Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-08 / 222. szám

XIII. ÉVF. '122. SZÁM. Egész Angliát gyászt»» borította az R 101 lég­hajó katasztrófája Vasárnap éjszaka Franciaország: feleit az ©rkán földhöz vágta az áriás léghajót, amely felrobbant és a szörnyű lángtcnger- ben ötvenkét ember lelte halálát — A halottak közt van Thompson lég ügyi miniszter, a léghajózási minisztérium mar- sallja, sok magasrangw repülőtiszt — Az egész világ részvéte megnyilvánult a rettenetes katasztrófa miatt lljabb repttldszerenesétlensés iijolc halottal (Párizs, október 6.) Megdöbbentő katasztrófa hire röpült szét vasárnap az egész világon. Az an­gol aviatika büszkesége, az R. 101, amely szombaton indult el első hódító útjára, hogy Indiába repüljön Cardingtonból 16 utassal cs 42 főnyi személyzettel éjfél után Északfranciaországban mintegy három­száz kilométernyire a kiindulási ponttól, borzalmas erejű szélviharba cs felhőszaka­dásba került, felrobbant s személyzetéből és utasai közül mindössze nyolcán marad­tak __ többé-kevésbé súlyosan sebesülten __ életben. Az ötven halálos áldozatot követelt légi tömegka- tasztrófa Párizstól 60 kilométernyire északra, Oise- megyében, Beauvais és Allonne között kevéssel fél- három előtt következett be. A szélrohamok a száz méter magasságban leszállani kényszerült léghajót a földhöz sújtották. A harmadszori íitődés után fülsiketítő explozió következett s utána nyomban lángok csaptak ki a léghajótcst- ből, amelyek percek alatt az egész léghajót és az utaskabinokat is elborították. A szerencsétlenség színhelyéhez közeleső házak la­kói kiugrottak ágyaikból és odasiettek, de a füst és lángtengerben az óriási bőség miatt 100 méteres körzetben nem tudták megközelíteni a léghajó égő roncsáét. Nehány perc múlva legnagyobb csodálko­zásukra imbolygó alakokat láttak a tüztengerből feléjük közéliteni, ezek a katasztrófa sebesült élet- benmaradottjai voltak. Telefonjelentésre az 51. francia gyalogezredet kirendelték a katasztrófá­hoz és rövidesen megérkeztek a beauvaisi kórház be­tegszállítói is, akik a nyolc sebesültet _ kik közül csak egynek állapota életveszélyes __ a beauvaisi kórházba szállították. Katonaság és csendőrség ér­kezese után karhatalmi kordont vontak a szeren­csétlenség színhelye körül és megkezdődött a még mindig égő romok átkutatása. Délelőtt kilenc óráig '42 teljesen rnegszene- sedett holttestet emeltek ki a léghajó ron­csai alól. A halottak személyazonosságának megállapítása rendkívüli nehézségekbe ütközik. Ä halottak között van Thompson lord lég­ügyi miniszter, Seafrown Branker légi marsall, az angol polgári repülés föfeliigye lője, Scott őrnagy, az első ócenánrepülö és az B. 101 léghajó Kanadába és visszaveze­tő je, înving parancsnok, az B. 101 veze­tője s több angol repülőtiszt. Este tizenegy óráig Í7 halottat sikerült feltalálni, három áldozat holtteste még mindig hiányzik, A léghajó tiz percenkint adott le szikratáviratokat Angliába útja alatt- Utolsó szikratáviratát 1 óra 50 perckor adták le. Ebben a parancsnok csak annyit közölt, hogy az utasok megvacsoráztak, kitűnő szi­varokat szívtak el s aludni tértek. A katasztrófa idején a legtöbb utas és a legénység szolgálatot nem teljesítő része aludt. Lorient Eynac francia légügyi miniszter és a párizsi angol katonai attasé a ka­tasztrófa hírének vétele után, nyomban repülőgé­pen utaztak a helyszínre. A francia kormány, Hin- denburg német köztársasági elnök s több más euró­pai kormány résztvéttáviratokat intéztek az angol kormányhoz. Eckener dr. a Graf Zeppelin személy­zete nevében küldött Macdonaldnak részvéttávira­tot. Holnapra várják Beauvaisbe az angol király érkezését. A birodalmi német radiótársaságok rá­dióriportéi este háromnegyed tizenegykor a hely­színről rádióriportot olvasott mikrofonba. Helmuth H. Helmuth rádióriporter szerint a léghajóból csak alaktalan massza maradt meg, melyből he- lyenkint kiállanak a váz borítás nélkül maradt, ösz- szevissza görbült acéltámasztékai. A katasztrófa színhelyén ez időpontban is katonai karhatalom tartja fenn a rendet, s a késői órák ellenére nagy embertömeg szemléli a még mindig tartó holttestek utáni kutatást Clyászlía borait egész Anglia (London, október 6.) Az R. 101. kormányozható léghajó katasztrófája egész Angliát gyászba borította. Londonban az összes középületeken félárbóera eresztett gyászlobogók lengenek. A légügyi minisztérium előtt egész napon át nagy embertömeg várta a halálos áldo­zatokról érkező jelentéseket és a hivatalos vesztescglista kifüggesztését, ami a késő délutáni órákban meg is tör­tént. Déli egy órakor Macdonald miniszterelnök a légügyi miniszté­riumba értekezletre hinta össze a tiz legkivá­lóbb angol légügyi szakértőt s ennek megtartása után megbízást adott a légi flotta vezérkari főnökének és két mngasrangu repülőtisztnek a Beauvaisba való utazásra, hogy a helyszínen részt ve­gyenek a katasztrófa okainak megállapításában. Az angol megbízottak azonnal a croydoni repülő­térre hajtattak s repülőgépen elutaztak Beauvaisba. Az angol-francia vegyesbizottság ma délelőtt ül össze a katasztrófa színhelyén a szerencsétlenség okai­nak megáilapitására. Értékes adatokat várnak a katasz­trófát megelőző félóra lefolyásáról a léghajó életben maradt építőjétől és a szikratávirásztól. Francia szakértők szerint a léghajón helytelenül szerelték fel a villamosvezetéket, de nem ez volt az oka a szerencsétlenségnek, sem pedig a motorok nehéz olajá­nak robbanása, hanem a gáz exploziója. Az életben maradt szikratávirász elmondotta az új­ságíróknak, bogy Beauvais átrepülcse után az R. 101., mintegy 400—500 méter magasságban légör­vénybe került s a szélrohamok földhöz sújtot­ták. Ezt megelőzőleg a léghajótest két Ízben oldalra billent s a léghajó orrával csapódott a földhöz. Az első két ütődés nem okozott nagyobb sérülést, bár a magassági kormány már nem kielégítően működött. Óriási erőfeszítéssel kísérelték meg a két földet érés után a léghajó újbóli magasságba emelkedését, de ez mind­össze 50 méter magasságig sikerült s ekkor újabb szél­roham harmadszor a földhöz sújtotta a léghajót s bekö­vetkezett a robbanás. A szikratávirász 100 méter távolságra Vetődött ki az égő roncsoktól s ott tért eszméletre, ő maga sem tudja, hogy került oda és hogyan menekült meg. Mára várják Beauvaisba a walesi herceg érkezé­sét is. Londonban a lapok különkiadásokban számoltak be a gyászos eseményről. A templomokban a papság megindító szavak­ban áldozott a halálos áldozatok emlékének. Laurent Eynac, francia légügyi miniszter kijelen­tette, hogy az angol kormánnyal együtt gyászol, mert ő is két barátját vesztette cl, Thompson lordot és Seaf­rown Branker légi marsallt. A halottakat koporsókba helyezték. A lakosság vi­rágokkal árasztotta el az áldozatok koporsóit. A St. Louisban mára tervezett repülőmeetínget, a gyász jeléül nem tartják meg. MI «bozia a katasztrófát ? ÍAMBROSI.EISCHER&CO AIUDJUDALBA SzőlIőolfVányok, alanyvesszők, Q.yü= mölcsfák, díszfák, rózsák stb. legjobb beszerzési forrása Árjegyzék kívánatra dijta] a n Siessen, ha még teljes virágzásban akarja látni rózsaiskoIáinkaL. (Párizs, október C.) A lapok közlik egy francia re­pülőtiszt nyilatkozatát az R. 101. katasztrófájáról. A tiszt kiváló légügyi szakértő és intenziven foglalkozott a léghajók repülése biztonságának kérdésével s annak idején Cuersből a Graf Zeppelinen repült Friedricbs- hafenig. A pilótatiszt kijelenti, hogy a szerencsétlenül járt léghajó fedélzetén benzin nem volt, mert motorjait nehéz olaj hajtotta. A katasztrófa oka szerinte tehát csak az lehetett, hogy a föld érintkezésekor a villamosvezetékek szétszakad­tak és érintkezésükből szikra pattant ki s rz elég volt ahhoz, hogy a mintegy negyven külön léggömbben beraktározott hidrogengáz lángra lobbanjon. Ilyen nagyszámú gáztartány mellett > ugyanis elkerülhe­tetlen, hogy egyik, vagy másikból gáz ne szivárogjon s ennek exploziójához egy szikra is elegendő. A katasztrófa súlyosan sebesült utasa ma a beau­vaisi kórházban kiszenvedett., A halálos áldozatok száma ezzel 51-re emelkedett. Holt őrnagy, angol repülési felügyelő megérkezett a katasztrófa színhelyére s a francia szakértőkkel egyet­értésben megalakította a vegyes francia-angol bizottsá­got, amelynek feladata az életbenmaradottak és a szem­tanuk vallomásai alapján a szerencsétlenség lefolyásá­nak és okainak rekonstruálása. A léghajó legénységéből kettőn csaknem sértetlenek maradtak a. katasztrófánál. Az explozió pillanatában ugyanis a legénységi hálóhelyek felett elhelyezett víztar­tályok egyike megrepedt s a tartály vize rájuk zudult éppen akkor, amikor már hatalmas bőség árasztotta el az egész léghajótestet. Az explozió ezután messzire ki­vetette őket s ők nedves földön fekve percek múlva tér­tek magukhoz. Csak a száz méter távolságban hatalmas lángokkal égő léghajógáz ébresztette őket annak tuda­tára, hogy nem álmodnák. A katasztrófa áldozatait Allonne községházában ravatalozták fel. A holttestek annyit vesztettek térfogatukból, hogy legtöbbjük gyermekkoporsóban elfér. A szerencsétlenség színhelye felett tegnap és ma ál­landóan repülőgépek keringtek s koszorúkat és virágo­kat szórnak le a léghajó roncsaira és az allonnci köz­ségházára. A déli lapok londoni jelentése szerint az áldozatok földi maradványait angol hadihajón szállítják Londonba és nemzeti hősöket megillető pompával temetik el a hamvakat. A beauvaisi kórházban a katasztrófa négy sebesült­jét ápolják. Állapotuk aggodalomra nem ad okot.

Next

/
Thumbnails
Contents