Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-22 / 260. szám
'XIII. UVF. 260- SZÁM, 1 Kisfaludy Károly Ma száz esztendeje halt meg Budapesten, kinos szenvedések után, tüdő 'é-jzb.: 1 a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb alakja, Kisfaludy Károly, költészetünk romantikus és nemzeti irányának tulajdonképpeni megalapítója, a magyar vígjáték atyja s a magyar novella első mestere. Viharos élete volt. Már születése édesanyja halálába került és ezzel apja örök neheztelését vonta magára. Már születésénél elkezdődött saját életének drámája, amely eljegyezte őt a magyar drámairással. Ingerlékeny, féktelen természete mellett lelki nemessége és jósága nem tudta megmenteni, hogy mint kis diák ne kerüljön összeütközésbe tanáraival és igy alig ötödik gimnázista korában ott kellett hagynia az iskolát. A katonai pálya szigorú, rideg, harcokkal, háborúkkal teljes periódusa következik erre, majd a reménytelen szerelem korszaka, ami miatt újabb összeütközésbe kerül atyjával és minden támogatás nélkül, egyedül állva, lemondott tisztirangjáról is, hogy a szép Hepler Katalint feleségül vehesse. A leány azonban időközben másnak nyújtotta kezét. A szenvedések után festészettel próbálkozott, az irodalom mellett. Apja kitagadta, közel sem engedte magához s két esztendeig megrázó nélkülözések közöt élt abból a pénzből, melyet egy becsületes csizmadiamester házában, később saját műtermében keresett. Neve akkor ragyogott fel teljes fényében, mikor 1819-ben a fehérvári színtársulat hatalmas siker mellett előbb Fehérváron, majd Pesten előadta a „Tatárok“-at. Egymásután arattak diadalt azután drámái, Ilka, Stibor és a Kérők, az első magyar szinszerü vígjáték. Nem célunk Kisfaludy Károly költői és drámai irói munkásságát végig kisérni, hanem arra a hatásra akarunk rámutatni, amelyet működése, különösen az Aurora megalapítása keltett, ö nevelte a fiatalabb nemzedék tehetséges Íróit, Vörösmartyt, Bajzát, Czuczort, Toldit s indította meg Kazinczy németes iránya után a magyar költészet és irodalom nemzeti reneszánszát. Az ő munkássága lendítette fel irodalmunkban a romanti- cizmust és ezzel uj korszakot nyitott meg, a reformkorszakét, amely Petőfiben és Aranyban érte el tetőpontját. Magánúton szerzett hatalmas ismeretei, éleslátása, biztos ítélete nemcsak korának egyik legképzettebb Írójává avatták, hanem valósággal predesztinálták a vezéri szerepre. Mondhatni, kivette Kazinczy kezéből az irodalom kormányát. Niki mutatták be a kezelő Írók munkáikat. Egy uj irói nemzedék következett utána, amelynek köszönhető, hogy a magyar irodalom megtalálta helyét a világirodalomban is. Vezér volt halála után is, szinte a szabadságharcig és elősegítette müveivel Magyarország szellemi reformját. Száz esztendő távlatából lehet valóban látni, hogy Kisfaludy Károly munkássága mennyire fontos volt nemzete jövője szempontjából is. Az európai nivó mellett a nemzeti jelleg megőrzése, a magyar irodalom egészséges és helyes fejlődésének tisztánlátása voltak az irány jelzői annak a hatalmas költői és szellemi fellendülésnek, amely az általa felfedezett és később világhírre szert tett nagyjainkban öltött testet. Az irodalmi korok és divatok, a fejlődés okozta érték emelkedés, a szellemi életnek és a költészetnek uj kapui mind ebből az erőből nyíltak ki, mind ebből a forrásból táplálkoztak. Talán az ő példája mutatja a legtökéletesebben, hogy egy nemzet gyökereiben megtámadott nép anyanyelvében és kultúrájában veszélyeztetett nemzet érdekében mit tehet egy igazán hivatott költő. A történelmi perspektíva szomorú kilátásokat nyújtott. A Habsburg-politikának elnémetesitő és elnemzetietleni- tő hatása már-már csendes halállal fenyegetett, mikor KoSezsvári Takarékpénztár és Hitelbank KOLOZSVÁR, P. UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 Fiókjai : Dós, Licsőszentmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 miiiió lei. Aííiliált intézetei: Tordaaranyosvármegyei Takarékpénztár Rt. Tordán, Alsófehérvármegye- Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- enyed, Udvarhely megyei Takarékpénztár Rt. Székelyudvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrógeu- ben és Népbank Rt. Bánífyhunyadon, Szamos- ujvári Hitelbank Rt. Szamosujváron! Betéteket elfogad! Mindem bankügyletet legeli- nyösebhen végez. Engedélyezett devizahely. Áruraktára a vasút mellett. elsőnek a magyar nemzet Igazi prófétái, költők és írók ébredtek öntudatra és állottak oda az anyanyelv apostolainak. Amikor Kisfaludy Károly halálának évfordulóját ünnepeljük, ugyanakkor az anyanyelv egyik diadalmas hősét is tisztelnünk kell benne. A korok megismétlik magukat. Sohasem aktuálisabb erre a nép fennmaradásáért, a nemzeti szellem megőrzéséért, felvirágoztatásáért és európai értékké tevéséért küzdő nagy magyar Íróra gondolnunk, mint ma, amikor végeredményben ha más miliőben is, de ugyanaz a munka folyik és ugyanazon célokért. Sohasem volt nagyobb szükség mint ma erre a regeneráló, nemzet- épitő és szellemi magaslatokat mutató munkára, melyet Kisfaludy Károly reprezentál. —rö. A tanuk vallomásából mindjobban kidomborodik a borsai tragédia Á háttérben tulajdonképen a nagy gazdasági nyomorúság ál! — Â románok és zsidók közti száz esztendős békét zavarta meg az agitáció (Szatmár, november 20.) A borsai pör csütörtöki tárgyalásán a vádlottak és a tanuk kihallgatásából mindjobban kidomborodik, hogy a tragédia hátterében tulajdonképpen a nagy gazdasági nyomorúság áll, amely nem ismer nemzetiségi, faji különbséget és egyaránt sújtja a borsai románt és a borsai zsidót. A tanuk névsorának felolvasásánál kiderült, hogy Sfetea csendőrkapitány nem jelent meg és orvosi igazolvánnyal mentette ki távolmaradását, ami nagy megdöbbenést keltett, mivel az ő vallomása vetett volna világosságot azokra a körülményekre, amikor a borsai lakosság állítólag megtámadta a csendőröket. Az első zsidó tanú Weiszberg Pinkász 63 éves gazdálkodó. Hallotta,, amikor Danila azt kiabálta, hogy a zsidóktól ne vásároljanak semmit és amikor a zsidó jegyző megpillantásakor kijelentette, hogy szégyen a zsidó tisztviselő a községházán. Borghida védő felteszi a kérdést, hogy milyen volt a viszony Borsán a zsidók és a románok között, amire a tanú azt vallja, hogy száz év óta nem volt egycnetlenkedés a községben, amig csak Danila oda nem jött. Simonkovics Zsófia ott volt, amikor Danila arra biztatta a népet, hogy össze kell fogni a zsidók ellen. Szembesítik Daniiéval és mind a ketten fenntartják vallomásukat. A megesketést Moţa védő ellenzi, azzal, hogy a tanú zsidó és igy ellensége a román vádlottaknak. Elnök: Ezt a kifogást már egyszer visszautasítottuk. Itt nincs különbség ember és ember között, csak állampolgárok vannak., Valamennyien a zsidóktól származunk, Jézus Krisztus is zsidó volt és mégis meghajtunk előtte és imádjuk. A tanút megesketik. Gancz Jakab ott volt, amikor Danila Borsán egy kertben tartott gyűlést. A nép nemzeti zászlókkal jött a gyűlésre és ő tiszteletből levette a kalapját, Danila azonban arra akarta kényszeríteni, hogy csókolja is meg a zászlót, amikor ezt vonakodott megtenni, botjával ráütött és csak egy román szomszédja védte meg a súlyosabb bántalmazástól. A zsidó jegyző. A következő tanú Kóth Márton községi jegyző, akit Danila ki akart dobatni a községházáról. Elmondja, hogy Danila be akart hatolni a községházára, de a csendőrök ebben megakadályozták. Hallotta, amikor a zsidók arra kérték Danilát, hogy ne tartsa meg az előadást, de arról népi tud, hogy fenyegették volna. Danila elismeri, hogy amikor meglátta a jegyzőt, azt mondta a népnek, hogy törvényes eszközökkel fognak cselekedni, hogy ne legyen zsidó tisztviselő a községekben. Elnök: Ha csak ennyit mondott, akkor miért ijedt meg a jegyző annyira, hogy egész családjával elbújt? Gancz Izrael elmondja, hogy a szekerével az utón haladt, amikor Dumitrescu és Danila kijöttek egy korcsmából. Damla nekiesett és többször fejbeverte, sőt revolvert is vett elő. Dumitrescu hátbavágta és arra biztatta, hogy lőjjön bele a zsidóba. Elnök: A baloldalon ment maga a szekerével? Tanú: Nem kérem, a baloldalon a pofont kaptam. (Nagy derültség.) A lelkész kése, Stetzkó nevű vádlottat szólítja elő az elnök. Ea a Stetzkó volt az, aki a tűzvész után egy zsidó asz- szonynak és az asszony gyermekének szállást adott a csürjében. Elmondja, hogy ezért Dumitrescu lelkész megszidta, sőt a vita hevében kést vett elő és arra akarta rábírni, hogy vezesse őt a zsidó asszonyhoz. Ezt ö nem tette meg, amire megfenyegették, hogy ne nagyon barátkozzék a zsidókkal, mert különben felakasztják. Dumitrescu lelkész azt mondja, hogy ő a kést csak azért vette elő, mert a tanú nagyon ideges volt, ö azonban nem akart senkit sem bántani. Mindkét fél féltette az életét. A délutáni tárgyaláson elsőnek dr. Salagianu Faustot, a járás föszolgabiráját hallgatják ki. A májusi események alkalmával megjelent Borsán és nagy idegességet tapasztalt, úgy román, mint zsidó részről. A román féltette a zsidóktól Danila és a papok életét, a zsidók pedig a magukét. A nép már harmadik napja a templomban tartózkodott, amikor ő a községben megjelent. Felszólította Berindeit, hogy hagyják el a templomot. A pap kijelentette, hogy erre emberi hatalom rá nem bírhatja. A nép azért imádkozik, hogy a hatóságoknak jöjjön meg az eszük és távolítsák el a zsidókat a nép nyakáról. Május 10-én, a nemzeti ünnepen, a templom előtt körülbelül tízezer ember gyűlt össze. Résztvett az ünnepélyen és azután együtt ebédelt Be- rindeivel és Danilával. Kijelentette, hogy Danilának azon a napon nem szabad előadást tartani s ebbe Danila bele is egyezett. Elhagyta a községet és már % völgyben volt, amikor hallotta, hogy Danila megszegi* Ígéretét és beszédet tart a népnek. Elmondja, hogy amikor Aronson népszpvetségi delegátus Borsán járt és látta, hogy a zsidók és a románok milyen jó viszonyban élnek, kijelentette, hogy ugylátszik, az ügyet felfújták. A papné pofonokat osztogat. Az ügyész ezután megkérdezi a főszolgabírót, hogy milyen termjszetünek ismeri Berindeinét? — Nem nagyon ismerem, — mondja a tanú —, de egyszer láttam, amikor az uccán két pofont adott egy arranienő zsidónak. — Mi ön szerint az eredendő oka az egész ügynek? — kérdi az ügyész. — A különböző hírek és pletykák, amelyet úgy a román, mint a zsidók terjesztettek. Érdekes jelenetek között folyik le Tóth Theodor visói csendőrörmester kihallgatása. — Igaz-e — kérdi tőle Moţa —, hogy Danila kommunista agitációt fejtett ki Borsán és igaz-e, hogy Danila Károly hercegnek adta ki magát? A tanú nemmel felel a kérdésekre, amire Moţa elövéteti a dosszárból azt a csendőri jelentést, amelyben a tanú ezeket állította. Ezután a kisebbségi sajtó körül kerekedik vita. Az elnök a vita végén ezt mondja: — En a legnagyobb védelmet biztosítottam a szerkesztő uraknak és éppen ezért kérem, hogy önök is a legnagyobb objektivitással, Írjanak az ügyről. A tárgyalást holnap folytatják. Bundáit, szőrméi!, ítészen, rendelésre! FARKAS ANDREI (PIAŢ*KUNmM33) Külföldi bevásárlási körútjáról visszatérve, ajánlja áruraktárát sürgősen megtekinteni. A legfinomabb bokharai perzsák! A legcsodásabb pézsmák ! A legolcsóbb forrás! AZONNAL TEKINTSE MEG!
