Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-24 / 262. szám
Mit várnak az uj ipartönrénytől? A szalmán magyar nagygyűlésen elmondotta: dr. Bernád Ágoston Az Országos Magyar Párt Közgazdasági Szakosztálya Gyergyószentmiklóson 1926. évi október hó 9-én, továbbá a Székelyudvarhelyen 1928. október hó 13-án tartott ülésén kimerítően foglalkozott úgy a gyáripar, mint a kézműipar helyzetével, az iparosság sérelmeivel, az ipari szakoktatással, a kontár kérdéssel és különösen alaposan foglalkozott azokkal a kívánságokkal, amelyeknek figyelembe vételét az egységes uj ipartórvény megalkotásánál szükségesnek látja. Az iparosság bajai és sérelmei állandó vita tárgyát képezhetik, mert azok minden nap újakkal szaporodnak. Azonban ezek a bajok és sérelmek természetükkel összefüggő más törvények által kell, hogy orvosoltassanak. Az ipartörvény szabályozása alá tartozó kérdések csak meghatározott szempontokra szorítkoznak,, igy az iparos fogalmának meghatározására, az iparűzés jogosultságára. az iparos és alkalmazottai közötti viszony szabályozására, az iparosok és iparhatóságok közötti viszonyra, iparhatóságok szervezésére és ezek eljárási szabályaira. Ezen utóbbi kérdések tekintetében, amelyek most az én feladatkörömbe is tartoznak, Szabó Károly, a Nagyváradi Ipartestület elnöke a Köz- gazdasági Szakosztály 1926. október 9-iki ülésén már megjelölte azokat a kívánalmakat, amelyek nemcsak a magyarság részéről, hanem az Ipartestületek Országos Szövetségének állásfoglalása révén Is, általános érdekű kívánalmak. A Közgazdasági Szakosztály fenti ülésén ezeket a kívánságokat tárgyalva, azokat helyeseknek találta cs képviselőinknek figyelmébe ajánlotta. Úgy azok tanulmányozása, mint iparos körökben végzett tájékozódások bennem is azt a meggyőződést alakították ki. bogy azokon változást eszközölni nem látszik szükségesnek, hanem olyanoknak lehet tekinteni, amelyek figyelembe vétele a törvény tárgyalása idején parlamenti képviselőink számára is ajánlatos. így szerepem csak arra szoritkozh3tik, hogy újabb szempontokat keressek, amelyek főként a kisebbségek számára jobb érvényesülési lehetőségeket adhatnak és amelyek a már elfogadott javaslat kiegészítésére szolgálhatnak. Általános érdekű, de különösen a kisebbségek szempontjából fontos körülmények volnának még a következők: 1. Az 1874. évi XVII-ik törvénycikk rendelkezéseivel kapcsolatban kialakult joggyakorlat és döntések mutatják, hogy a törvény életbelépte óta sok esetben kellett dönteni afelől, hogy egyik vagy másik mesterség képesítéshez kötött vagy nem kötött iparágnak tekinthető-e. Ebből sok ösz- szeütközés történt Ipartestületek és Iparhatóságok között. Bizonytalan volt magának az iparosnak a sorsa is, aki általános szabályozás hiányában maga sem tudta, hogy milyen a jogi helyzete és melyik hatóság hatásköre alá tartozik. Az ilyen bizonytalanságok első sorban a kisebbségi iparosok számára jelentenek, a mai viszonyok mellett, sok kellemetlenséget. Ezért ajánlatos, hogy az uj törvény az eddigi fejlődés és döntések figyelembe vételével taxatíve sorolja fel azokat a mesterségeket, amelyek gyakorlásához képesítés, továbbá képesítés és engedély szükséges. Nyitva maradhat az Ipar- és Kereskedelmi Miniszternek a joga, hogy az Ipartestületek véleményének meghallgatása után újonnan keletkező iparágaikra a képesítés szükséges voltának kérdésében döntsön. 2. Általánosan szükségesnek tartják annak a kimondását, hogy a szakiskolák elvégzése után az illető még végzettségéhez mérten megszabott időn át tényleges gyakorlatot folytatni és gyakorlati vizsgát tenni köteles. 3. A képesítéshez kötött iparra készülő segéd, a szakiskolát végzett ifjú számára javaslatba hozott vizsgát, valamint a mesteri vizsgát az Ipartestület megfelelő szerve előtt kell letenni. A vizsgázó és vizsgáztatók szempontjából a nyelvkérdés tisztázandó. Ezek a kérdések kisebbségi szempontból lontosak, mert a mai kisebbségi iparosok számaránya megfelelő befolyást és ellenőrzést tud gyakorolni abból a szempontból, hogy ne csupán az válhassék iparossá, akinek faji feltételei megvannak, hanem az, aki a szakmában eléggé járatos is. 4. A tanoncok iskoláztatásával kapcsolatban a mai helyzeten javítás szükséges abban a tekintetben. hogy a tanoncnak az iskolából való elmaradásáért a mester ne minden esetre legyen büntethető. hanem csak. ha az elmaradás az ő hibájából történt és mindenesetre elsősorban az, akinek a tanonc eltartásában van. 5. Az ipartestületek ügyviteli szabályzatai nem egységesek. Az impéríum átvétele utáni időben sok helyen ezen szabályzatok olyan módosítása sikerült, amely a kisebbségi iparosoknak számarányuk szerinti képviseletét a Testületekben lehetetlenné teszi. Ezért az ipartestületek szerveinek választására vonatkozó szabályok az ipartörvényben egységesen, a jövőre kötelező erővel, megállapitandók úgy. hogy a kisebbségek az egyes szervekben számarányuknak megfelelően képviselve lehessenek. A Szabó Károly javaslatára helyeseknek talált kívánalmak és a most említett szempontok érvényesülése a törvényjavaslat elkészítése idején A Tömai nemzetközi kézműipari kongresszuson 14 állam volt képviselve és azt a fontos határozatot hozóik, hogy a Nemzetközi Munkaíroda mellé egy külön szekciót fognak felállítani a kézműipar részére. Az első ülésen Románia képviselőjét dr. Zambrat alelnöki tisztséggel tisztelték meg. A módozatokra vonatkozólag, hogy legyen ez a szekció megszervezve még nem határozott a kongresszus, mert erre vonatkozólag még nem volt konkrét terv, azonban egy állandó bizottságot küldött ki, hogy javaslatát a kővetkező évi kongresszusra, melyet Parisban tartanak meg, terjessze be. Mivel, hogy a kongresszus meghívójában nem precizirozták, hogy kizárólag csak munkaadók vehetnek részt rajta, sőt a kongresszusi delegáltak meghatalmazásainak felülvizsgálása alkalmával sem tudták pontosan megállapítani ezt, Románia 3 delegációt is küldött és pedig a Kisiparos Munkaadók Szövetségének, a Kézmüiparos Szövetségnek, melyben munkások is vannak Jonescu el nöklete alatt és a harmadik a Betegsegélyzö pénztáraknak delegátusait. A jövő évi kongresszus van hivatva megállapítani pontosan, hogy milyen frakcióbeii szervezeteket fognak felvenni. A szakmai szervezetek szövetsége a bukaresti Eintracht teremben november 9-én nagygyűlést tartott, melyben kérték: 1. a szerzett jogok és törvények tiszteletben tartását; 2. az építkezések előmozdítására hozott törvények újból való életbe léptetését és 3 az adók redukálását. lesznek ellenőrizendők. Kérnünk kell parlamenti képviselőinket, hogy a javaslatot majd jóelőre megküldjék, hogy a részleteket az általános intencióknak megfelelően felülbírálni és a megfelelő módosító javaslatokat megtenni a kisebbségi iparosság vezetőinek kellő ideje legyen. Határozati javaslatom a következő: Az Országos Magyar Párt Közgazdasági Szakosztálya és szatmári nagygyűlése mondja ki, hogy a megalkotandó egységes ipartörvényre nézve a Párt előző határozatai által felállított kívánalmak kiegészittetnek a következőkkel: 1. A képesítéshez kötött, továbbá a képesítéshez és engedélyhez kötött mesterségek az ipartörvényben felsorolandók. 2. A szakiskolák növendékei a szakiskolai tanulmányok elvégzése után, az ipar megkezdéséhez meghatározandó időn át tényleges gyakorlatot folytatni és gyakorlati vizsgát tenni kötelesek. 3. A tanoncok és szakiskolát végzettek, illetve a mesterek, gyakorlati, illetve mesteri vizsgájukat az Ipartestületek szakcsoportjai, által saját kebelükből választott bizottságok előtt teszik le, 4. A tanoncnak az iskolából való elmaradásáért általában a szülő. gyám. vagy a tanonc eltartója felel. A mester csak annyiban, amennyiben az elmaradás az ö hibájából történt. 5. A törvénynek általánosan kötelező erővel kell szabályoznia az ipartestületi szervek választásának módját úgy, hogy minden szakcsoport a tagok számának megfelelő arányos képviselethez fusson. Arredukció az ipari cikkeknél. Manoileccu iparés keteskedelmi miniszter az Iparkamarák országos szövetségének közgyűlésén kijelentette, hogy négy ut van arra, hogy az ipari termékek árai leszáliithatók legyenek. Elsőként az ipari bérek leszállítását említette, mert amig a Jelenlegi bérek fennállanak, semmit s* lehet csinálni. Második útnak az adók leszállítását említette, hogy az állam is kivegye a részét az általános krízisből, harmadik probléma a kamatok leszállítása, amire remény van, ha meglesz a mezőgazdasági kölcsön. A negyedik pont az ipar ráclónállzálásá, melyre nálunk is nagy szükség van. A íörvényhyozó testületek megnyitása alkalmából a királyi kézirat az ipari törvényhozásra vonatkozólag megemlíti, hogy szavazás alá fognak kerülni a következő törvények: Az ipart középfokú oktatás, az ipari törvénykezés és az ipari oktatás Nagyon közelről érdekli az iparosságot az a kijelentés, mely kilátásba helyezi a közszállitásokról szóló rendelkezések revízióját. A kolozsvári kereskedelmi és Iparkamara székházépítés! akciója már ott áll, hogy az ipari- és kereskedelmi miniszter helybenhagyta, hogy a Banca Albiná- tőt 26 miilíÓ9 kölcsönt vegyen fel 10 évi törlesztésre, olyképpen, hogy évenként 2 milliót vesznek fel a költségvetésben A kamat nem lehet nagyobb, mint a Nemzeti Bank leszámítolási kulcsa 3 százalékkal emelve. Jóváhagyta továbbá a Schwartz Jakabbal kötött szerződést,is a telekvéteire vonatkozólag. Már most szerezze be szükségletét téli-sport cikkekben. Si, rotlli, korcsot va! Nagy választék Î — Olcsó árak! SCHUSTER EMILNÉL. CLUJ-KOLOZSVÁR. Ékszerárak, órák és ezüstáruk , "SSä végkiárusitása Clui-K-olozsvdr, P, Unirii 23, shot az Uztet végleg feloszlik.
