Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-05 / 245. szám

XIII. UTF 245. SZÁM. SROBRIOMéMÍÍVÉSMT Lehullott a rezgő nyarta (A kolozsvári Magyar Színház operett- újdonsága) Igazi nyári operett. Igaz, hogy most már no­vember van, de talán a színház igazgatósága arra gondolt, hogy a vénasszonyok nyarának enyhe kii­mája elbír még egy könnyebb fajsúlyú operettet a főszezon beköszöntése előtt. Mi sem akarunk tulszi- goruak lenni és éppen ezért csak annyit állapítunk meg, hogy tulhosszu életet nem jósolunk a ligeti szerzők operettjének. Az előadás azonban minden dicséretet megérdemel. Karácsonyi Ili docens játé­ka és csengő hangja zajos tapsokra ragadta a hall­gatóságot, amely a második este még jobban meg­töltötte a színházat, mint a premieren. Ihász Ala­dár jókedélyü színész, azonban mintha tulmenne azon a határon, amelyet a kolozsvári közönség bur- leszksógben megengedhetőnek tart. Elvégre nem­csak karzati széksorok vannak a kolozsvári színház­ban. Betegh Bébi ügyes szubrett és ennél többet nem is igen tudunk a javára Írni. Tompa Béla egy passzív szerepből csinált elfogadhatót. Réthely Ödön, mint mindig, ezúttal is pompás karakterala- kitást nyújtott. A rendezés néhol frappáns ötletek­kel dolgozott s különösen ki kell emelnünk, hogy egész kis görl-hadsereg vonult fel a színpadon. Egy csomó csinos és ügyes fiatal leány, toalettekben, táncokban kifogástalanok. Nádor Jenő ezúttal is bebizonyította, hogy ro­konszenves, fővárosi ştilusu színész, aki rászolgált a közönség előlegezett szeretetére. Vaály Ilona és Kertész Dezső Kolozsváron Illusztris vendégei lesznek a héten a ko­lozsvári Magyar Színháznak. Vaály Ilona, a bu­dapesti Király Színház tüneményes szépségű, gyönyörű hangú primadonnája és Kertész De­zső, a Király Színház ünnepelt, kitűnő bonvi- vánja látogatnak el hozzánk és öt estén át ven­dégszerepeinek, részben a szezon legnagyobb sikerű újdonságaiban, az Alvinci huszárokban és a Viktóriában, részben pedig Szenes Béla ra­gyogó posthumus operettjében, A pesti család ban. A két kitűnő vendég fellépésének hire óriási érdeklődést keltett az operettkedvelő kö­zönség soraiban s már a tegnapi napon is töme­gesen vásárolták a jegyeket. Az előadásokat bérletben tartja meg a szinház s dacára a ha­talmas áldozatoknak, melyekkel a két nagy­nevű vendég kolozsvári szereplése együttjár, a jegyek árai a rendesek maradnak. (*) Pénteken lesz az Erdélyi Irodalmi Tár­saság első felolvasó ülése. Az Erdélyi Irodalmi Társaság pénteken kezdi meg felolvasóülé­seinek sorozatát. Ebből az alkalomból elnöki megnyitót tart Dózsa Endre elnök, legújabb verseiből felolvas Bartalis János rendes tag, novellát olvas Nyirő József főtitkár és román költőkből fordításokat mutat be Kádár Imre' rendes tag. Az estély iránt rendkívül nagy az érdeklődés. A felolvasó illés pénteken délután 6 órakor lesz, az unitárius kollégium díszter­mében. (*) Ferenczy Gyula dr. színtársulata befejezte lu- pényi szezonját. Lupényböl jelentik: Dr. Ferenczy Gyu­la színigazgató jól megszervezett társulata most fejezte be nagy sikerrel négyhetes lupényi szezonját. Az együt­tes minden tekintetben elismerésreméltó kulturmunkát fejtett ki és a vidéken ritkán látott precíz és gördülé­keny előadások eredményeként a közönség a jutalom­játékok alkalmával őszinte, meleg ünneplésben részesí­tette a társulat tagjait. A sikeres lupényi szezon is be­szédes dokumentuma annak a becsületes és lelkes mun­kának, amit dr. Ferenczy Gyula az elmúlt szezonban is kifejtett. Az ezévi társulatát kitünően állította össze és olyan r sakkéi rendelkezik, ami bármelyik erdélyi szin- pa V . becsülettel állaná meg a helyét. Különösen Bar­tók Juci, a kitűnő primadonna, Lányi Ferenc, aki az elmúlt szezonban a kassai színháznak volt dédelgetett bonvivánja, Paládi Rózsi, Bereng Béla elsőrendű szí­nészek, Salgó Jenő, Bihari Zoltán é3 Nófc Marga mind pj Ígéretei az erdélyi színpadoknak. A társulat a Tízpa­rancsolat című bibliai tárgyú dalműt olyan kiállításban vitte színpadra, ami messze felülmúlja a vidéki szín­padokon látottakat. Ezenkívül a társulat természetesen bemutatta az összes operett és prózai újdonságokat. (») Krenner Miklós dr. előadása az Unitárius Nők Szövetségének előadássorozatán. Az Unitárius Nők Szö­vetsége előadássorozatának következő szereplője Spek- tator-Krenner Miklós dr.: „A család kulturhistóriai fej­lődése“ cimen tartja meg előadását november 5-én — szerdán délután 6 órai kezdettel az unitárius kollégium dísztermében. A kitűnő vezércikkíró előadása iránt ál­talános, nagy az érdeklődés. (*) Nagysikerű serlegavató ünnepélyt tar­tott a Monostori nti református egyházi dalkar. A tordai versenyen díjnyertes Monostori úti ref. egyházi dalkar vasárnap este fél kilenc órakor tartotta meg nagysikerű serlegavató ünnepségét. A gazdag műsor köretén belül a Honvéd uccai református Földész Dalkar, a Tö­rekvés dalkör, a Monostori úti Ref. Egyházi Dalkar adtak elő rendkívül sikerült darabokat. Szentimrei Jenő olvasott fel nagy tetszés mel­lett. Hubay: Hullámzó Balaton tetején cimü müvét Kozma Tibor játszotta hegedűn, Nagy József zongorakisérete mellett. Lőrinczy Sára, Lőrinczy Márta zongorakisérete mellett egy Schumann és egy Grieg dalt énekelt nagy si­kerrel. Az ünnepség alkalmából a közönség zsú­folásig megtöltötte a teológia dísztermét. (*) Braborescu rendező nyilatkozata. Kaptuk a kö­vetkező sorokat: A Keleti Újság október 30-iki számá­ban cikk jelent meg, amely a román Nemzeti Szinház „Păpuşile“ cimü darabja főpróbáján történtekkel fog­lalkozik. A cikkben foglaltak nem felelnek meg a tisz­ta igazságnak, mivel én, mint főrendező egyetlen lealázó szót sem mondtam Jeana Popovici asszonynak. Az is előfordul a cikkben, hogy feleségem, aki szintén mű­vésznője a Nemzeti Színháznak, belekeveredett volna a dologba. Ez szintén nem felel meg a valóságnak. Fele­ségem egyáltalában nem szerepelt a Păpuşile cimü da­rabban, az újból a történtekkel nem egyező dolog, hogy Jeana Popovici hozzám intézett támadó szavaiban fe­leségem nevét is említett.; volna. Kérem, szíveskedjék Főszerkesztő ur a helyreigazítást közölni. Fogadja leg­mélyebb tiszteletemet Stefan Braborescu, a kolozsvári román Nemzeti Szinház rendezője. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Kedden: Alvinci huszárok. Kondor Ibolya és Kertész Dezsőnek, a budapesti Király Szinház bonviván­jának fellépésével. B) 9. bérlet. Sorozatszám: 43. kijelölte azt az utat, amelyen a magyar kisebbség köz­gazdaságának haladnia kell, ha komoly eredményt akar elérni. Gazdasági közéletünk minden ágára kiterjedő rend­kívül érdekes határozati javaslatok és az azokat kisérő értékes felszólalások, függő gazdasági kérdéseinket egy­szerre odatolták, ahova tartoznak, t. i. kisebbségi küz­delmeink főfrontjára. A magam részéről különös fon­tosságot és gyakorlati jelentőséget azon javaslatoknak tulajdonítok, amelyek az egyre pusztuló és leromló ki­sebbségi egyedek kohéziós erejére támaszkodva, a kö­zös összefogás által kívánják gazdasági megizmoso­dásunk előmozdítását megteremteni. E téren szóba ke­rült minden gazdasági funkciót teljesítő kisebbségi ala­kulatunk, mint a Hangya, Hitelszövetkezetek, Gazda­sági egylet stb. kérdése, amelyek között a biztosítási ügyekre vonatkozó, vita nélkül elfogadott határozati ja­vaslat is helyet foglalt. Nincsen szándékomban a biztosítási ügynek a nem­zeti tőke és vagyongyűjtés szempontjából való fontos­ságára általában itt rámutatni, ami amúgy is köztudo­mású, hanem utalok Sándor Bélának, a Minerva Bizto­sitó R. T. vezérigazgatójának közkézen forgott értékes tanulmányára, amely szerint megbízható statisztikai számadatok alapján, a magyar kisebbség éri biztosítási dijforgalma több mint kétszámilliót tegzen ki. Szerdán délután 6 órakor: Négyszeres lakodalom. (Éne­kes, táncos operettparódia. A tiroli parasztszínház vendégjátéka. Rendes helyárakkal.) Sorozatszám: 44. Szerdán este fél 9 órakor: Viktória. (Operettujdon- ság, először. Vaály Ilona és Kertész vendégjátéká­val.) Napi bérlet 10. szám, A) Sorozatszám: 47. Csütörtök délután 6 órakor: Aki utoljára nevet. (Éne­kes, táncos, vidám falusi komédia. A tiroli pa- rasztszinház vendégjátéka.) Sorozatszám: 46. Csütörtök este fél 9 órakor: Pesti család. (Újdonság, másodszor. Vaály Hona és Kertész Dezső fellépésé­vel.) A) bérlet, 10. Sorozatszám: 47. Csütörtök éjjel 11 órakor: Egy megzavart nászéjszaka. Szerelmi kaland akadályokkal, csak felnőtteknek! A tiroli parasztszinház vendégjátéka.) Sorozat­szám: 48. Pénteken: Pesti család. (Újdonság, másodszor. Vaály, Ilona és Kertész Dezső fellépésével. Napi bérlet 10, szám, B) Sorozatszám: 49.) Szombaton: Pesti család. (Újdonság, harmadszor. Vaály Ilona és Kertész Dezső fellépésével. Napi bérlet 11, szám, A) Sorozatszám: 50.) Vasárnap délután 6 órakor: Tommy és társa. (Mérsé­kelt helyárakkal.) Sorozatszám: 51. Vasárnap este 9 órakor: Első tavasz. (Kondor, Betegh, Nádor, Tompa, Ihász.) Bérletszünet. Sorozatsz.: 53. Hétfő: Bánk Bán. (Hevesi Sándor uj szcenirozásában. Rendezi és bevezeti: Horváth Árpád, a budapesti Nemzeti Szinház rendezője. Uj szereposztásban, uj betanulásban. Ünnepi díszelőadás Katona József születésének évfordulóján.) Premiérbérlet 9. So­rozatszám: 53. A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI MŰSORA: Kedden d. u. 3, 5 és 7 orakoţ: Az asszonyszeliditö, romantikus történet 7 felvonásban, a főszerepek­ben: Adolph Menjou és Kathrine Carver. Az Em­berfaló város, amerikai történet 7 felvonásban, a főszerepekben: Nancy Caroll, Lukács Pál és Richard Arien. Helyárak: 20 és 10 lej. Szerdán, csütörtökön csak két előadás: 3 éa fél 5 óra­kor: Az asszonyszeliditö 7 felvonás és az Ember- faló város 7 felvonásban. Helyárak: 20 és 10 lej. A ROMAN OPERA MŰSORA. Szerda, november 5: Pillangó kisasszony. Péntek, november 7: Afrikai nő. Vasárnap (este), november 9: Giannl Schicchi: Pa- raszbecsület és Meghívás a keringőhöz. Szerda, november 12: Pillangó kisasszony (Telko Klwa, híres japán énekesnő fellépésével.) Vasárnap, november 16: Pillangó kisasszony (Telko Kiwa, hires japán énekesnő vendégfellépésével.), Hétfő, november 17: Zsidónő. Szerda, november 19: Szünet. Péntek, november 21: Hoffmann meséi. (Premiér.) Vasárnap (délután), november 23: Tosca. Mi történik ezzel a jelentős vagyonrésszel és mi­ként állittatik az a nemzet egyetemes érdekeinek a szol­gálatába? Vájjon csakugyan a hivatott szerepét botöl-1 tő, igazán hasznot hajtó kincse-e ez a nagy összeg a sa­ját gazdasági erőinknek, vagy pedig elkallódó, veszen­dőbe menő és igy elfeesérlett tőkéje az amúgy is vég­sőig leromlott gazdasági helyzetünknek? A fenti számadat szinte megdöbbentően utal arra, hogy a biztosítási dijak ciiiién kiadott és forgalomba kerülő javainkat elhanyagolni nem szabad és hogy az azokkal való okszerű, céltudatosan megszervezett gazdál­kodás, — amit egy újságíró barátom igen szellemesen akként fejezett ki, hogy a biztosítás kisebbséyesilése, — elsőrendű gazdasági érdekünk. Nem állítom, hogy ez a gondolat egy általánosan megváltó árkánuma lenne az egyre súlyosbodó gazdasági helyzetünk összes betegsé­geinek, de mindenesetre egy olyan gyakorlati értékű idea, amelynek messzemenő hordereje nemcsak kétség­telen, de ezenkívül igen könnyen meg is valósítható. A biztosítási ügynek a kisebbségi gazdasági és kulturális érdekeknek szolgálatába állított, öntudatosan megszer­vezett koncetrációja valóban egy saját magunkból ki­termelt bőségszaruja, egy szinte önmagától kinyiló aranykelylie lehetne gazdasági közéletünknek, miheh/k a nemzet egyeteme azt (innak felismerné. Egy olyan kérdés, amely nem probléma, baneui kész adottság, mi­helyt saját magunk azt azzá tesszük. A biztosítás mint a magyar kisebbség gazdasági kérdése Irta: KISPÁL LÁSZLÓ A szatmári nagygyűlés közgazdasági szakosztálya I

Next

/
Thumbnails
Contents