Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-19 / 257. szám
TIU■ SVF. Í57. ÄSAlf. sasra R borsot nagy pör (Szatmár, november 17.) Lupény aktái még mindig valahol egy vizsgálóbírói íróasztal fiókban vagy iratszekrényben porosodnak, a borsai rémdráma azonban már a szatmári törvényszék elé került. Szatmár közönsége már napok óta nagy izgalommal tekint a főtárgyalás első napja elé. Az itteni „Szamos“ cimü lap vezércikkben inti nyugalomra a közönséget, amely szívesen volna nyugodt, azonban ennek az lenne az előfeltétele, hogy ne éppen Szatmáron tartsák meg a tárgyalást. Ezen azonban már túl vannak a szatmáriak, akik közül, aki tehette, igyekezett belépőjegyet szerezni a nagy por tárgyalására. Ez nem ment köny- nyen, mert a tárgyaló terem aránylag kis befogadóképességű és igy jegyhez csak a boldog kiválasztottak jutottak. Tegnap este rendőri és csendöri készültségek cirkáltak a városban, s az ucccák érthetően néptelenek voltak. Nagy riadalmat keltett az a hir, hogy hét diák érkezett a városba. Már a legrosszabbra gondoltak, amikor kiderült, hogy a diákcsapat Románia rugby-válo- gatottjalból áll, akik Csehszlovákiába igyekeznek és csak átutaznak Szamtáron. A tárgyalás hétfőn féltiz órakor kezdődött. A terembe csak kellő igazoltatás után engedik be a hallgatóságot, a megmotozás szertartásának azonban az újságírókat és a védőügyvédeket is alávetik. Zelea Cod- reanu élénken tiltakozik a motozás ellen, de végre is belátja, hogy vele sem tehetnek kivételt. Féltiz óra után Erdős Fereno dr. törvényszéki elnök megnyitja a tárgyalást. Mellette Pop Petru és Ma- celariu szavazó bírák foglalnak helyet. Az ügyészi tisztet Nestor Justin vezető-ügyész látja el. A fő vádlottak. A tárgyaláson elsősorban a vádlottak személyi adatait vették fel. Az elsőrendű vádlottak Constantin Danila, Berindci Andrei, Dumitrescu Joan és Bérűidéi felesége. Constantin Danila 30 éve 3 újságíró, érettségizett, két évig filozopter volt, azután színművészeti akadémiát végzett. Berindei Andrei 42 éves görögkatolikus lelkész. Dumitrescu Joan borsai görögkeleti lelkész. A többiek borsai falusi emberek, igen sok közöttük a nő. Nehány vádlott hiányzik, ezeknek ügyét elkülöníti a törvényszék és elhatározza, hogy a tárgyalást ezek távollétében is meg fogja tartani. A zsidó vádlottak. Elsőnek a zsidó vádlottakat hallgatták ki. Az ellenük a vád, hogy amikor Constantin Danila Borsán kul- turelöadást akart tartani, az előadási terem ajtóit és ablakait összetörték. A vádlottak tagadják a terhűkre rótt cselekedetet. Egyikük előadja, hogy a borsai zsidóság hallotta, hogy Constantin Danila más községekben a zsidók ellen izgatott. Erre fölkeresték Constantin Danilát és fölszólították, hogy Borsán ne izgasson a zsidók ellen, viszont a csendőrséget is kérték, hogy ne engedélyezze az előadás megtartását, annál kevésb- bé, mivel az az információjuk, hogy a vármegyei prefektus visszavonta az előzőleg megadott autorizációt. Danila, „a minisztérlatn által autorizáit előadó“ X délutáni tárgyaláson a vádlottak közül elsőnek Constantin Danilát hallgatják ki. Danila nemzeti viseletben, panyókára vetett kabátban lép az elnöki emelvény elé és érces hangon, valósággal megjátssza szerepét. A vádat megértette, — jelenti ki — és nem érzi magát bűnösnek, ö a minisztérium által autorizáit előadó volt és Borsára is előadást tartani jött. A többi máramarosl községben, ahol azelőtt beszélt, sehol sem történt semmiféle rendzavarás. Amikor Borsán a községházára ment, hogy engedélyét kivegye, egy csapat zsidó vette körül és azzal fenyegették meg, hogyha megtartja az előadást, nem garantálják az életét. Elnök: Kik voltak azok? Danila a vádlottak padján ülő zsidók között megjelöl nehányat, mint olyanokat, akik a tömegben voltak. Amikor a zsidók fenyegették — folytatja vallomását — 0 a postahivatlaba akart menni,, hogy a cspndőrséget értesítse, a zsidók azonban ezt is megakadályozták. — Úgy éreztem magam, mintha nem is Romániában volnék román, hanem román volnék Palesztinában. A fenyegetés dacára kidoboltatta a faluban, hogy megtartja a konferenciát, kizárólag keresztények számára, ő maga azonban meghívott arra három, vagy négy zsidót, azért, hogy láthassák, hogy nem a zsidóság ellen izgat, hanem gazdasági kérdésekről beszél. Mielőtt a konferencia megkezdődött volna, a zsidók ellepték az Iskola udvarát, betörték az ablakokat és közben kiabálták, hogy: „Le Danilával", öljük meg ezt az antiszemitát". A zsidók szerinte mintegy nyolcszázan lehettek. Csak két csendőr védelme alatt tudott elmenekülni Berindei lelkészhez. — A zsidók meg akartak ölni, — mondja, mert azt i hitték, hogy antiszemita vagyok. Elnök: Hát nem az? Danlla: De az vagyok, ez azonban még nem ok arra, hogy agyonüssenek. Az antiszemitizmust a szüleimtől örököltem, de sohasem léptem fel provokálólag. mert olyan a lelkem, hogy csak a provokáccióra válaszolok hasonló gesztussal. Elmondja ezután, hogy amikor elment Borsáról, hallotta, hogy a zsidók dicsekszenek, hogy Borsára többé regáti antiszemita nem teszi be a lábát. — Ezt nem tűrhettem szó nélkül s elhatároztam, hogy még egyszer összehívom a román intellektuelleket és másodszor már azért is antiszemita beszédet tartunk. Május elején elment Berindei lelkészhez és elindultak az emlékezetes május 10-iki gyűlésre. Az utón beszédeket tartott. Elnök: Mit mondott az embereknek? Constantin Danila: Azt mondottam, hogy törvényes utón harcolni kell azért, hogy Romániában a hivatalokban csak románok legyenek. Föltűnt ugyanis nekem, hogy a borsai községházán igen sok zsidó tisztviselő van. A gyűlést egy kertben tartották, mivel a falusiak, úgy tartják, hogy abban a kertben évekkel ezelőtt egy zsidó agyonütött egy keresztényt. A gyűlésen ö hazafias beszédet tartott s azután az alkoholizmus kérdéséről beszélt, arról, hogy Máramarosban minden korcsma a zsidók kezében va. és igy tönkreteszik a népet. Elnök: Nem mondotta azt, hogy a zsidók házát föl kell gyújtani? Danila: Ezt nem mondottam, szó sem volt a tűzről. Max Goldsteinról beszéltem, aki zsidó és kommunista és azt mondottam, hogy a zsidók nagyrésze kommunista. Elnök: Mi történt a községháza előtt? Ott mit mondott az embereknek? Danila: Megláttam, amint a zsidó jegyző kinézett az ablakon s azt mondtam a tömegnek, hogy milyen jó volna, hogyha román ülne a helyén. Elnök: Azt nem mondta, hogy dobják ki a zsidót a községházáról? Danila: Ezt nem mondtam. A következő vádpont Danila ellen az, hogy két zsidót Bulyosan összevert, amiről különben orvosi látleletek is tanúskodnak, Danila azt vallja, hogy a zsidók AZ HS3H ÉVI uj MORAVETZ karácsonyi album (Egyesített Moravetz—Bárd kiadás) pompás kiállításban szenzációs tartalommal megjelent. — Kapható minden könyvkereskedésben vagy Mora- vetznél, Temesvár. egy szekérruddal jöttek neki, amire ő az egyiket kétszer pofonütötte, a másikra pedig az ostorral rá vágott, Elnök: De, hiszen orvosi bizonyítványok vannak arról, hogy az egyik húsz napon belül gyógyuló sebeket kapott. Danila: Az orvosi bizonyítványok csak arra valók) hogy ellenem bizonyíték legyen. Elnök: Senki sem bolond, hogy megverssse magát azért, hogy maga ellen bizonyítékot gyűjtsön. Ezután a hatóságelleni erőszak vádpontjával kapcsolatban hallgatják ki. Május 6-án ugyanis, amikor a máramarosszigetí csendörség Sfetea csendőrkapltány; vezetésével le akarta tartóztatni és a csendőrök megszállották a templomudvart, Danila a lelkészekkel és a tömeggel bement a templomba. Danila: Három nap és három éjjel imádkoztunk * falusiak kérésére, hogy az Isten szabadítsa meg őket a zsidóktól. Elnök: Egyszóval a templomban Is agitáltak a zsidók ellen. Danila: A hatóság ellen nem szóltunk egy szót senlj — Nemzeti célokért dolgoztam és ezért csak dicséretet érdemiek. Elnök: Nemzeti célokért mi nem büntetünk megj senkit, itt másról van szó. Berindei vallomása különben nagyjában megegyezik a Daniláéval. Amikor a kertben tartott gyűlésről beszél, azt mondja, hogy ott egy románt egy zsidó rituális módon meggyilkolt. Elnök: Ezt igy nem lehet kifejezni. Berindei a nemzeti egységről beszél. Festi a mára- marosi nép nagy nyomorúságát, amelyet a különböző kormányok nem vettek tekintetbe. Elismeri, hogy beszédében azt mondotta, hogy minden törvényes eszközzel kell küzdeni azért, hogy a románság minden ellensége elhagyja az országot, ahol csak annak van helye, aki román, vagy román érzelmű. Azt, hogy a zsidók házait föl kell gyújtani, nem mondotta, valamint azt sem, hogy Juda Hers-et be kell dobni a folyóba. „Amikor a feladó me^ssélal l6i Ezután arra a levélre került a sor, amelyet Constantin Danila Berindeihez intézett és amelyben olyanféle kitételek vannak, hogy bárki is lesz majd a kormányon, abban a pillanatban, amikor megkapják a jelet, megszállják a vasutakat és a középületeket. Danila kijelenti, hogy ez a levél magánlevél volt és nem fedte a Mihály arkangyal légiója intencióját, mert a légió csak törvényes utón küzd s őt a levélért Zelea Codreanu szigorúan megdorgálta. Elnök: On azért irta a levelet, mert Berindei a máramarosi batalion vezére volt. Danila: Igen, de Berindei van olyan intelligens, hogy megértse, hogy nem erőszakos, hanem törvényes eszközök használatáról van szó. A következő vádlott Berindei Andrei lelkész. Amikor a szuronyos fogház örök között belép a terembe, a földszinten egy férfi tapsolni kezd. Az elnök azt hiszi, hogy a karzatról tapsolnak és elrendeli a karzat kiürítését, onnan azonban leszólnak a terembe, hogy a taps onnan hagnzott el. Végül feláll egy fiatalember, a szatmári kereskedelmi iskola tanára és bejelenti, hogy ő tapsolt. Az elnök kiküldi a teremből. Berindei hangzatos szólamokkal kezdi beszédét. Amikor az elnök megkérdi, hogy bűnösnek érzi-e magát, igy válaszol: — Ezt nem mondottam, — jelenti ki erős hangon —, de aki mondotta, jól mondotta, mert megérdemelné, hogy lemossák róla azt a sok gyalázatot. Elnök erélyesen: Ilyen szavakat ne használjon. Mi itt az államot képviseljük és ha ön ezt nem respektálja, meg vannak az eszközeink, hogy kényyszeritsük rá. Berindei elmondja, hogy a templom oltára előtt állott, amikor bejöttek a csendörök és kényszeritették a népiét, hogy menjen ki. Ez szerinte ellenkezik a törvényekkel. Elnök: Jelentse fel, most másról van szó. Miért tartotta benn az embereit három napig a templomban és miért nem volt bátorsága követni a csendőröket? Berindei: A hatóságoknak meg kellett volna várni, hogy befejezzük az Istentiszteletet és kijöjjünk, ezt nem tették és ezzel felidézték a nyugtalanságot. A híveim kérésére három nap és három éjjel tartottam istentiszteletet, hogy a haza szabaduljon meg a zsidóság terheitől. Danila levelével kapcsolatban hangoztatja, hogy 6 nem vállalhat felelősséget azért, amit Danila ir. Vallomása végén azt mondja, hogy különösen egy Ali Barnán nevű zsidó magatartása háborította fel. Ali Barnán azt mondotta, hogy II. Karolj'' király, ha nem úgy fog dolgozni, ahogy a zsidóknak tetszik, menjen vissza azon az utón, ahogyan jött. ‘ Az elnök megkérdi, hogy tulajdonképpen hány tagja van a Mihály arkangyal szervezetnek Borsán? Berindei: Akár tizennégyezer ember is, éa csak azért nem alkalmaztunk erőszakot a szidőkkal és a hatósággal szemben, mert az asszonyok könyörögtek. A másik lelkész. A következő vádlott Dumitrescu Joan görögkeleti lelkész. Azt hangoztatja, hogy az evangélium szerinti nemzeti célokért küzdött. Egy évvel ezelőtt jött Borsára az ókirályságból, ahol sehol sem tapasztalta, hogy a zsidók úgy viselkednének, mint Máramarosban. Itt a zsidók mindenre reátették a kezüket, a tisztviselői állásoktól a korcsmáig és a népet ángyon nyomorgatják. Az eseményeket körülbelül úgy adja elő, mint az előbbi vádlottak. Nem érzi magát bűnösnek. Az élnök megkérdi tőle, hogy miért őriztette híveivel a házát? — A zsidók cselédjei azt beszélték, hogy a zsidók bombákat és fegyvereket rejtegetnek és meg akarnak ölni. Az ügyész követeli, hogy a vádlott nevezze meg az illető zsidók cselédeit, Dumitrescu azonban egyet sem tud megnevezni. Vallomása során hevesen ki kel a kisebbségi lapok ellen, amelyek szerinte a zsidók zsoid- jában állanak és neki minden gyűlését, akármilyen ártatlan is volt az, zsidóellenes agitáoiónak minősítették. Ezután bizonyos piszkos sürgönyökről beszgl, amire az elnök rendre utasítja. Á papné. A fővádlottak közül az utolsó Berindeiné, aki vallomása szerint nem tud semmiről és nem vett részt semmiben. A tárgyalást vezető elnök este 7 órakor felfüggesztette a tárgyalás menetét és annak folytatását kedd reggel 7 órára tűzte ki, •
