Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-05 / 220. szám
'Ä Cla ^Kolozsvár. WcfO oktő Der 6 VăSâFZt Stp évre 1200 lej, félévre 600 lej? pagy-ed évre 300 lej, egy hóra 100-ţlţ.j, •. 12 oldalas szám afea 5 lej. JLAF Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 94. XIII. évfolyam 220-ik szám ÜLŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. rés szám ára 20 fillér. TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUM '-I KAR No. 2*256—927. Olasz-bolgár fejedelmi nász Boris bolgár király eljegyzését Giovanna hercegnővel hivatalosan is bejelentették (Róma, október 3.) Tegnap hivatalosan publikálták, hogy Boris bolgár király eljegyezte Giovanna olasz hercegnőt. Az eljegyzés hire mindenhol nagy feltűnést keltett és benne Mussolini és Olaszország hatalmi blokkjának lényeges megerősödését látják. „Gyáva Briand l Azt akarod, hogy újból nyakunkra kozd a háborút !...** A Géniből hazatérő külügyminiszteri heves tüntetés fogadta Parisban balkAn-olimhAd Venizclos, a Balkánnak kétségtelenül egyik íegoszosebb politikusa Athénban megkísérli a lehetetlent,. Konferenciára hívja össze a balkáni népeket, hogy ennek a sokat veszélyeztetett földterületnek békéjét az összes balkáni népek bevonásával és egyetértésével megszilárditsa. Nehéz dió. Egyelőre még messze vagyunk az utópiától, amely egy balkáni föderáció gazdaságilag és politikailag összekovácsolt egységfrontját vetíthetné elénk. Hiszen az Athénben összeülő balkáni népek közül éppen Bulgária hiányzik. Már pedig Bulgária nélkül a balkáni béke elképzelhetetlen. Bulgária, amelynek népszövetségi körei a Szófián keresztül utazó román delegációt lelkesen megvendégelték a barátságos Unió-klubban, nem küldi el a maga embereit, ellenben a szovjetnek meg figyelője Jablonskinak, az orosz hivatalos konstantinápolyi távirati ügynökség vezetőjének személyében ott lesz és a konferencia bizarr aláfestéséül megjelenik __ éppen a tanácskozás napjára __ a pireusi kikötőben a szovjet-flotta is. Ezen a konferencián akarva, nem akarva, sok szó fog esni a szovjetről is, meg Bulgáriáról is, noha a tárgysorozat óvatos megszövegezése szerint e két ország ügyeiről nem tétetik külön említés, Papanastaziu a balkáni konferencia előkészítő tanácskozásán kijelentette, hogy a konferencia fő célja: egy olyan gazdasági organizmusnak a megteremtése, amely nemcsak a balkáni népek megbé- külését, de a világbéke ügyét is szolgálja. Ennek az uniónak éle egyetlen állam ellen sem irányul, nem óhajtja egyetlen tagállam népfensőségét sem befolyásolni: az összes államok az egyenjogúság alapján ülnek a tanácskozó asztalhoz. A szavazásnál Albániának pontosan annyi szavazata lesz, mint Jugoszláviának. A népkisebbségek, „amennyiben teljes lojalitást Ígérnek“, meg kapják a nekik kijáró védelmet. Viszont, hogy képzeli el Papanastaziu ur a balkáni béke megteremtését példának okáért a macedón kérdés elrendezése nélkül? Macedóniát a béke- szerződések három részre osztották és ha akadna balkáni állam, amely mérsékelni tudná a mindenre elszánt komitácsik indulatát, úgy az Bulgária volna, az az ország, amely most tüntet a távolmaradásával. Bulgária a kisebbségi kérdés tárgysorozatra fel nem vétele miatt maradt távol és ez is jele annak, hogy a Balkán legégetőbb problémáját, a kisebbségi kérdést Athénban ezúttal sem fogják közmegelégedésre megoldani. Európa tűzfészke, a Balkán már sok kellemetlen pillanatot okozott Európa irányitó politikusainak és fájdalmasan kell megállapítani, hogy a békeszerződések sem teremtettek egyensulyozottabb keleti helyzetet, sőt odalenn a félszigeten, ma zűrzavarosabb a helyzet, mint a világháború előtti korszakban. A nemzetiségileg annyira széttagolt Balkán-földrész politikai nehézségeit növeli az általános világgazdasági helyzet romlása, Bulgáriának és Jugoszláviának, mint agráráUamoknak termelési bajai. Törökország és Bulgária nem felejtették el a világháború sebeit, az elégedetlenség az egyes államok között igen nagy, oly mértékben, hogy talán Románia és Jugoszlávia látszólagos fegyverbarátságától eltekintve nincs balkáni állam, amelynek ne volna valami követelni valója a szomszédjától. A balkáni államok ingadozó belpolitikai helyzete, a diktatúrák és pucesok hullámzásai, a szellemi érintkezés jóformán teljes hiánya, mind olyan tünetek, amelyek akadályokként jelentkeznek abban a pillanatban, amikor e népeknek egymást keli megtalálniok. Min(Párizs, október 3.) A Genfből hazatérő Bri- andot heves tüntetés fogadta Párizsban. A rendőrség már előre tudomást szerzett a tüntetés előkészületeiről és ezért nagy készültséggel vonult ki. Egy fiatal mérnöknek. __ aki volt frontharcos és a becsületrend lovagja __ sikerült a kordont áttörnie. Amikor közvetlenül Briand elé jutott, est kiáltotta: Gyáva Briand! Azt akarod, hogy újból nyakunkra hozd a háborút és gyermekeinken német lovak tapossanak. A rendőrség csak nagynehezen tudta az izgatott fiatalembert eltávolítani. A Quai d’Orsayhoz vezető útvonalon a tüntetések megismétlődtek. A rendőrség mintegy hetven tüntetőt tartóztatott le. A nap folyamán olyan hirelc terjedtek el, hogy Briand lemondott volna. A híreket Tardieu a leghatározottabban cáfolta. Az európai nemzetközi rendőrség. (Párizs, október 3.) Flandin, francia népszövetségi delegátus, ipar- és kereskedelemügyi miden egészséges federáeió feltétele, hogy előbb a nemzetek önmagukkal jöjjenek tisztába, önmaguk portáján teremtsenek rendet és csak ezután lehet szó arról, hogy az együttműködésnek olyan magasabb formáját, mint amilyen cgy államszövetség, felvehessék. A holnap nem előzheti meg a mát __ezért hát csodálkoznunk kell Venizeloson, aki ismert gyakorlati gondolkozását meghazudtolva, öreg napjaira a fantasztikum területére tesz kirándulásokat. Ha jól a dolgok mélyére nézünk, Bulgárián és a szovjeten kivül a harmadik főtényező Oiaszox-szág is, amely a maga külpolitikai kábelrendszerével egészen más alépítményt ad a balkáni külpolitika útjainak, mint amilyet az Athénben összeült urak elképzelnek. Nem akarjuk lekicsinyíteni egy balkáni blokk létrejövésének rendkívüli horderejét, sőt minden józanul gondolkodó ember belátja, hogy éppen a Balkánon van szükség a népek szövetségére, hiszen a Balkán még mindig világháborús veszedelmeket ültet el évente és a Balkán a külpolitikai fertőzéseknek a melegágya. És igaza van azoknak a politikusoknak is, akik úgy vélekednek, hogy az európai tágabb értelemben vett államszöniszter a gazdasági tárgyalásokról nyilatkozott * sajtó képviselői előtt. Az európai államok között a legnagyobb egyenetlenség uralkodik gazdasági téren, mert mig egyfelől az ipari államok a szabadkereskedelmet óhajtják, addig az agrár államoknak a védvámos rendszer felel meg. Európa gazdasági egységét minden ellenkező akadály ellenére is meg kell valósítani, ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha lemondanak arról a gondolatról, hogy az ipari és agrárállamok ellentétes érdekeit egy kalap alá hozzák. Flandin szerint külön európai nemzetközi rendőrségre lenne szükség, amelynek az lenne a feladata, hogy az ipari termelést ellenőrizze és figyelemmel kisérje a kartellek működését és megakadályozza az uj iparágak egymásra rétegeződését. lamtestek regionális alapon szervezkednek, tehát ha előbb Duna-federáció, a Randstaaten federációja és a Balkán-íederáció stb. létrejönnének. De ha Briand Páneurópájára áll a tétel, hogy ez a szép terv hagymázas álom marad mindaddig, amig bizonyos világháborús sebek és sérülések előbb nem orvosoltatmik, fokozottabb mértekben áll a sebek begyógv kásának szüksége a Balkánon, ahol a békeszerződések igazságtalanságai még kirívóbbak, a népegyéniségek még türelmetlenebbek és ahol a kisebbségi elnyomatás formája még nyersebb tünetek között jelentkezik, mint Nyugaton. Mindezt szemelőtt tartva, bármennyire is örvendetes lenne, ha az elmondottak ellenkezője következne be, az első Balkán-konferencia sikerében nem sokat bízunk. Mialatt Athénban tanácskoznak, a sporthagyományok e klasszikus földjén Balkán- olimpiász, könnyű atlétikai és tenniszversenyek fognák lezajlani. Ezek bizonyára fognak is sikerülni. Talán okosabb is, ha erre fektetik a fősulyt, a testi vetélkedések nagy játékára, nem pedig amarra, amelynek előfeltétele, hogy előbb szűnjön meg minden vetélkedés és rekordtermelés és ne akarjanak mindenáron a másik elébe és fölébe kerülni. vétségnek is az az útja, ha előbb egymásra utalt ál- Mai számunk 12 oldal