Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-01 / 268. szám

Z1I1. ZVV. 368. SZÁM. i^*Par/T 1 QrjO mtrro — rc/Aáf <ús A abó nr/no. ároA rvA<M AaAäk óra/ Fofc N A/eNrrrá écrrfoj AaoZ?s& o/fönt/cfraJári Kf. Na.umcmn c Vt. Ne.ltman rz ’-nAaciruAázr. P/afa í/ni'rcr.z w&NeJJrrranrr esi k||Acz6áPoA<jA\ ^^öNarTe/öAaÁ VStNeumanrz c I ^SuNzpJiófoAn ff ‘art/ái >/<tz /■/ ■j'ru// ‘ar/ój laA/c ható ki pártjuk szempontjából. Ilyenkor a pa­poknak inteniők kell pártjukat az eltévelye­déstől és az evangéliumot kell hirdetni, a min­denki javára való együttműködést. Miron Christea statisztikája. Nagy érdeklődéssel hallgatta a szenátus a volt régens patriarcha beszédének azt a ré­szét, amelyben az orthodox egyháznak a többi egyházakkal szemben való helyzetét hasonlí­totta össze. A régebbi időben csak az lehetett román állampolgár, aki az orthodox egyház­hoz tartozott. A háború óta kisebbségi egyhá­zak kerültek az országhoz, nyilvánvaló, hogy az államnak ezekkel szemben, mint jó anyának kell szerepelnie. A helyzet azonban az, hogy a mai Romániát főként az crthodoxok munká­ja teremtette meg és Marasostinél orthodox katonák estek el az egyesülés eszméjéért. Mél­tányos tehát, hogy az orthodox egyház, ha nem is nagyobb, de legalább is egyenlőbb mér­tékben részesüljön az állam támogatásában. Az állami támogatásból szerinte az orthodox egyház egy hívőjére 70 lej esik. mig ugyanez az összeg a görögkatbolikupoknál 100 lej, a reformátusoknál 105, az unitáriusoknál 164 és a mohamedánoknál 101 lej. Csupán a római katkolikusolmak van rosszabb helyzetük, mint az orthodox egyháznak, Sándor József megjegyzi, hogy az a sta­tisztika, amelyet Miron Christea a reformá­tusokra használt, nem felel meg a tényleges helyzetnek, amennyiben az ott feltüntetett számnál legalább 200.000-rel több református van. Felekezeti harcok rémképe. Miron Christea miután megállapítja, hogy az orthodoxok türelmesek, hangoztatja, hogy 13 millió hivő nevében beszél s szüksé­gesnek látja rámutatni, hogy az ilyen egyen­lőtlen elbánás elégedetlenséget okoz, ami for­rongásokra vezethet és az ég őrizzen attól, hogy felekezeti harcok jöjjenek. A kormány kötelessége az egyenlőtlenséget megszüntetni. Hossu görögkatkolikus püspök bejelen­ti, hogy a beszédre és a benne adott számada­tokra részletesen fog válaszolni. Miron Christea replikázik: Tizenhárom- millió orthodox hivő van és egymillió 300.000 görögkatholikus. A görögkatholikusoknak öt püspökségük van, ennek megfelelően az ortho- doxoknak ötven püspökük kellene legyen, te­hát harminckettővel több, mint jelenleg. Mi­lyen helyzet az, amikor az egyik portáról ö. ekével mennek ki szántani és a másik porté ról csak eggyel. A szathmári rórpai katolikus püspökség számára. A CarfuiTi Leuocs iesiiritja és lehullásit]* a pattanásokat s helyükön fehér ca finom bort hagy. Megnyugtató, fertőtlenítő és használatól kezdve be- heggedést idéz elő. Mint hathatós gyógyszer állta ki a próbát az egyenek ezreinél, akik eveken it áldozatai vei tafc az ekcémának, bomornek. pattanásoknak, furunkuiuseknak, kclcvényeknck, kiütéseknek, csalánkiütéseknek, hólyagzasoknak. aranyereknek, vlszketegségnck, rühnek. Uryognak, kipállásoknak, bőr-ingerlékenységnek, nergese- désrtek, koszosodásnak, úgyszintén sebeknek, l . . a •— I .. 1 I-, M I f I \ t n |P _____________ T-gja*',U‘VU BVWVIH.V.» I vágásoknak, karcolásoknak, felhorzsolődásoknak, saigásoknak, égési sebeknek, stb- Ara... számadataira hivatkozik és azzal hasonlítja össze az orthodoxok helyzetét. Gyárfás Elemér: Ez csonka püspökség! I A szónok reámutat arra, hogy neki, mint püspöknek kétmillió hive van, akiket tulajdon­képpen tiz püspöknek kellene vezetnie, más egyházakkal való összehasonlításban. Mennyi hivatal, mennyi adminisztráció kellene ide igaz­ság szerint. A görög katolikusok espereseit ve­szi számításba és megállapítja, hogy az orto­doxoknak 550-el több esperesük kellene, hogy legyen. „Az elnyomás alatt..." Hossu: Ezt az állapotot idegen uralom alatt harcoltuk ki magunknak és akkor átütöt­tük föl püspökségeinket, esperességeinket és pa­ródiáinkat. Gyárfás: Az elnyomás alatt Miron Christea dicsérendőnek tartja, hogy más egyházak is szervezkednek, ezt a példát követniök kell az ortodoxoknak is. A római ka­tolikusoknál 751, az evangélikusoknál 840, az unitáriusoknál 430 e a mohamedánoknál 520. Hátrafordul Niemercverhez és megkérdi, hogy hány lélek esik egy rabbira. Niemerover szóra­kozottan mondja: — Tiz lej esik egy lélekre. (Nagy derültség.) Ezeknek az adatoknak megfelelően — foly­tatja Miron Christea — az ortodoxoknak 12.000 pappal kellene rendelkezniük. Miért legyenek az ortodoxok mostohább fiai az államnak, mint például a mohamedánok? Az ortodox egyház ügyében a kormánynak meg kell tennie köteles­ségét. Ezután Geicn szenátor beszélt a gazdasági helyzetről s párhuzamot von a régi Románia gazdasági helyzete és a mostani viszonyok között. Humorba fullad! Solomon Magyar Párt« ellenes támadása a kamarában A kamarában napirend előtt Mirescu szo­cialista felhívta a munkaügyi miniszter figyel­mét arra, hogy a betegsegélyzőpénztárak nem működnek a törvényeknek megfelelő módon és a munkások százai nem részesülnek megfelelő orvosi kezelésben. Franasovici liberális arra kéri a kamara elnökségét, hasson oda, hogy az uj részleges választásokat minél előbb Írják ki. Ezután Mironescu miniszterelnök beterjesztette az álláshalmozások meg« szüntetéséről szóló törvény javaslatot. Napirenden Solomon udvarhelymegyei képvi­selő szólott hozzá a felirati javaslathoz. Az ország inasztikus problémáit igyekezett fejtegetni és azt igyekezett kimutatni, hogy Maniu milyen konzek­vens volt a Károly kérdésben. Jorga: Nagyon kényes dolgok ezek képviselő ur, amelyek jelentősége mindkettőnk kompetenciá­ját túlhaladja. A kamara tagjainak egy része elérti Jorga fi­nom gunyját és a közbeszólást derültséggel fogadja. A szónok ezután a kisebbségi kérdésről beszél és azzal vádolta a Magyar Pártot, hogy irredenta politikát folytat. Tiltakozott a népszövetségi pana­szok rendszere ellen. A Magyar Párt szerinte ke­rékkötője a kiengesztel ődés és közeledés politikájá­nak- Mint ideális kisebbségi politikus Réthy udvar­helyi polgármestert említette meg. Támadta ezután az erdélyi zsidóságot is, amiért magyarérzelmü. Végül a liberális párt helyzetével foglalkozott, ami­re válaszul a liberális képviselők mosolyogva ki­mentek a folyosóra. A következő szónok Radaceanu szocialista kép­viselő volt, aki főként a kormány gazdasági politi­kájával foglalkozott, Megáüapitotta, hogy a kor­mány egykori programjából csaknem semmit sem valósított meg. Madgearu: Megtettünk minden lehetőt. Igény­be vettünk minden eszközt, amellyel a mai viszo­nyok között rendelkezni lehetett. Radaceanu végül kijelenti, hogy nincs meg­elégedve a kormánypolitikájával, bizalmat nem elő­legezhet számára és igy a felirati javaslatot nem fogadja el. Csőd a Balkánon — írja egy angol . ........ közgazdaság! folyóirat \ gazdasaga válság >ka nem a gabonaárak csökkenése, hanem a rossz pénzügyi politika (London, november 29.) A New Statesman cimü angol folyóirat „Csőd a Balkánon“ cím­mel cikket közöl, amely nem a legjobb színben állítja be a délkeleteurópai államok, különösen Románia és Jugoszlávia gazdasági helyzetét. A lap szerint a gazdasági k-nzis oka ezeken a területeken nem annyira a mezőgazdasági ter­mények árának csökkenése, mint inkább a rossz pénzügyi és gazdasági politika, a súlyos idóterhek és a hitel drágasága. Romániában és iugoszláviában kétannyi tábornok van, mint ékiául Franciaországban. Jugoszláviában még a kormány sem tudja a függő adósságok pontos össze­gét, mivel az egyes minisztériumoknak joga van arra, hogy a maga hatáskö­rében kötvényeket bocsásson ki. külföldi kölcsönök, nem nagyon mozdítanák ki a gazdasági helyzet javulását. Keleteuró- pábaa a józaneszü emberek a Népszövetség pénzügyi ellenőrzése után áhítoznak, a győztes nacionalizmus jelenlegi hangulata mellett azonban nem igen van kilátás arra, hogy ez a meggondolás reális utat találjon magának, fr»»»-»»» Perzsia lemond az Ararat« ró! Törökország1 favára (London, november 29.) A Reuter távirati iroda konstantinápolyi jelentése közli azt a be­avatott forrásból származó hirt, hogy a Per­zsia és Törökország között hónapok óta folyó tárgyalások során sikerült megegyezést létesí­teni. «Eszerint Perzsia beleegyezik abba, hogy az Ararat környéke török fennhatóság alá ke­rüljön és elfogadja a felajánlott török terüle­tet cserébe az Ararátért. A Daily Telegraf diplomáciai levelezője szerint a területek átadása most már rövid időn belül várható.

Next

/
Thumbnails
Contents