Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-01 / 243. szám
BUDAPP TAXA POSTAIBA PtA- TITA IN írjMERAR No. 24256—027. Clttj-Koíozzvár, IS30 november U SzOtSíbdt maEL JSLúFIZLTes BELfoLDoN: 1 erre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. ________________Ára 5 lej. WMl MBMMB!1 ffWilMHCTSSfţffTOffl Wt *V^cfT: agmg A takarékosság; ünnepe Október 31-ike a takarékosság ünnepe az egész világon. A gondolatot Olaszország vetette fel, ahol 1924-ben Milánó városában ünnepelték legelőször a takarékosság napját, amikor hétezer takarékossági intézet képviselői gyűltek össze. Azóta a gondolat megvalósult az egész világon, úgy, hogy október 31. máma világünnep és olyan szimbólum, mint mondjuk a munkásságra nézve a május elseje. Kétségtelen, hogy nagy emberi és emberi- segi távlatai vannak ennek a napnak. Az elin- ditó gondolat az volt, hogy a háború szörnyű pusztítása után a béke szolgálatába állítsanak egy napot, amely a háború böjtnapja legyen és emlékeztessen arra a sok éhségre, szenvedésre, nyomorra, amelyet úgy a frontokon, mint a frontok mögött az emberiség végigszenvedett. Ez a háborús nyomor, ha enyhült is, nem szilül meg, csak formát változtatott. A jelenlegi gazdasági krízis, amely a látszólag normális politikai körülmények között élő országok népét is fojtogatja, különös jelentőséget ad a takarékosság ünnepének. Tizenötmillió munkanélküii családfőt mutat ki a statisztika az egész világon, ami egy hatvanmilliós hatalmas népnek felel meg. Egy külön országot lehetne velük benépesíteni az éhezőkből, nyomorgókból, akik betevő falat, ruha nélkül a legtragikusabb körülmények között napról-napra éhezik át az életet. Kell-e az emberi szolidaritásnak szebb és mélységesebb magaslata, mint ezen a napon erre a tizenötmillió éhezőre rámutatni azok előtt, akik talán nem érzik a korgó gyomor világveszedelmét. Az emberi szolidaritásnak az élet mélységeiben és törvényeiben gyökeredző nagy parancsszava tehát a takarékosság, ame lyet közel kétezer esztendő óta az evangélium ellenére hanyagolt el az emberiség. Ma már statisztikailag mutatják ki az egyes államok közgazdászai, hogy milliárdokra rúg az a vagyon, amit a takarékosság gondolatának terjesztésével egyes országokban a sajtó és a szószék propagandáját igénybe véve sikerült megspórolni. Ma már az államháztartások szempontjából is sokszor kríziseket és gazdasági ösz- szeomlásokat elhárító jelentősége van ennek az ünnepnek. Ránk, kisebbségekre nézve pedig, akik a percről-percre ellenségesen ható nyomás mellett kizárólag önmagunkra vagyunk utalva, sokszorosan jelentős a takarékosság gondolatát nemcsak a magán-, hanem a közéletben is érvényre juttatni. A nagy belső nemzeti közösség, amely szorosan egymásmellé rendelt minden erdélyi magyart, mindannyiunk fennmaradása szem pontjából mondhatni rákényszerit, hogy a ta karékosság és az okos élet elvét megvalósítsuk népi életünk egész vonalán. Történelmi jelentőségű kötelesség ez ma, amikor egyetlen egy kisebbségi életexisztencia letörése is az egész nemzettestre végzetesen kihat. Az általános gazdasági krízist fokozottabban érezzük, mint bárki. Amikor évente ez rek és ezrek vándorolnak ki és százezrek pedig itthon az ősi rögön kínlódnak, haladnak a vég fele, amikor minden vállalkozás, kezdeményezés fölött a majdnem biztosan bekövetkező romlás végzete lebeg, minden fillér, minden va- gyon-morzsa súlyos jelentőségű nemcsak arra nézve, akinek birtokában van, hanem az osszOKSZAGÜS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 04. XIIL évfolyam 243-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévtel 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. I Újabb katasztrofális földrengés Olaszországban Az anconai kerület számos községében házbeomlások voltak Eddigi megállapítások szerint 44-esi haltak meg (Róma, októbr 30.) Olaszország partmenti vidékén több helyen földlökéseket észleltek. Anconában 10 ház beomlott és nagyon sok épület súlyosan megrongálódott. Az Anconával szomszédos területeken óriási a riadalom. Az anconai kerületben pusztított földrengés központja Seniirallia magasságában, az Adriai tengerben volt. Anconában 5, Senigalliaban 17 ház omlott össze. A romok alól délután öt óráig Anconában 2 halottat és 22 sebesültet, Senigalliaban 20 halottat s mintegy negyven sebesültet emeltek ki. A mentési munkálatokhoz tűzoltóságot és katonaságot vezényeltek ki. Az anyagi kár igen jelentékeny. Az Anconát környező községekből még nem érkeztek megbízható Jelentések. Valószínűnek tartják, hogy Senigalliát és Anconát j kivéve, nem fordultak elő házösszeomlások s igy az áldozatok száma már nem sokkal fog ! növekedni. i A földmozgást reggel 8 óra 17 perctől 34 percen át jegyezték a szeizmográfok és a rengést érezték Kavenuáhan. Ferro rohan. Fohrinnobnn, Grótta Maréban, sőt Rómában is. (isuuaresi, or.toner -su.j a piumrevti lapok ve xéreikkei lassan megindultak a szatmári magyar nagygyűlésről. Komolyabb és figyelemreméltó reflexió jelent mer az Adecerul vezércikkében. Takti- : .a hibának tartja, hogy a kisebbségi egyezményre hivatkozik a Magyar Párt s nem a gyulafehérvári határozatokra. Ez a megállapítás tévedésen alapszik, mert a gyulai' her cári határozatok számonkérése történt Szatmáron. Viszont az az állítás, hogy jogilag megkapták volna a kisebbségek a párizsi egyezmény tartalmát, nagyon távol áll a valóságtól. Valamint azt sem tudja az Adeverul, de minden kisebbségi ember tudja, hogy a gazdasági válságnak a kisebbségi földmives, iparos és kereskedő olyan plus terheit viselik, amikkel nincsenek megterhelve a többségiek. A Magyar Párt eleget taktikázott azzal, hogy minden fájó nagy sérelemre itthon kereste az orvoslást. Két évig várt és kilincselt, kért-követelt a mostani kormányzópárttól Nem hiba, de kötelesség ezek után másutt is keresni a jogorvoslatot és jégbiztosítást. Genf, vagy Gyulafehérvár? Az Adeverul vezércikkben foglalkozik a Magyar Párt szatmári nagygyűlésével. A Magyar Párt vezetőségének összetételével egyesek nincsenek megelégedve _mondja __az azonban a romániai magyarság összességének reprezentánsa és igy állásfoglalásával a legkomolyabban kell foglalkozni. A cikkíró szerint az a tény, hogy a Magyar Párt a genfi panasztétel mellett foglalt állást, azt jelenti, hogy az erdélyi magyarság a kisebbségi jövök kodifikálását, kritériumát a párizsi kisebbségi egyezményben látja. Úgy gondolja, hogy ezt a magyarság vezetőségei nem tették helyesen, mert ha szigorúan jogilag vesszük a kisebbségi egyezményt, úgy a magyar kisebbségnek Romániában akár iskolai, aííár nyelvhasználati szempontból nagyobb jogai vannak, mint amennyit a párizsi egyezmény előir. _ Azzal _ irja a lap _ hogy a magyarok Geiifhcz fordulnak, annak a gyanúsításnak teszik ki magukat, hogy más eélt szolgálnak, nem pedig a kisebbségi jogokat akarják védelmezni. Ezzel a lépéssel a Magyar Párt taktikai hibát követett el. Helyesebb lett volna, ha a gyulafehérvári határozatokra történt volna hivatkozás s erre a mostani idő lett volna különösen alkalmas, amikor a kormányon éppen azok vannak, akik annakidején a haározatokat hozták és akik a parlamentben is a gyulafehérvári pontok mellett nyilatkoztak. Ezé.) az alapon tényleg követelhetett volna a romániai magyarság több jogot, mint amennyit jelenleg élvez. (Folytatása a második oldalon.) Taktikai hiba-e, vagy j&Ó k© 1© Genfiben Is keresni a kisebbségi fogokai ? A bukaresti lapokat foglalkoztatja a szítain komoly elhatározás magyarság szempontjából is. A népi öntudat szempontjából tehát nem nevezhetem csak a magaménak a magamét sem. így kap a takarékosság ünnepe reánk nézve újabb és az általános emberinél is mélyebb jelentőséget. Ezen a napon tehát mindannyiunknak arra kell gondolnunk, ha éhező magyart látunk, az az éhező magyar én is vagyok, a ruhátlanságot én is érzem, a didergő, beteg, pénztelen, hajléktalan, szenvedő, kilátástalan magyar testvéreink ezrei annak a testnek betegei, amelynek én is, ts is tagjai vagyunk. Minden megtakarított pénst- darabkának nemzetmentő hivatása van. Ezek tartják fenn az iskolákat, a kulturális és más intézményeket, ezek adnak kenyeret gyermekeinknek, biztosítják egy nép jövőjét, mentik meg az otthont? ragadnak ki a halál kezéből ezreket, teszik lehetővé egy nemzet életét. Takarékoskodni tehát ránknézve annyit jelent, mint élni. Élni pedig ma kötelessége minden magyarnak. —rő.
