögéből megítélve az európai vámszövetség megteremtését, ha ehez a legyőzött népekkel együtt szenvedő győztes népek nem igyekeznek a politikai előfeltételeket megadni. Miután ez nincs meg, egyes európai államok kerülő utakon nyitnak maguknak levezető csatornákat. Nem sikerül nekik levezetni a politika vadvizeit, tehát egy más, nehezebb terület megmunkálásához látnak hozzá; gazdasági életük természetes folyója megtörik az engesztelhetetlen politika szikláin, tehát kénytelenek elvezetni a medrüket. Ez az értelme, magyarázata az uj külpolitikai orientációknak és semmiesetre sem az a másik, közkeletűbb feltevés, hogy azok, akik egymás barátságát keresik, csak azért barátkoznak, mert mindenáron a háború csukaszürkéjében szeretnék látni egymást. Ligeti Ernő. Kmnán, angol!, francia, nőmet, magyar, olasz, csah- szEovák, szerb, horwát fordítások, (levelek, tudományos, műszaki, stto. munkák), gépbedtktálás, másolás, sokszorosítás DR. MANDEL FORDITO IRODÁBAN, t luj-Iíolozsvár, Strada Memorandului No. 12. ff fl 99 GALLIA» R. T. I á francia-román selyemgyár Bucureşti, Piaţa Lupoaica, Palatul Bunescu Pop, Kolozsvári fiókja s Str. Gen. Necnlcea (Korniss u.) 2. Renner palota. Lyoni és párisi cpi VMFIT központunk mindenféle kJfl—1 â összes kreációkban, kicsinyben és nagyban hozzuk forgalomba. Crep de Chine mindenféle minőségben Crep Georgette Crep Mongol Crep Satin Sole Lavabie stb. stb. A I Ä \JPîf^ WIR A egy üveg „Lubin“ finom francia parfümöt adunk minden /A I - \ L* I-/ íYDr\ egyes vevőnknek, aki még egy ruhára való crep de chine selymet vásárol, melynek ára kezdődik méterenként 200 leitől. i 8 Már most szerezze be szükségletét téli-sport cikkekben. m, rod Sí, korcsolya! Nagy választék! — Olcsó árak! SCHUSTER EMILNÉL. CLUJ-KOLOZSVÁR.
