Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-04 / 219. szám

9 XUI. tVF. SIS. SZÁM tROmiOMUsMtiytfMBT „Europa nyílt sebe* „Die offene Wunde Europa’s — Handbuch< 2MW europäischen Minderheitenproblem. Prof. Oskar Wittstock jun. Brassó Tiz éve csupán annak, hogy a kisebbségi kérdés mai formájában megszületett s máris tekintélyes könyvtárt tesznek ki azok az önálló müvek, melyek ezt a problé­mát különböző' nyelveken tárgyalják. Már ezért is nehéz ezen a téren olyasvalamit alkotni, mi akár uj adataival, akár rendszerével feltűnést tudna kelteni. Annál is in­kább áll ez, mert a kisebbségi kérdés irodalma eddig meglehetősen szűk keretek között mozgott. A legtöbb munka a kérdés jogi részével foglalkozik s vannak még lciró és statisztikai munkák. A kérdésnek legközvetle­nebb és talán legérdekesebb oldalával, a szociológiával mindezideig keveset törődött az arra illetékes búvárko­dás. .Nyilvánvaló pedig, hogy a kisebbségi helyzetnek, mint egész népek társadalmi és nemzeti életformájának természetét, fejlődési irányát kutatni és mutatkozó tör­vényességeit megállapítani, nem volna érdektelen fel­adat fyvatobt szociológusok számára. Az eredmények pe­dig, melyek ezen a téren minden bizonnyal elérhetők volnának, azok számára is hasznot jelentenének, kik nyakig benne ülnek ebben a helyzetben s ezért könnyen abba a hibába esnek, hogy a fától nem látják meg az erdőt., ,A /. ebből a szemszögből nézzük azt a mintegy két- százold&lafc..kézikönyvet, melyet Die offene Wunde Europas (Európa nyílt sebe) cim alatt ifj. Wittstock Oszkár tanár a napokban adott közre Brassóban, kettőt kell megállapítanunk. Az egyik az, hogy Wittstock kitűzött célját tökéle­tesen elérte. Amint munkájának elnevezése is mutatja, olyan kézikönyv lebegett a szemei előtt, mely ezt a meg­lehetősen száraz, távolabb állók számára pedig — saj­nos — eléggé érdektelen anyagot, minél közvetlenebb és elevenebb formában juttatja el az olvasóhoz. A könyv húsz tanulmánya, melyek közül hármat maga a szerkesztő irt, a legkülönbözőbb irányokból világitja meg ezt a kérdést s az meglepő plaszticitással kerül az előtérbe annak a számára is, kinek ezek az írásművek újat nem mondanak. Ez a hatás kétségtelenül a szerkesztő érdeme, mint ahogyan a jó megvilágitással felvett kép sikere nem a fényforrást, hanem a rendezőt illeti meg. Wittstock figyelme mindenre kiterjed, ami e kérdés elméleti tárgyalása rendén eddig felmerült. Az európai kisebbségek hivatásáról, a kisebbségi jog bölcseletéről, a különböző egyházak belső lényének és a kisebbségi törekvéseknek összefüggéséről éppen úgy megkapjuk hivatott toliból a jellemző áttekintést, mint a kisebbsé­gi népek általános helyzetéről s néhány tipikus helyzetnek közelebbi részleteiről. Helyet kap ezekben a sorokban a különböző nemzetközi szervezetek szerepének ismertetése s, a mii végén igen ügyes és eredeti útmutatás a prob­léma irodalmának labirintusában, valamint a világ ki­sebbségeinek statisztikai összefoglalása is. Mindez azonban ideológia, mintahogyan nagyjában minden az, ami erről az élő, sőt vonagló kérdésről nap­világot látott. A jogi, a politikai, a nemzeti, a bölcse­leti eszmevilág áttétele kisebbségi hurokra. Ez természe­tesen aligha kangozliatik el szemrehányásként azzal a szerzővel szemben, ki nem is vállalkozott másra, mint a meglevő anyag hasznos csoportosítására. Annál is ke­vésbé, mert ezt a csoportosítást valóban ötletesen és eredetien végezte el. Tényleg szerkesztett, ami akkor je­lent külön szellemi tevékenységet, ha a szerkesztő biz­tos kézzel irányítja munkatársait és el is tudja vezetni őket oda, ahova akarta. Ez ritka erény, mert a szerkesz­tők munkája felette sokszor emlékeztet arra a tevékeny­ségre, melyet a kereskedőseged a különböző polcok meg- rakásával végez el, — az érkező portékát egyszerűen ki­jelölt helyére teszi. Nem szemrehányás tehát, hanem leg­feljebb sajnálkozás afelett, hogy azt a szociológiai ösz- szegyüjtő és búvárkodó munkát, melynek elméleti ered­ményeire a gyakorlati kérdéseken fejéttörő embernek annyiszor szüksége volna, egy fiatal, felkészült s amel­lett termékeny képzelő erővel megáldott férfi ismét — nem kezdte el. Ez a másik, amit meg kell állapítanunk. Az, hogy a munka többé-kevésbé német szempontok szerint készült, egészen természetes. Mi már ott va­gyunk, hogy 48-as szabadságharcunk szász Both István­jának adózó hódolatban is becsületes transylvanizmust tudunk látni. Bizonyos múltbéli magyar állapotok érin­tését sem vesszük már rossznéven: minden hibánkkal együtt különösen ma nyugodtan odaállhatunk az igazi elfogulatlanság itélőszéke elé. S a végén arra is ki kell térnünk, ami először ötlik annak a szemébe, ki ezt a könyvet a kezébe veszi: Lani ötletes címlapjára, mely a címben emlegetett sebet fel­rajzolja Európa-testére. Ezt a plakátszerüséget Wittstock előszavában mentegeti, a figyelem felhívásának szüksé­gére, másfelől pedig a gyűjtemény komoly hangjára hi­vatkozik. A felmentést kétségtelenül mindenkitől meg­kapja. Előszavában azt is írja Wittstock, szeretné, ha kézi­könyvét minél több nyelvre lefordítanák. Ebben az esetben ez nem szerénytelenség, mert a könyv valóban alkalmas arra, hogy távolállók és1 tájékozatlanok érdek­lődését erre a nagy európai problémára felhívja. A könyv a nagyszebeni Krafft és Drotleff kiadá­sában jelent meg. Ára 240 lej. Dr. S. 1. (*) Bemutatták Ziiahy Lajos Leonáját a budapesti Nemzeti Színházban. Budapestről jelentik: A buda­pesti Nemzeti Színházban csütörtökön tartották meg Ziiahy Lajos Leona cimü darabjának főpróbáját nagy sikerrel. A darab tartalma a következő: Meroszki Leona grófnő a háború alatt rohanó autójával vélet­lenül elgázol egy kis leányt. Az esetet senki sem ve­szi észre, a grófnő azonban első rémületében menekü­lésre gondol és véletlenül egy népkonyhába kerül, ahol a népkonyha vezetőjének, dr. Katona Györgynek el­mondja esetét. Dr. Katona szocialista, lelkes előadást tart a grófnőnek, akinek megtetszik az ember és az eszme, s beáll a népkonyhába önkéntes kiszolgálónő- nck. Véget ér a háború és kitör a forradalom. Dr. Katona egy terrorcsapatnak lesz a vezére és mint ilyen, megjelenik abban a faluban, ahol Leona atyjá­nak kastélya van és egy izgalmas éjszakán kivégezteii a grófot. Leona, aki otthon van, minderről csak akkor értesül, amikor a terrorcsapat már messze jár. Vissza­tér a fővárosba, ahol újra találkozik Katonával. Ez elmondja a kivégzés éjszakájának töténetét, amire Leona is felfedi kilétét cs átadja a terroristát a rend­őrségnek. (*) Forgács Sándor, a kolozsvári Magyar Színház drámai művésze és rendezője kéthónapos drámai tan­folyamot tart. Szinipályára készülő tehetséges férfiak és nők, jelentkezhetnek a Magyar Színháznál naponta d. e. 10—1 óráig. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODÁJÁNAK HÍREI AZ EMBER TRAG AD IÁJA. Ünnepéljns díszelő­adásban kerül szilire szombaton és vasárnap este 0 órakor Madách Imre grandiózus szinjátéka, Az Ember tragédiája. A zseninek ez a csodás alkotása, amely a magyar szellem utjának tetőpontját jelenti, sorrá hó­dítja meg az idegen színpadokat is. Ebben az évben Becs, Berlin, Bukarest és Prága nemzeti »zinházai vei­tek műsorukra Madách müvét. Nálunk a szezonnyitó díszelőadást Janovics Jenő dr. rendezi, nj szcenirozás- ban, uj felfogásban. A teljes együttes és a teljes zene- kar minden erejét igénybe veszi a tragédia, amely nem­csak a legmüvészibb, de a leglátványosabb Ó3 legizgal­masabb színpadi produkció. Földényi László, az uj drámai hős, Ádám szerepében először lép a kolozsvári közönség elé. Évát Poór Lili fogja alakítani, kiforrott biztos művészettel. Mindkét előadást rendes helyárak­kal, bérletben tartják meg. KOMÁR JULISKA: FRUSKA. Hétfőn este a nagysikerű Fruska cimszerepében mutatkozik be a ko­lozsvári publikumnak Komár Juliska, a társulat fia­tal tagja. Csúnya lány, nagyon olcsó helyárakkal. Vasárnap délután félháromkor lesz a szezon első operetté elő­adása. Színre kerül a Csúnya lány, Kondor Ibolyával, Betegh Bébivel, Tompa Bélával, Ihász Aladárral, Lan­tos Bélával. A Fátyoltáncosnő és Vladimirov? orosz társulatá­nak fellépte. A Magyar Színház moziműsora ismét rendkívül gazdag. Vetítésre kerül a Fátyoltáncosnő 8 felvonásos attrakció. A főszerepben Evelin Holt. Va­lamint fellép az összes előadások keretében a Vla­dimírom vezetése alatt álló orosz Balalajka csoport, grandiózus, uj műsorral. Helyárak: 20 és 10 lej. Ez a pompás műsor még péntek, szombat és vasárnap kerül vetítésre a Magyar Színházban. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Az előadások október folyamán este 9 órakor kez­dődnek. Szombaton, október 4-én 9 órakor ünnepi, megnyitó előadás: Az Ember tragédiája. (Uj betanulással, nj szereposztással, uj rendezéssel, Földényi László szerződött tag bemutatkozása. Poór Lili vendégföl­lépésével. Rendes helyárak. Napi bérlet 1. sz. A) Sorozatszám: 6.) Vasárnap <1. u. 2V> órakor: CSÚNYA LÁNY. (Oper rette. Nagyon olcsó, rnozihelyárakkal. Kondor Ibolya, Betegh Bébi, Tompa, Ihász föllépésével. Sorozatszám: 7.) Vasárnap d. u. 5 és 7 órakor mozielőadás 10 és 20 lejes hely árakkal. Vasárnap este 9 órakor: Az Ember tragédiája. Napi bérlet 1. sz. B) Sorozatszám: 8.) Hétfőn este 9 órákor: A fruska. (Újdonság, napi bér­let 2. sz. A) Sorozatszám: 9.) A ROMÁN OPERA MŰSORA. Péntek, október 3: Szevillai borbély. Vasárnap, október 5, délután: Mártka. Hétfőn, október 6: Rclache. Szerdán, október 8: Tosca. Péntek, október 10: Sámson és Delila. Vasárnap, október 12, este: Zsidónő. Hétfőn, október 13: Relache. Szerda, október 15: Parasztbecsület és Gianni Schicchi Péntek, október 17: Bolygó hollandi. Vasárnap, október 19: Szöktetés a szcrájból. TEKINTSE HEG JIJDOVICS Cluj-Kolozsvár, Ca]ea Regele Ferdinand (Ferencz József ut) 9 szám. alatt újonnan átalakított és megnagyobbított seiyetft- és textifküiönt&ge$ ségek áruházét, ahűl oMőbsr 30-i§ minden 1500 leien felöli Msár- fásnál egg mit ára valói afdndéliozimk I ÁRAINK: Intézeti paplanok Lei 360-téí m. m. m- m. m. szövet házivászon .... bntiszt • ■ • . ... tennis-fianeil . . . jó minőségű fianell sö.étkrk intézeti Lei 29'­29­29’­33­85­l m. 100 cm. széles voil szövet Lei 150‘— 1 m- 140 cm-széles alsó- lepedő vászon .... „ 68‘— 1 m. Crepp de Chine • „ 295’— Kérjük kirakati reklámárainkat figyelemmel kísérni.

Next

/
Thumbnails
Contents