Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-06 / 246. szám
z TAXA POST AIA PIA- TITA IN NUMERÁK No. 24256—927. Cloj-Kolossvár, 1930 november 6 Csütört \ £IiOFIZ£TBSb BELFÖLDÖK 1 erre 1200 lej, félévre dSOO-lej, negyed évre 300 lej, egy Mía 100 lej.' Ara 5 lej. ' Ä hiányos cáfolat ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 94. XIIL évfolyam 246-Sk ssásn .ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: I évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedéért 15 pengő. .. .1 Egyes szám ára 29 fillér. insliát és Svájcot végigsüp&rték a ¥ih@rlcafiasztréfák Bukaresti lapok, erdélyi lapok is közölnek egy állítólagos nyilatkozatot, amelyet Tilea Viorel miniszterelnökségi államtitkár tett vol na a Magyar Párt szatmári nagygyűlésével kapcsolatban. Az idézett kijelentések elbírják ugyan a nyomdafestéket, de csak éppen hogy elbírják, mert nagyon keskeny demarkációs vonal választja el a miniszterelnökségi államtitkár szájába adott kirohanásokat a korcsmái modor illemtanától. Valóban könnyű dolgunk volna a Tilea államtitkár urnák imputált káromkodásokat lenyomtatni, azzal az egyszerű kommentárral, hogy ilyen módon vitába száll ni felelős államférfiuval sem kedvünk, sem ízlésünk. De talán még ezt sem tennők meg, mert öntudatos kisebbségi harcainkban a gyalázko- dások fegyverével sem élni nem szoktunk, sem a túlsó parton nem ismerhetjük el lojális harcmodornak a brutalitást. Csakhogy a helyzet azóta, hogy a szatmári nagygyűlésnek ilyen különös visszhangja támadt a bukaresti sajtóban, meglepetésszerűen megváltozott- Egy szűkszavú, kétsoros hivatalos kommüniké közli ugyanis, hogy Tilea almi- niszter senkinek interv.iut nem adott és igy az ő állítólagos kijelentéseihez fűzött kombinációk maguktól megdőlnek. Mi Tilea államtitkár urat valóban nem sorozzuk a véres és zabolátlan szájjal handabandázó politikusok közé. Éppen ellenkezőleg, úgy tudjuk, hogy Tilea államtitkár a kormánypártban a nyugati tónusnak a szóvivője és eszközeiben ragaszkodik az euró pai formákhoz. Tehát gondolkozás nélkül elhisszük, hogy Tilea államtitkár nem követte el azt az ízléstelen és felháborító uszítást, amely „legnagyobb hazugságáról, majd „a legpiszkosabb magatartásiról beszél, mindezt a szatmári magyar nemzetgyűlésre vonatkoztatva. Szóval, a magunk részéről megadjuk a teljes felmentvényt Tilea ur diplomáciai simaságának és előttünk is ismert Ízlésének. Nem adjuk meg azonban abban a tekintetben, hogy a cáfoló nyilatkozatban egyetlen szava sincs arra a perfidiára, amely ilyen kompromittáló váddal akarja őt befeketiteni az erdélyi magyarság előtt és egyetlen szót sem talál arra, hogy elitélje az ilyen harcmodort, amely nemcsak azért lehetetlen, mert mosdatlan szájú, hanem azért is, mert a többmilliós romániai magyarság teljesen jogos követeléseit szeretné irredentizmus emlegetésével elhomályosítani. Mi az államtitkár ur helyén nem elégednénk meg a kétsoros cáfolattal. A miniszterelnökségi államtitkárnak hatáskörébe bizonyára nem vág a politikai misztifikációk kinyomozása, de remélhetőleg, megvan az a kollégiális kapcsolat a belügyminisztérium és a miniszter- elnökség között, hogy hasonló esetekben készséggel vállalkozzék a rejtélyes affér kiderítésére. Mert, hogy valaki mondta az inkriminált kitételeket, az bizonyos. Ha más nem, az a lap tudósító, aki ezúttal a „légből kapott koholmányt“ szállította. Azok a bukaresti lapok, amelyek a felháborodás hazafiul görögtüzével garnirozva leadták az apokrif nyilatkozatot, bőségesen osztogatták érte a dicséreteket az államtitkár ur hazafiasságának. Legyen tehát szabad annyit megjegyezni, hogy a hivatalos kommüniké hiányos. És legyen szabad remélnünk, hogy Tilea Viorel alminiszter ur a legközelebbi 24 órában pótolni fogja ezt a hiányt. (London, november 4.) Anglia déli és keleti partvidékén álandósultak az őszi viharok. A szélrohamok sebessége helyenkint meghaladta a százharminc kilométeres óránkinti gyorsaságot. A vihart többórás felhőszakadás és jégverés követte villámlással. A villámok két embert megöltek. A La Manche csatornán a hajó- és repülőforga lom szünetel. A partvidékekről nagy viharkárokat jelentenek. Svájc több pontján szintén orkánszerü viharok voltak. A legnagyobb pusztítást végezték az erős szélrobamok a Vierwaldstaetti tótól északkeletre Schwyz kanton területén, ahol háztetőket szakgattak le és sodortak el és az országutakon kocsikat és autókat borítottak fel. Számos sebesülést és igen jelentős anyagi károkat jelentenek. A táviró- és telefonösszeköttetések megszakadtak, mert számos póznát az országidra és a vasúi;,Ánekre döntött a vihar. (Kolozsvár, november 4.) Az ország közvéleményét hosszabb idő óta az úgynevezett Stewart- ügy foglalkoztatja. Annakidején, amikor a kormány ' szerződést kötött Stewartékkal, azt lehetett remélni, hogy a már szinte jár hatatlanságig lesül- lött útjainkat végre megjavítják. A kormány olyan nyilatkozatokat tett, hogy egyelőre semmit sem kell fizetnie a Stewart-cégnek. Sőt, éppen ez a világvállalat kölcsönöz a román államnak egy olyan tekintélyes összeget, amennyi az útjavítási munkálatok elvégzéséhez szükséges. A bukaresti ellenzéki lapok az ügyből kifolyólag kampányt indítottak a kormány ellen s azt hangoztatták, hogy Madgearu akkori pénzügyminiszter nem önzetlenül koneesz- szionálta az útépítési munkálatokat a londoni cégnek. Az erős sajtótámadásokra a kormány azzal válaszolt, hogy Madgearu minisztert több „szakember“ kíséretében Londonba küldte, hogy személyesen perfektuálják az üzletet. A nagy világcég ga- vallérosan viselkedett a román kiküldöttekkel szemben. S Madgearu, Titulescu, illetve az egész román delegáció tiszteletére . olyan fényes bankettet rendezett, hogy költségéből kilométer hosszúságban lehetett volna Romániában utakat kijavítani. A román delegációnak nemcsak a londoni kiadásait fedezték Steivarték, hanem még a vasúti jegy árát is megtérítették. Madgearu visszatérve az országba azt jelentette a kormánynak, hogy Steivarték szavahihetőségében egy percig sem lehet kételkedni és hogy a vállalat minden tekintetben megfelelő erkölcsi é.s anyagi garanciával rendelkezik a román állammal szemben vállalt kötelességei teljesítésére. Stewarték Berlini jelentés szerint Breslau alacsonyabban fekvő városrészei még mindig viz alatt állanak, bár az Odera szintje alábbszállott. Újabb víztömegek árasztották el az éjszaka folyamán a neumarkti kerületet a Seedorf melletti beomlott gát mentén. Az utászkatonaság és a Nothilfe emberei eddig sikertelenül kísérelték meg a gát helyreállítását, mert a viz- nyomás újra’ meg újra elsodorja a homokzsákokból nagynehezen épített torlaszokat. Poroszsziléziában Breslautól északra a lengyel határvidék közelében a Bartsch-folyó erősen megáradt és helyenkint ki is öntött, úgy, hogy Miütsch, Kraschnitz és Herrnsíadt községek alacsonyabban fekvő negyedeit ki kellett üríteni. Az Odera felső és középső folyásán az árnivó alábbszállott, de a Bartsch óriási víztömegei már újra duzzasztani kezdik az Oderát is. Az Elbe áradása már nem veszélyeztet lakott területeket és a folyón holnap újra megindul a hajózás, amit az áradás ideje alatt be kellett szüntetni. erre kő- és homokbányákat vásároltak Romániában és már munkások alkalmazásáról is tárgyalásokat folytattak. Az ügylet perfektuálása azonban még mindig késett. Mire Stewart angol felsőházi tag fogta magát és leutazott Bukarestbe, A bukaresti látogatásnak nem sok eredménye volt. S a román kormány, noha saját maga volt a hibás, felmondta a szerződést, mintha az angolok lennének a hibások. Amint a Keleti Újság megírta, a hivatalos irást bírósági kézbesítővel juttatták el a londoni cég bukaresti képviselőjéhez. A kormány azt hitte ezek után, hogy az angolok se szó, se beszéd, szintén felbontottnak fogják nyilvánítani az egyezményt és a dolgok rendbe jönnek, hogy ha az utak nem is. A napokban nem várt fordulat történt ebben az ügyben. Ugyanakkor, amikor Stewarték átvették a kormány szerződéstfelbontó értesítését, kijelentették, hogy bíróság utján fogják a román államot arra kényszeríteni, hogy a mulasztásaiért kártérítést fizessen. A nyilatkozatot tett követte s a vállalat választott bíróság elé akarja terjeszteni az ügyet, hogy kettévág ja a gordiusi csomót. Román politikai körökben nagy aggodalommal tekintenek a választott bíróság döntése elé, mert könnyen megeshetik, hogy a román államnak nehéz milliókba fog kerülni a meg nem javított utak elmaradt építése. Ezenkívül pénzügyi körök attól tartanak, hogy Stewarték, akik világviszonylatban is tekintélyes pénzügyi tényezők, a külföldi tőkét a román piac ellen fogják hangolni. Stewarték londoni bankettjük sikertelenségét sokmilliós kártérítési pörrel akarják ellensúlyozni A Stewart-ügy botrányhuflámái - üt siói ehhez a külföldi teke ?
