Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-20 / 258. szám

XIII. »FF. 258. SZÁM. BBBSBHI jfiQşgJCTSlIlfoggft 3 DíOBHIOMííMÜV^SZET A Vadkacsa a kolozsvári Magyar Színházban Valószínűleg az a leghelyesebb, ha a szín­házi krónikás a Vadkacsa tegnapi uj betanulás­sal adott előadásával kapcsolatban elsősorban azt jegyzi meg, hogy Ibsen e sötét játéku li- rája „az éltető élethazugságokról“ milyen szem­beszökően tetszett... Valószínűleg az volt a leg­érdekesebb tegnap, hogy a Vadkacsa valaha oly tulkomplikált és kifürkészhetetlen lelki rezgé­sekre hangolt hősei olyan átlátszó egyszerűség­gel hatottak, hogy a meglehetős népes előadá­son mindenki szinte felszabadultan és „felülről“ tapsolt, mintha a Vadkacsa sötét problémája már nem is volna, sőt nem is lehetne az övé... Kétségtelenül, a világban sok minden történt a Vadkacsa megírása óta... Nagyon sok dolog­nak lett más az értelme... Nagyon sok hősből lett például azóta karrikatura s igy nem csoda, hogy ha tegnap este nagyon sok olyan helyen mosolygott a közönség, ahol például húsz évvel ezelőtt mély liraisággal még elérzékenyült... Általában az a bizonyos egykori ibseni liraiság, halkság és messzesaerüség fakult a legtöbbet s ezért bizonyos súlypont eltolódásokat is ész­lelhetett a figyelmes néző. Észrevehette pél­dául, hogy nem a darab egésze állott az előtér­ben, hanem egy-egy figura, a legfőképpen ta­lán Hedvig, azután az anya s csak a motívu­maik drámai hajtóereje révén a többiek. Ma­ga az előadás is (tehát a kitűnő rendező, Hor­váth Árpád is), mintha ezeket hangsúlyozta volna s rajtuk kívül pár epizódista. Viszont kétségtelen, hogy a két előtérbe állított nő, Hedvig és Gina voltak a legkidolgozottabb szí­nészi produkciók tegnap, ha nem is a legkifo- gástalanabbak mindig. Benes Ilona Ginája volt az érettebb alakítás. Közönséges és erős, min­den némaságban és kitörésben kifejező, minden tuljátszás nélkül. Ez az utóbbi Kom ár Juliska Hedvigjéről nem minden mozzanatban állít­ható, ha különben imponált is e hallatlanul fia­tal színésznő átélőkészsége és hajlékonysága szerepe sokrétűsége között. A férfiak közül Föl- dényi Hjalmárja volt a legszélesebb. A darab igazi levegője belőle áradt a leginkább s mi na­gyon jól vettük azokat a karrikaturaszerüsége- ket, amiket nyújtott. Forgács Sregerse meggyő­zően hatott. Balázs öreg Werleje — a szinész életkoránál fogva — már kevésbé. Az epizódis­ták közül Réthely ttiţt fel ismét. Maszkban Lantos Molvikája volt találó. Szentgyörgyi Má­ria már fakó és színtelen volt. Bérezi, Leővey, Sehneczy, Révész, stb. játszottak még és szol­gálták hiven a szorgos rendezőt, aki érdekes előadással vezette be a darabot. (E. I.) (*) Az Erdélyi Katolikus Akadémia közgyűlést tart. Az Erdélyi Katolikus Akadémia november hó 19-én dél­után 6 órakor a kolozsvári róm. kát. főgimnázium dísz­termében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. Tartja dr. Némethy Gyula, az Er­délyi Kát. Akadémia elnöke. 2. Főtitkári jelentés. Elő­terjeszti dr. György Lajos főtitkár, a M. Tud. Akadémia és a Szent István Akadémia tagja. 3. Az iskola. Szék­foglaló értekezésül felolvassa dr. Balázs András, az Erdélyi Kát. Akadémia r. tagja. 4. Püspökjelölés az er­délyi róm. kát. egyházmegyében. Felolvassa dr. Biró Vencel osztályelnök, a Szent István Akadémia tagja. Vendégeket szívesen lát az Elnökség. (*) Nagysikerű hangversenyt rendezett a Törekvés Dalegylet elnöke tiszteletére. Sikerült hangversenyt ren­dezett a kiváló Törekvés Dalegylet dr. Gergely Endre elnöke tiszteletére vasárnap este 8 órai kezdettel a róm. kát. főgimnázium dísztermében, amelyet zsúfolá­sig megtöltött a közönség. A nivós hangversenyt a dal­kör éneke vezette be. Petőfi: „Egy gondolat bánt en- gemet“ cimü hatalmas költeményét adta elő nagy siker mellett. Kárpáthy Emil, a Törekvés kiváló karnagya úgy ezzel, mint az estélyen előadott többi darabokkal be bizonyította, hogy mit tehet az erdélyi magyar dal- kuliura terén a lelkes művészi és lelkiismeretes munka. Úgy a Gálya-rabok éneke, mint Paczius finn dala, a Volga-dal stb. meglepetése volt az estélynek. Dr. Ger­gely Endre elnököt dr. Balogh Ernő, a Törekvés alal- nöke üdvözölte. Mély gondolatokból felépített és az er­deiyi magyar Kultúra magaslatait mindig szem előtt tartó beszédében végig kisérte a rendkívül agilis elnök évtizedes munkásságát, kiemelte, hogy mit jelentett ez az erdélyi dalkultura szempontjából és példaképpen a magyarság elé állította azt az önzetlen, sikerekben gazdag munkásságot, melyet dr. Gergely Endre kifej­tett. A babérkoszorúval kitüntetett elnök meghatva köszönte meg az iránta megnyilatkozó spontán elisme­rést és ünneplést. A műsor egyik kiemelkedő pontja, volt dr. Sassy Nagy Lászlónak, a kiváló hegedűművész­nek fellépése, aki úgy klasszikus magyar darabok in­terpretálásával, mint szebbnél-szebb magyar dalaival aratott rendkívül nagy sikert. Lengyel Rudolf kiváló előadó és konferencier nehány szellemes humoreszkjé­vel lepte meg a közönséget, amely hosszantartó tetszés­nyilvánításokkal honorálta az előadó képességeit. (*) Hevesi Piroska zongoraművésznő hangversenye érdekes zenei eseménynek Ígérkezik. A kiváló művész­nő ezidei, első november 17-ére hirdetett, de technikai okokból mára szerdára, nov. 19-ére halasztott hangver­senyére rendkívül érdekes, nivós műsort állított össze. Ez alkalommal itt először mutatja be Brahms hatalmas F-moll szonátáján kívül a modern orosz zeneszerzők (Miaskowsky, Strawinsky, stb.) müveit. A program főbb számai: Beethov.-en, Bartók, Debussy és Liszt müvei al­kotják. Remélhetőleg, Kolozsvár zeneértö és szerető közönsége felfigyel erre a minden tekintetben interna- cionális értelemben is vett művészi élvezetre. (*) „Zsidónö.“ Tegnap este a román operában hosz- szas szüneteltetés után ismét szinrehozták Halévy örök- szépségű operáját, a Zsidónöt. A dirigensi pulpituson hosszas, kényszerű pihenő után ismét dr. Bródy Mik­lós ült, aki művészi rátermettségének, összefogó erejé­nek újból tanujelét adta. Halévy muzsikája friss lendü­letet, uj szépségeket kapott Bródy interpretálásában. A szereplők közül első helyen kell megemlékeznünk Ma­rius Niculescu Eleazárjáról. Különösen a negyedik fel­vonásbeli börtönária fináléját énekelte kolozsvári szín­padon már rég nem tapasztalt, frenetikus sikerrel. Nes- torescu asszony mindenképpen méltó partnere volt Ni- culescunak, úgyszintén Urania Banescu és Siomim Í3 jól illeszkedtek bele a nivós együtesbe. (s.) A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODÁJÁNAK HÍREI A péntek estére hirdetett Kisfaludy ünnepet S színház igazgatósága kénytelen volt súlyos technikai akadályok miatt rövid időre elhalasztani. Péntek estes a Vadkacsa kerül színre Horváth Árpád rendezésében. Kék mazur. Szerdán este Lehár Ferenc legszebb! operettjét, a Kék mazurt eleveníti fel a színház. A Kék mazur alkalmat ad Nádor Jenőnek arra, hogy végre igazi nagy, énekes szerepben mutatkozzék be a kolozs-« vári közönségnek s hangjának ritka értékű kvalitásait egy nagy, szép és nehéz feladatban érvényesíthesse. Er- dekes, hogy Kondor Ibolya és Nádor Jenő a Kék mazúr­ban együtt turnéztak Amerikában, óriási sikerrel. Csütörtökön: BÁNK BAN. A közönség köréből ál­talánosan megnyilvánuló érdeklődés arra indította az igazgatóságot, hogy e hét csütörtökjére újra kitűzze Katona Bánk bán-ját, amely Horváth Árpád rendezésé­ben, páratlan sikert aratott a mult heti reprizen. A sajtó és a publikum egyöntetű lelkesedéssel avatta az uj Bánk bánt a legvonzóbb, lebilincselőbb magyar mü- sordarabbá. A Bánk bán csütörtöki előadását A) bér­letben tartják meg, fellépnek Poór Lili, Kaszab An­na, Bárdi Teréz, Janovics Jenő, Földényi László, Tóth Elek,- Tompa Béla, Réthely Ödön, Forgács Sándor stb. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Kedd: A vadkacsa. (Másodszor. Napi bérlet 14. szám, AJ Sorozatszám: 63.) Szerda: Kék mazur. (Operette-repriz, uj szereposztás­ban és betanulásban. Kondor, Betegh, Tompa, Ná­dor, Ihász föllépése.) Napi bérlet 14. szám, B). So­rozatszám: 64. Csütörtök: Bánié bán. (Rendezi Horváth Árpád, a bu­dapesti Nemzeti Színház rendezője m. v.) Napi bér­let 15. szám, A). Sorozatszám: 65. Péntek: A vadkacsa. (Harmadszor. Rendezte Horváth Árpád mint vendég.) B) bérlet, 15. szám. Sorozat­szám: 66. Szombat: Meluzina. (Zerkovitz operette, először. Kon­dor Ibolya, Betegh Bébi, Nádor, Tompa, Ihász föl­lépésével.) Premiére-bérlet 12. szám. Sorozat­szám: 67. A ROMÁN OPERA MŰSORA. Szerda, november 19: Szünet. Péntek, november 21: Hoffmann meséi. (Premiér.) Vasárnap (délután), november 23: Tosca «mii Százmillió lejre emeli alaptőkéjét a temesvári Gyapjuipar Rt, amely a mun­kásság kivánaimait kielégíteni igyekszik Temesvári tudósítónk jelenti: A temesvári Gyapjuipar Rt. elhatározta, hogy alaptőkéjét a kö­zel jövőben 60 millió lejről 100 millió lejre emeli. Az alaptökeemelést valószinüleg még ebben az év­ben végrehajtják és a szükséges határozathozatal végett a közgyűlést rövidesen össze fogják hívni. Ezzel a tranzakcióval uj tőke vonult be a Bán­ság legerősebb gyárvállaiatába, ami egyúttal a leg­élénkebb cáfolata azoknak a híreknek, amelyeket a Gyapjuiparral kapcsolatban az uóbbi időben fele­lőtlenül terjesztettek és amelyek azt hirdették, hogy alaptőkeleszállitás van készülőben a Gyapjuipar- nál. Éppen ellenkezőleg: friss vér, friss töke vonult be a Gyapjuiparhoz­A Gyapjuipar Rt. különben a Bánsági Gyár­iparosok Szövetkezetének legutóbbi határozata értel­mében racionalizálási célzattal munkásainak bérét 20 százalékkal szállította le, amire a munkások sztrájkkal tiltakoztak. Az igazgatóság a legmesz- szebbmenő megértést igyekszik tanúsítani a munká­sokkal szemben és a bizalmi emberekkel közölték ezt az elhatározásukat és egyben kérték őket, hogy most, amikor a gyár alaptőkeemelés alatt áll, ne veszélyeztessék az üzem folytonosságát. A munkások annak ellenére tovább folytatták a sztrájkot és hét­főn tüntető felvonulást rendeztek a gyár épülete előtt, amelyet karhatalmi készültség szállott meg. Tizennégy munkást előállítottak a rendőrségen. A gyár igazgatósága a munkások minden tün­tetése ellenére is azon az állásponton van, hogy a maga részéről a lehetőségek keretein belül mindent megtesz a munkások kívánalmainak kielégítésére. Célja a .teljes harmónia helyreállítása, mivel azon­ban a további munkástüntetésektől tartani lehet, a gyárépületeket a karhatalmi készültség továbbra is megszállva tartja. Valutapiac 1939. november 18, Kolozsvár 2 «» 0 ' n f 1 c h 1 I ; Bukarest; Budapest Bécs Prága ; Lenáon nyitás zárlat utó Zürich _ — _ 8135 3268 1108375 13774 653S5 25056 3276 Newvork 516 515375 51580 4197 16840 57180 71035 337287 48560 16860 London 250550 2505125 250475 20380 81750 277650 344962 C378 — 81875 Páris 2C26 2026 — 16478 66250 2245 2789 13244 12367 665 Milánó 2702 27005 _ 21955 88250 299259 37175 176545 9275 886 Prága 1530 1512975 — 12442 5 1695 210637 —. 16330 501 Budapest 902350 902350 — 73:8 2948 — 12421 58970 2777 2955 Belgrad 91280 912575 91287 — 299 SOI 175 125725 59675 — 301 Bukarest 3C6 30625 — 2492 — 33937 42162 20 81S —­tíécs 7255 7263 ... 59075 2348 305125 — 47 3448 2380 Berlin 12297 12293 12291 — 4014 13625 16928 80 20381 4022 Száz lej árfolyama; Zürichben 306 Londonban 818 Budapesten 33937

Next

/
Thumbnails
Contents