Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-08 / 222. szám
BlJDÄ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ in numerar No. 24256—927. CIcj-Kclozsvilr, 1930 október 8 SzCifCTâ ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 im 1200 lej, félévre 600, lej, negyed érre S00 lej, egy hóra 100 lej. / 12 ORSZÁGOS MAG YARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. ___XBK. évSolyam 222-äk szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén« 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. fl lüanic-koirnáni? lemondott és a király elfogadta a lemondást Hétfőn délután három órakor fogadta audiencián a király a kormányelnökot, aki benyújtotta a kormány lemondását—Őfelsége megokoltunk találta Maníu érveit és a helyzet megoldásáig megbízta az ügyek. továbbvitelével — Manoilescu miniszternek tulajdonítják a kormány lemondását — Ma minisztertanács lesz — Mihalache- és Mironescu-kombináció — Â lemondás hatása IHa kezdi meg a király a politikai kihallgatásokat . (Bukarest, október ó.) Szíriájából érkezett jelentés szerint hétfő délelőtt II órakor odaérkezett Maniu és Manoilescu. Manoilescu azonnal kihallgatáson jelent meg a királynál. A kihallgatás egy óra hosszat tartott. Délután 3 órakor az uralkodó Maniu Gyulát fogadta félórás audiencián. A miniszterelnök ez alkalommal jelentette, hogy egészségügyi okokból kénytelen külföldre utazni és igy benyújtja a kormány lemondását. A király indokoltnak találta Maniu érveit és a kabinet lemondását elfogadta. Megköszönte a miniszterelnöknek ai ország érdekében tett szolgálatokat és arra kérte, bogy a helyzet megoldásáig vezesse az államügyeket. Ma délután Őfelsége elfogadta a Maniu-kormány lemondását. Ez az esemény nem éri váratlanul az ország népét. Hónapok óta nyílt titok, hogy Maniu — aki különben is kontemplativ egyéniség — megunta a sok huza-vonát és visszavonulni készül. Az okok közül, amelyek a kormányt lemondásra kényszeritették, kettőt látunk döntő fontosságúnak, Manoilescu belépése a kormányba még jobban kiélezte azokat a belső ellentéteket, amelyek a kormányzópártban kormányrajutása óta állandóan duiiak. A másik okot az ország katasztrófális gazdasági helyzetében kell keresnünk. Maniu kormánya a valuta stabilizációját végrehajtotta ugyan, azonban ahhoz már nem voit ereje, hogy a rendbehozott valutájú országba megfelelő külföldi tőkét tudjon behozni, ami végeredményében gazdasági életünk siralmas leromlásához vezetett. Talán ezt a nehéz felelősséget nem akarta vállalni, talán a mai nehéz helyzet megkívánta abszolút bizalmat nem érezte maga mellett, lehetne még tovább is találgatni az okokat, egyelőre csak annyit tudunk, hogy a kormány mai összetételében elhagyta helyét. • A parlamentárizmus törvényei szerint uj választásnak kellene következnie, a mai atmoszféra azonban egyáltalában nem alkalmas arra, hogy az ország lakosságát a választás izgalmainak tegyük ki, ennélfogva az uj kormányalakítás kérdésében a döntő erő egyelőre továbbra is a nemzeti parasztpárt kezében marad. Hogy a korona döntése mily irányú lesz, arról ma még kombinálni is korai volna. Bizonyos azonban, hogy épp az ország súlyos helyzetére való tekintettel a döntésnek mielőbb meg kell történnie. A nagyjelentőségű eseményről a következőkben számolunk be: Maiiiu a ksarály elöli ’ Dílufán 4 Srakor a* Oriení Expresszel Szinaj'áBa érkezett Madgearu és Lugoşianu Párizsból. Ugyanezzel az expresszel utazott el kihallgatása után Maniu, aki a két miniszterrel az állomáson találkozott. A miniszterelnök visszautazott Bukarestbe. Kedden délelőtt 9 órára minisztertanácsot Hívtak' össze. Az este folyamán Szinajábó! az összes miniszterek elutaztak Manoilescu kivételével. Hétfő délután 5 órára Őfelsége sürgonyileg audienciára hiv'a Mihai Jonescu, volt közlekedésügyi államtitkár-tábornokot, A kormánykrizis részletei. A kormánykrizis részleteiről a következőket jelenthetjük: Szombaton este fél tizenegykor Topolovenibői Bukarestbe érkezett Mihalache, Iunian és Raducanu. A két előbbi azonnal érintkezésbe lépett Maniuva! és a kormány tagjainak megbeszélése éjfclután két óráig tartott. A tanácskozások eredmény éltéül Maniu 2* Zu- nian egy Milialache-kormány alakítását tartották a legcélravezetőbbnek, Mihalache viszont vonakodott az uj kormány megalakítását elvállalni. Maniu különben már szombaton szilárdan elhatározta, hogy visszalép a kormány éléről. Szombaton délelőtt tanácskozáson vettek részt a miniszterelnöknél a párt sürgősen Bukarestbe hivott parlamenti tagjai, akiknek a következőket jelentette ki: •— Az egész pártnak egységesen kell tömörülnie az uj nemzeti parasztpárti kormány körül. Ismeretes, hogy Maniu egyideig habozott a pártnak a kormányzástól való teljes visszavonulásának gondolata és egy uj nemzeti parasztpárti kormánynak megalakítása között. A jelenlegi megoldásra azért határozta el magát, mert meggyőződése, hogy a párt ellenzékbe való menetele rendkívül súlyos következményeket vonhatna maga után és könnyen vezethetne a parlament feloszlatására, noha véleménye szerint a jelenlegi körülmények között nem volna jó az országot egy uj választás megrázkódtatásainak kitenni. Ez a választás nemcsak a nemzeti parasztpártra, hanem az egész országra is kiszámíthatatlan következményekkel járhatna. Természetes, bog; jelenleg a kormány lemondása után a helyzet megoldásának kulcsa az uralkodó kezében van, Szombaton Vaida belügyminiszter ugyancsak tanácskozásokat folytatott, különösen az erdélyi képviselőkkel és szenátorokkal és keserűen panaszkodott előttük a kormány egy tagja ellen, aki a .kormányba lépésének percétől intrikált kollégái ellen. Vaida szavai eléggé áttetszőek voltak ahhoz, hogy a kormány illető tagjaként Manoilescut lehetett felismerni. Manoilescu miniszter szerepe. Manoilescu szerepéről a Luptában egy Maniuhoz közel álló politikus a következőképpen nyilatkozik: — Aki Maniut ismeri, jól tudja, hogy ő a legizgalmasabb politikai bonyodalmakban is meg tudja őrizni abszolút nyugalmát. Tovább azonban már ő sem türtőztethette magát. Maniunak soha sem voltak és nem lesznek diktatórikus hajlamai. Nem akart soha abszolút- uralkodó lenni a pártjában, csak vezére kívánt lenni annak. Az ehhez a pozícióhoz tartozó jogai azonban nem engedik meg, hogy mindent eltűrjön. Hogy világosabban fejezzem ki magamat: egy miniszternek lehetnek saját eszméi, e akkor azokat meg kell vitatnia a kormány elnökével. Ha sikerül meggyőzni, úgy rendben van a helyzet, ha azonban nem és az illető miniszter elégedetlen az , előállott szituációval, úgy távoznia kell. De hogy valaki benne üljön a kormányban és közben állandóan hangoztassa, hogy az országnak más kormányra van szüksége, ez nem lója,- tis eljárás és még kevésbbé lojális az, hogy an illető miniszter biztassa az elégedetleneket és a kormányelnök megkerülésével a maga politikai kombinációival zaklassa az , uralkodót. Ez már több a soknál. Ezt az eljárást nem hagyhatja jóvá a világ legdemokratikusabb kormányelnöke sem. A kormány általános politikai irányelveit csak a kormányelnök vitathatja meg a királlyal, de semmi esetre sem a kormány valamely tagja az elnök megkerülésével. Tudósításunk folytatása a harmadik oldalon^ Mai számunk 12 oldal
