Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-26 / 263. szám

X777. »YF. M3. SZÁM. Bukarestben tiz nap alatt semmivé foszlottatemesváriszigurancanégy éves „megfigyelésének“ eredménye Juhi Mór dr.-i udvarias hocsáualkérésck után szabadlábra helyezték (Temesvár, november 24.) Egész Temesvár társa­dalmi életét meglepte pár héttel ezelőtt dr. Juhi Mór belvárosi orvos letartóztatása. Ámbár a szerény megje­lenésű doktor meglehetősen zárkózottan élt és szélső- baloldali világszemlélete közismert volt, letartóztatása mégis megdöbbentette azt a társadalmi réteget, mely­hez intellektuális foglalkozása révén tartozott. A temesvári állambiztonsági hivatal maga is érezte, hogy egy jónevii és ismert, orvos letartóztatását nem kockáztathatja meg indokolt előzmények nélkül. A le­tartóztatás okát nem jelölte ugyan világosan meg, de hangsúlyozta, hogy négyéves megfigyelés alapján tör­tént a letartóztatás. Félhivatalosan annyit közöltek még a sajtóval, hogy a letartóztatott orvosnál adatokat ta­láltak, miszerint dr. Juhi a szovjet-kémkedés céljaira fizetett munkásokat és a GPU temesvári exponense volt. A vádat megerősítette Franz Ferenschutz resicai munkás vallomása, aki a jegyzőkönyvben azt állította, hogy Juhitól 1927-ben egy fényképező gépet kapott stratégiai felvételek céljára. Ezenkívül pénzt is adott az orvos Ferenschutznak. Pénteken uj szenzáció volt: Juhit a sziguranca levitte Bukarestbe. Mindenki azt hitte, hogy örökre, de legalább 20 évre ott marad „a kommunista doktor." Szabadlábra helyezik Juhi dr.-t. Szombat délután pedig a doktor kis, dingár, félvál­las szerény alakja feltűnt a temesvári korzón. A buka­resti sziguranca vádpontok hiányában . . . Azt hiszem, igy mondják hivatalosan . . . Szabadlábra helyezte dr. Juhit és a resicai munkást, a rendőrség' négyéves meg­figyelése és az orvos tíznapos fogsága után . . . Ez a Juhi-ügy ezek után szenzációsabbnak ígérke­zik, mint valaha. Mit mondásak a vádlottak? Beszélgettünk a resicai munkással, akinek vallo­mása alapján, eltekintve a négyéves szorgos megfigye­léstől, tartóztatták le az orvost. Ferenschutz harmad- osztályon ment és jött, lehet, hogy ezért oly ijesztően összetört. Mint a megelevenedett halál. Tüdőbajos. Ha­lálos beteg, láza van, évek óta nem tud dolgozni. A következőket mondja: — 1927-ben kezelt engem dr. Juhi orvos ur. Be­szélgetett is yelem caaládi körülményeim felöl. Jó em­ber volt és bizalmas voltam hozzá. Beszéltünk a mun­kásviszonyokról is. Arról, hogy a munkásokat neme­sebb szórakozásra kell juttatni, mint a korcsmázás. Juhi dr. ur mondta, hogy tanuljak meg fényképezni. Az ifjúmunkásokkal majd csinálunk egy fényképész amatorkiállitásk Erre kaptam tőle egy fényképezőgépet. HariBpg-llM-Vffk Southampton, Cherbourg Queenstown-on át. Amerikai konnányhajók személyszállító szolgá­lata, a világ 5 legszebb hajója. A legteljesebb komfort — Figyelmes, kiszo’gálás — Kitűnő konyha. Expressz-Fuvarforgalom Hamburg—New-York. INDULÁS HAMBURGBÓL: „President Roosevelt" — —-----------1930 december 2. „America"--------------------------------------------- 1930 december 9. „President Harding"--------------------------------- 1930 december Ifi. „Georghe Washington"--------------------- 1930 december 27. SOUTHAMPTONBÓL: v „Leviathan“--------------------------------------- 1930 december 16. A doktor urat azóta sem láttam. Három év után a szi- guraneán találkoztam ismét vele. — Nézze Ferenschutz ur — mondottuk — maga úgy beszél dr. Juhiról, mint személyes jóltevőjéröl. Gyógyította, pénzzel seg''°tte és egy fényképezőgépet ajándékozott magának. lís maga mégis a legsúlyosabb vallomást tette róla a szigurancán. — Nem tehetek róla — tiltakozik élénken a nyo­morúságos alak — engem 14 órán keresztül vallattak. (A történelmi hűség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy nem ezt a szót használta, hogy „vallattak.“) A végén mindent aláírtam, amit elébem tettek. A beszélgetés a rendőrség kapujában folyt, tanuk előtt. Elbúcsúzunk Ferenschutztól, aki már az esti vo­nattal siet tovább Resicára családjához és négy gyer­mekéhez. Felkeressük dr. Juhi Mórt. — Nem mondhatok semmit, amint hogy nem is tudtam semmiről, ami a rendőrség szerint négy év alatt velem történt. Lakásomon semmi dossziét, elszámolást, a vádak szerinti kifizetett összegről nem találtak. Fe- renschutzot nem láttam évek óta. Természetes hát, hogy a bukaresti sziguranca elejtette a vádat ellenem. kapta az 1930-a» SINCUMRLEW1S NOBEL DU AT. Legjobb regényei: Babbit Ke a ávro¥3Rnltli2 köt?-’fve kve578 lei, F© fvelol’lei. i&arépábaw Vidékreután- vétíel kiiidi: Lepip, Hölozssáp. — Mit tud arról, — kérdeztük —, hogy a rendőr-, ség, illetve sziguranca négy év óta figyeli? — Sokszor heteken keresztül éreztem a figyelést — feleli — egy-két ur mindenüvé követett és a lakáso­mat is figyelte, de mint mindenki tudja Temesváron, kevés emberrel érintkezem, alig járok valahova, úgy­hogy ez nem volt kellemetlen számomra. A megfigye­lés nem szolgáltatta a legcsekélyebb bizonyítékot seca ellenem, mivel nem is lehetett semmi eredménye. — Mit gondol — kérdeztük —, lesz-e még az ügy­nek folytatása? — A vizsgálat teljesen lezárult. A vádakat teljesen elejtették. Nem tehetik fel rólam, hogy kémirodát ve­zetek és a kémeimmel négy évenként egyszer érintke­zem. A rendelőben paciens jelentkezik. A Juhi-ügy es­zel lezárult, de a bünügy hallgatólagos epilógusát egy pár szóban elmondhatjuk. Egy szenzáció uióize Dr. Juhi Mór orvost négyéves megfigyelés é3 egy 14 óráig vallatott tüdőbajos munkás vallomása alapján tartóztatták le. Tiz napig fogságban tartották, azután minden vádat elejtve, szabadon engedték. Ez a Juhi­eset egy cseppet sem emeli a sziguranca tekintélyét és meg merek esküdni, hogy Temesvár százezer lakosából kilencvenezer a legközelebbi „nagy és komoly" esetnél ezt fogja kérdezni: Négyéves megfigyelés? Sohasem avatkoztunk be a hatóságok munkájába és a közelmúlt rendőrségi eseményeit igyekeztünk an­nak a nehé.z feladatnak, amit a rendőrség végez, teljes méltánylásával kezelni. Ami azonban a Juhi-ügyben történt, külön figyel­münket hívja ki. Ami ma kommunista vád, az holnap irredenta vád, holnapután haragos, névtelen feljelen­tésre alapított vád. Valakit lefogni, tiz nap múlva tel­jesen ártatlanul elengedni —- ez felelősség. Ennek a fe­lelősségnek a viselését teljes komolysággal vállalni kell. Gyárfás Endre. Dumping-kenyérársk a kol@ii¥ári piac©« Az egyik kolozsvári pékmester bejelentette, hogy holnaptói kezdve újfajta kenyeret dob a piacra, amelynek az ára kiiónként 4 lej « Felvilágosítások és jegyeladás: United States Lines, Temesvár, Józsefváros Herrengasse 1 Banca Efrtm Germani, Bukarest, Calea Victoriei No âi. (Kolozsvár, november 24.) Itt az ideje ré­gen annak, hogy egy valóban nemes és szociális verseny alakuljon ki, amelynek a zászlójára az legyen felírva: minél jobbat, minél olcsóbban. A közönség a gazdasági válságnak eljutott ar­ra a mély pontjára, amikor már az cgylejesek, sőt: az ötvenbanisok is számítanak. Mindenki spórol és ott vásárol, ahol a legolcsóbban jut a fogyasztási cikkekhez. Erről az örökké hullámzó gazdasági és piaci frontról egy érdekes és figyelemreméltó dolgot jelenthetünk. Látszólag jelentéktelen esemény­ről van szó, de mindannyiunkat érdekel, akik a fogyasztók táborához tartozunk. Egy jónevü kolozsvári pékmester, Prezenszky Pál megje­lent ma szerkesztőségünkben és bejelentette, hogy holnaptól fogva uj minőségű kenyeret dob a kolozsvári piacra. A kenyeret buza- és rozs­lisztből állítja elő. Az uj kenyérből mintát is hozott, amelyről nyugodtan elmondhatjuk, hogy jóminőségü. Az uj kenyérfajtának a legfőbb erénye, hogy a mai piaci áraknál jóval alacsonyabb, mert kilón­ként 4 lejért fogja árusítani. Mikor kérdést intéztünk hozzá, hogy mi az indoka az olcsó árainak, Prezenszky pékmester a tisztességes konkurrenciára utalt és arra, hogy a jövőben nappal is dolgozni fognak az üzemében, tellát nemcsak a munkaerő lesz ol esőbb, hanem az üzemét is állandóan munka ban tarthatja, mert — ma minden percet ki kell használnia az iparosnak, hogy megélhes­sen, —- mondotta Prezenszky mester. Üdvözöljük az olcsó kenyeret s reméljük, hogy holnap, vagy holnapután Prezenszky mesternek a kolozsvári pékiparban követői is akadnak... rWWWWtfW*-W Vlad Aurél fel akarja mondám! a barátságot a parasztpártnak (Bukarest, november 24.) A Curentul a nem­zeti parasztpárt kríziséről ir. Szerinte a párt erdé­lyi vezetői közül többen, különösen Vlad Aurél, akciót indítottak, hogy az erdélyiek mondják fel a paraszt párttal kötött fúziót. A lap úgy tudja, hogy egyes parasztpártiak a liberálisokkal való együtt­működés felé orientálódnak, és hogy ebben az irányban a magánjellegű megbeszélések már meg is kezdődtek. Az erdélyiek attól félnek, hogy a Mi- ronescu kormány még a jelenlegi parlament man­dátumának lejárata előtt visszavonul és hogy a jö­vendő kormányból őket kizárnák, mig abban döntő szerep jutna a régi parasztpártiaknak. A párt ilyen mozgolódására való tekintettel ugyancsak a Cu­rentul szerint Maniu rövidebbre fogja szabadságát, mint ahogyan eredetileg tervezte és közelebbről vissza fog térni az országba.

Next

/
Thumbnails
Contents