Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-20 / 258. szám
vmcrsm XIII, ÉVF. 258. SZÁll. ESsn Elméletien MrsdgSzömel snjtldk Székelyföldéi! a felekezeti iskolába Járó gyermekek sziléit A bírságot pedig magyar tisztviselőkkel hajtatják be Ercchnényieleuség esetén levonják a fizetésükből (Kolozsvár, november 18.) Kétségbeesett hangú levél fekszik előttünk. Ditróból küldötték, de küldhették volna az ország bármely részéből, ahol kisebbségek laknak, mert a levélben foglalt sérelmek általánosan fennálltnak. De tartsunk sorrendet. A beérkezett levél alapján előbb vázoljuk föl a ditrói iskolai sérelmet. Nem először van szó a Keleti Újság hasábjain arról, hogy ; Ditróban és a többi székely községekben és városokban ncvclemzéssel és más hasonló törvénytelen trükkökkel kényszerűik a magyar tanulókat az állami iskolába még ott is, ahol felekezeti iskolák vannak. Az állami iskola igazgatója ezerféle ürügyet talál arra, hogy a szinmagyar gyerekeket az állami iskolába terelje. Az előttünk fekvő levélből megállapítható, hogy Ditrő községben 420 családfőt bírságoltak meg azért, mivel nem az állami iskolába íratták a gyereküket, 420 magyar családfőt egyénenként 300—300 lej birsaggal büntettek meg, ami egymagában {óbb. mint százezer lej. Ezen a listán olyan iskolaköteles nevek is szerepelnek, akik már régen meghaltak, akik már időközben férjhez mentek. Az állami iskolai igazgatónak mindenekelőtt a legfontosabb az, bőgj' a kirótt bírságot beszedjék. Érthető a falusi lakosság felhá- boTodása, mivel nem tudja a gyermekét olyan iskolába íratni, amelyikbe akarja. Egyik tisztviselő kislánya például az első, második és harmadik elemi osztályt a felekezeti iskolában végezte s midőn a kislányt a negyedik osztályba íratta be, minden különösebb indokolás nélkül, az állami iskola igazgatója 300 lej birsaggal sújtotta. Ha a tisztviselő, aki különben jó magyar ember, nem engedelmeskedik az igazgató terrorjának, akkor nemcsak bírságot sóznak a nyakába, hanem még az állását is elveszítheti. Csodálatos és tiszteletreméltó a székelyföldi földmivesosztály kitartása és türelme, mert a rengeteg birság dacára is a legtöbb magyar földműves felekezeti iskolába Íratja a gyermekét. Hiába jönnek névelemzéssel, hiába jönnek fenyegetéssel, hatósági vegzaturákkal, a székelyföldi magyarság mindenekelőtt ragaszkodik a felekezeti iskolához, mert jól tudja, hogy csak az a gyermek nő fel magyar szellemben, magyar kultúrában, magyar erkölcsökben, aki a felekezeti iskolában szívja magába a knítura alapelemeitA panaszos levélnek a másik része talán nem annyira fontos, de épen olyan megható. Abból kiderül, hogy a Székelyföldön, igy például Ditróban is az adóhivatali tisztviselők csaknem kivétel nélkül magyar emberek. Ennek örülni kellene, ha nem tudná meg a levélből az ember, hogy ezeknek a tisztviselőknek a havi fizetésük 2100 lejtől 2300 lejig terjed. A levélből kiderül az is, hogy a tisztviselők nagy része érettségit végzett, vagy legalább is négy középiskolával rendelkezik. Többnyire családos emberek.ép még .mellékjövedelmekre se számíthatnak, mert a magyar tisztviselőkkel szemben a felettes hatóságok a legnagyobb szigorral járnak el, a: legkisebb szabálytalanság elegendő abhoz, hogy a magyar nemzetiségű tisztviselőt elcsapják és örök életére megbélyegezzék. Ugyanakkor a ditrói adóhivatal élére kinevezték égy kontroliárt,' akinek még arról sem volt fogalma, hogy mi fán terem a főkönyv, a pénzügyi adminisztrációnak még a legelemibb szabályait sem ismeri. Ellenben a magyar nemzetiségű tisztviselőkkel úgy bánik, mintha közönséges rabszolgák volnának. Elrendelte, hogy a tisztviselők nappal az adóbehajtásokat és az iskolai bírságok behajtását végezzék, éjszaka pedig az irodai munka mellett görnyedjenek. Ditróban az összes adóhivatali tisztviselők magyarok. Velük végeztetik az adóbehajtást, az iskolai bírságok behajtását. Magyar embert használnak fel a magyarok vegzálására és tönkretételére. A kontrolor olyan rendeletet adott ki a tisztviselőknek, hogy ha az iskolai bírságokat a kitűzött határidőre nem hajtják be, akkor a fizetésükből fogja a bírságot levonni. Már előbb említettük, hogy a (j—7 tagú, családos tisztviselőknek havi fizetésük 2100 lej s ha ehez még hozzá vesszük, hogy ebből is levonásokat eszközölnek, akkor tiszta képet nyerhetünk arról, hogy milyen irtózatos nyomorral küzdenek és milyen irtózatos helyzetben vannak a magyar nemzetiségű tisztviselők, akik nemcsak rabszolgamunkát végeznek, hanem felsőbb parancsra saját fajuk ellen kénytelenek adó- és birsághábornt: folytatni. A moszkvai francia kövei deuiarsban tiltakozik a szovjetnél a francia Isa«ivezetőség ellen felhozott vádak miatt (Párizs, november 18.) Merhette moszkvai Iraneia nagykövet Írásbeli demarsot adott át a szovjetkormánynak, melyben a francia kormány erélyesen visszautasítja Krilenkonak, a szovjet vezető főállamügyészének azt. a vádját, hogy akár a mostani, akár a volt francia kormányok, vagy a francia hadvezetőség bármelyik tagja részt vett volna egy szovjetellenes háború előkészítésében. A jegyzék hangoztatta azt is, hogy az ügyészi in- szinuáeióhoz fűzött moszkvai lapkommentálások annál is inkább kihívják a francia kormány bírálatát, mert az orosz sajtó a szovjet fennállása óta teljesen kormányellenőrzés alatt áll s csak azt adhatja közre, ami a szovjetkormány tetszésével találkozik. A szovjet még nem felelt a francia demarsra. Biró és orvos párbaj afférja a dévai törvényszéken (Déva, november 18.) Ezév július 8-án tárgyalás volt a dévai törvényszék második szekciójánál. A testisértési. ügyben a törvényszék elrendelte a sértett nőnek- orvosi szakértővel való 1 megvizsgálását és szakér tőnek dr. Mosoigo Simon dévai kórházigazgató-főorvost rendelte ki. Erről azonban Mosoigo hivatalosan nem tudott. A sértett megjelent Mosoigonál és bizonyítványt kért arról, hogy süket. Mosoigo elutasította azzal, hogy legalább egy hétig kell megfigyelnie, hogy megfelelő szakvéleményt adhasson. A tárgyaláson a sértett azt állította, hogy dr. Mosoigo azért nem vizsgálta meg, mert nem adott pénzt. Mosoigo ezt az állítást visszautasította. A törvényszék végzést hozott, amelynek értelmében arra való tekintettel, hogy dr. Mosoigo igazgató-főorvos a kapott megbízás teljesítésében rosszakaratot tanúsított, mással helyettesíti. A dévai törvényszék 109. számú terme, ahol ez a végzés elhangzott, zsúfolásig tele volt közönséggel s egy kissé furcsán hatott a főorvos ilye- ténképpeni megsértése. Mert Mosoigo annak vette s elküldte dr. Hosszú Jenő és dr. Caba Emil orvosokat Coanda bíróhoz, hogy kérjenek magyarázatot ezért a sértésért. Coanda biró azt kérdezte a kollégáktól, hogy talán párbajozni akarnak? Dr. Caba kijelentette, hogy a.rról szó sincsen, de elégtételt kérnek, olyant, amilyent a bíró éppen gondol. Erre Coanda biró kijelentette, hogy dr. Mosoigot mint embert nem is ismeri s igy nem sérthette meg, mint bírónak pedig nem lehetett célja megsérteni. A két orvos erre eltávozott s Coanda biró elment az ügyészséghez s feljelentést tett ellenük. A nyomozás eredményeképpen az ügyészség a BTK. 293. Bandák, szőrmék, tel, psuáete! FARKAS ANDRiISS Külföldi bevásárlási körútjáról visszatérve, ajánlja áruraktárát sürgősen megtekinteni. A legfinomabb bokharai perzsák! A legcsodásabb pézsmák! A legolcsóbb forrás! AZONNAL TEKINTSE MEG! szakaszára és az 19X4 évi 40. törvénycikk 2, szakaszának II. bekezdése értelmében. párviadalra való kihívás vétsége é* hatóság . elleni erőszak büntette címen dr. Mosoigo Simon főorvos ellen s a BTK. 234. szakasza és az 1914 évi 40. törvénycikk 2. szakaszának II. bekezdése alapján dr. Hosszú Jenő és dr. Caba Emil orvosok ellen emelt vádat. Az érdekes és nem mindennapi ügyben tegnapra volt kitűzve a főtárgyalás az első szekció dr. Boncá- Oprisinescu tanácsa előtt. Tanuk Alexandrescu és K»~ duiescu dévai törvényszéki bírák voltak, akik a tárgyaláson nem jelentek meg s emiatt az ügyész a tárgyalás elnapolását kérte. A védők a tárgyalás megtartását kérték. A törvényszék nem határozott. Ezután a sértettként szereplő Coanda biró szót kért az elnapolás tárgyában, de a bíróság a szót nem adta meg, mivel a vádat a közvádló képviselte. Coanda emiatt se rumi »égi panaszt jelentett be, amit dr. Tatár Eugen dékán védőügyvéd elutasítani kért, mivel a törvény nem enged egy perben köz- és magánvádlót, amire a törvényszék Coanda kérését vissza is utasította. Ezután a bírósági szervezet 128. szakasza alapján Coanda kifogást emelt a törvényszék ellen. Ezzel szemben pedig a védők nem hogy nem kifogásolták a törvényszéket, de egyenesen kérték a tárgyalás megtartását s ennek eredménycképi- pen Coandát elutasították a semmiségi kifogással s a tárgyalást 1931 január 16-ára halasztották. Ebben a pillanatban léptek be Radulcsöu és Alexandrescu bíró-tanuk s erre a védők ismét a tárgyalás megtartását kérték, de hiába. A törvényszék megmaradt az ujabbi határnap mellett. Az „Ereiéiül Magyar Könyvtár“ kiadásában megjelent müvek megrendelhetők a, „Keleti Újság“ tiönyvosztályától. A könyvtár (egujaob száma : SEBESI SAMU, az elhunyt kiváló erdélyi iró cimüromántikus regénye,— amelyet Kovács Dezsőnek u szerzőről irt szlres ismertetés« vezet b?. — A «Hszes kiállítású kötet ára: RIGA csak 60 SeL
