Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-04 / 219. szám
5 Meg akarták akadályozni a Gianone-gázoiás vizsgálatának sikeres lefolytatását A sérülést okozó autót a szakértői szemle előtt kijavították Szabad, vagy nem szabad fotograSálni ? — Torna lancovici rohamos gyógyulása ^ZIII.ÉVF. 219. SZÁM ______________________________________________jgfiMaffigfcSflfö (Kolozsvár, október 2.) A feleki motorbicikli- szerencsétlenség ügyében még távolról sem simultak el a botrányhullámok. Gianone Gusztáv, a szerencsétlenül járt Gianone Károly bátyja, félve attól, hogy a műszaki szemlét megelőzően kijavítják a gázoló autó sérüléseit, a maga részéről már szerdán délelőtt biztosítani kívánta a sérült autó látleletét is. Ez az előrelátó lépés hozzátartozik ahhoz az akcióhoz, amelyet Gianone családja a kártérítési pör érdekében a szerencsétlenség megtörténte óta folytat. Film a Fotofilmről és az Autógarázsról. A szerdai délelőtt folyamán Gianone Gusztáv, a Fotofilm vállalat fotográfusaival megjelent a Leonida- garázsban, hogy fényképeket készítsen a gázoló autóról, illetve ennek az autónak a sérüléseiről, amivel könnyen bizonyítható az autó hibája a gázolás történetében. Glodica művezető, a Leonida-garázs alkalmazottja csak abban az esetben engedte meg az autó fo- tografálását, ha telefonon felhívják Gimpescu igazgatót, a Leonida-garázs direktorát, aki az egyedül jogosított személy ilyen fotográfiák engedélyezésére. Gianone és a fotográfusok meglepetéssel konstatálták, hogy az autó a két sárhányán kivül már teljesen ki van javítva. Nyoma sincs rajta a sérüléseknek, amelyeket nyilvánvalóan a gyors reparatura ideje alatt már sikerült eltüntetni. A két sárhányó azonban tökéletes képét adja a katasztrófának. A bal sárhányó teljesen ép, a jobb a szabad hajtástól még összeroncsolva feküdt az autó tövében. Mielőtt a fényképész fotográfiát eszközölhetett volna, Gimpescu, a Leonida-garázs tulajdonosa megtiltotta az autó lefényképezését. Amikor Gianonéék az emberi szempontokra hivatkoztak, akkor Glodics művezető kijelentette, hogy ha a fényképezést megengedi: az állásával játszik. Miért késett a technikai szemle? Természetes, hogy Gianone Gusztáv rögtön a rendőrségre sietett, ott bejelentette azt, hogy nem engedik fotografálni. Erre a rendőrség azonnal intézkedett, hogy egy műszaki bizottság szálljon ki a garázsba. A technikai szemle azért késett, mert a rendőrség a kolozsvári király-napok és a feleki verseny ideje alatt fizikailag nem jutott hozzá a szemle megejtésé- hez. A bizottság ezután a Roşca-garâzsba szállt ki, a motorkerékpárhoz. A kerékpár, teljes baloldala el van súrolva, a henger le van szakítva és most már nyilvánvalóvá vált, a két járműnek a lelete alapján és a tanuk vallomása alapján, hogy a rendezőségi autó 45 fokos szögben a saját mcnetoldaláról az ellenkező irányba való hirtelen fordulásban kapta el Gianone Károly gépét, aki az árok szélén hajtott. Ha az akták lezáródnak, ha a látleletek megiród- nak és ha a tanúvallomások jegyzőkönyvben vannak, akkor Gianone Károly beadja a feljelentést a megkonI ir^nni/1 összes raktáron levő legszebb antik bútorokat 30 % ff S—I' |v_4 I ,, engedménnyel árusítjuk. Tekintse meg él/ J Hr I || I Sand© REáiSitási termeinket! — Grats mükeres*■ A * *—• • A V.Ä kedés Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii (volt Főtér) 8 szám. Roppant érdekesek azok a számok, melyek arról beszélnek, hogy ez az egész iparág mit jelent a svájci nemzetgazdaság számára. Különféle számításokat eszközöltek erről. Mindegyik megegyezik azonban abban, hogy a szállodák idegenforgalma, az a 340 __350 millió svájci frank, amit a külföldiek vasúti jegyért, szállodáért fizetnek a postánál, a kereskedőknél hagynak, borravalókban, beléptidijakban kiadnak, igen jelentős mértékben fedezi azt a hiányt, amit a helvét konföderáció külkereskedelmi mérlege évente mutat. Ugyanezek a számítások ugyanis 190 __200 millió frankra teszik azt a többletet, mellyel nemzetgazdasági szempontokból a svájci idegenforgalom mostanában évenként zárul. Amikor az ember ezeket az óriási számokat hallja, rögtön hajlandó arra a feltevésre, hogy Svájcban szállodásnak lenni a világ legragyogóbb és legkényelmesebb üzlete. Ha azonban csak-kissé foglalkozik ezzel a kérdéssel, hamarosan reá kell jönnie arra, hogy mennyi kínnal és fáradsággal, mennyire fillérenként gyűjti össze ez a sok ember rengeteg önmegtartóztatás és kuporgatás árán azt a nagy pénzt, mely aztán nagyszerű szálloda-pajták s pazar berendezések formájában jelentkezik a külföldi előtt. Erre vonatkozólag is olvastam komoly tudományos számításokat, melyek még 1912- ből származnak, tehát olyan időből, melyek a maiakhoz képest 30 százalékkal kedvezőbb képet mutatnak. Ezek szerint a svájci szállodaipar 1912-ben átlag 5.43 százalék haszonnal dolgozott. Ebből le kell azonban vonni a beruházott tőkék 4.5 kamatát, mely természetesen nagyrészt az igénybevett hitel használatára és törlesztésére fordítódik. Ilyenformán 0.93 százalék volna az a tiszta haszon, mely a szállodásnak és családjának életfenntartását, tőkegyűjtését szolgálná. Első pillanatra hihetetlenül csekély arányszám ez. Ha azonban számbavesszük egyfelől az éles versenyt, másfelől pedig a svájci kamatozás alacsony színvonalát s nem feledkezünk meg arról sem, hogy mindig sok milliós svájci frankos beruházásokról van szó, melyek után ez a töredék százalék is jelentős összegekre rúg, __ akkor lassanként be kell látnunk, hogy ez az ottani viszonyok között tulajdonképen nem is lehet máskép. Hiszen csak arra kell gondolnunk, ha ezeket a számokat sehogysem tudjuk összhangba hozni hotelszámlánk végösszegével, hogy a svájci szállodaipar szezonja tulajdonképen összevissza bái’orn hónap. Ez alól csak a déli Tessino és a téli sporthelyek, néhány szanatórium alkot kivételt. S ha ezt szemelőtt tartjuk, azt is megértjük, hogy milyen veszedelem és mennyi veszteség ennek a hajszálnyi kamatkülönbségekre dolgozó ipar számára egyetlen esős, rossz nyár, mint amilyen az idei is volt. A külföldi, aki csekkfüzetével a zsebében üdülni cs szórakozni jön Svájcba, nem vár sokáig. Az első heti hotelszámlánál mán meggondolja a dolgot s tovább áll derűsebb vidékekre, ha a vastag párás svájci rossz idő nem akar enyhülni. S ilyenkor ennek az egész svájci idegenforgalmi I üzemnek precíziós tökéletessége és kényelme válik a vesztére: hiszen annyira egyszerű, kényelmes az elutazás, hol a jegyváltástól a csomaghordásig minden intézményesítve van. A kitűnő villanyvonatok pedig, néhány óra alatt kiviszik az idegent derűsebb égbolt alá. Például az olasz és francia tengerpartra, ahol tényleg az idei rossz svájci nyár a rendes nyári pangás helyett általános zsúfoltságot okozott, úgy, hogy még azok a nagy szállodák is kinyitottak, melyek rendes körülmények között nyáron át zárva szoktak lenni. Amint mindezekből látszik, nem könnyű mesterség az idegenforgalom. Mindenesetre sokkal nehezebb, mint haragos cikkekben hivatkozni a természeti szépségekre és számonkérni ftítől-fától az idegenforgalom hiányát, amint az errefelé szokás. Minden egyébtől eltekintve: óriási tőkék, mérhetetlen sok fáradság, rengeteg hozzáértés, fegyelem és takarékosság szükséges ahoz, hogy az idegen valóban mindent megkapjon, amit a pénzéért követelni szokott, mihelyt átlépi házának és hazájának küszöbét. struált vád alapján, a gázoló rendezőségi autó ellen. Kéri a gázoló autó vezetőjének a letartóz- , tatását is, amire van precedens, hiszen a másik szerencsétlenség*1 okozó soffőrjét is letartóztatták. A törvény ebben az esetben sem tehet kivételt! Gianone mindenesetre el van szánva arra, hogy a végsőkig viszi az igazát. A gázoló rendezósegi autó vezetője ellen többrendbeli hasonló kihágásból folyik már eljárás a rendőrségen. A betegszoba csengctyüje és egx koponyaalapitörés. Gianone Károly betegszobáját állandóan látogatják az ismerősök, a barátok, a sportoló fiatalság és természetesen állandóan mellette van a bátyja, Gianone Gusztáv. A szerencsétlenül járt fiatalember állig gipszbe borítva fekszik a betegágyon, mozdulni nem tud, kot karját nem használhatja. Az őt környező szomorúságban talán az egyetlen derűs motívum az volt, hogy Gianone Gusztáv, aki kitűnő mechanikus, csengetyüt szerelt fel beteg öccse lábára. Az ifjú Gianone, aki különben moccani sem tud, a ballába hüvelykujjával csenget az ápoló apácának, ha valamire szüksége van. Képzelhető az apáca meglepetése, amikor első izben szólalt meg a csengő a teljesen begipszelt ember szobájából. — Még itt sem tudnak békén maradni ezek a mechanikusok, — mondta az apáca . . . A szerencsétlenül járt fiatalemberrel szemben szinte csodálatos a motorkerékpár-tréning másik, végzetesen szerencsétlenül járt áldozatának a sorsa. Torna Jankovici, akit kezdetben az orvosok menthetetlennek hittek, aki szétharapta a nyelvét, aki súlyos koponyaalapi rázkódást szenvedett, rohamosan javul, már beszélni is tud. A szegény Gianone tud ugyan beszélni, de egyelőre négy hónapig a gipsz foglya. Csak akkor dől el, hogy mennyire használható a fizikuma és mennyire nem?! ... Persze, erre senki sem gondol, csak a vérbeli bátyja. A szerencsétlenséget okozó rendezőségi hiba, meggondolatlanság, bűn vagy vétek: — egyelőre szintén be van gipszelve! F. T. Ráfeküdt a sínpárra egy kolozsvári munkás, de az állomási rendőrségnek sikerült megakadályozni az ön- fiyiílíOiSágot {Kolozsvár, október 2.) Öngyilkosságot gátolt meg tegnap este a kolozsvári állomási rendőrség. Kiss Illyés gyári munkás több társával a Simplon-vendéglőben kereste e keserű földi létre a vigasztalást. Este hat órától fél kilencig fogyasztotta a sóhajtozó társaság a litereket. A társaság ekkor szét is oszlott. Kiss Illyés pedig egyedül elbotorkált a Kerekdomb környékén lévő házikója felé. Mikor a boros ember a repülőhidhoz ért, meg- fogamzott a végzetes elhatározás, visszatért a rozoga falépcsőkön s tántorogva tűnt el a vágányok között. Csak úgy találomra lefeküdt egy sínpárra és ott elaludt. Kilenc óra felé akadt rá egy váltóőr, aki az alvó embert halottnak gondolva, lélekszakadva rohant az állomási rendőrségre. Az inspekeiós rendőrtiszt két rendőr kíséretében az öngyilkosjelölthöz sietett. Az alvó embert felköitötte, majd vallatni kezdte. Kiss Illyés zavarosan beszélt arról, hogy meg akar halni. Első pillanatra észrevehető volt, hogy Kiss Illyésnek megártott az alkohol. Őrizetbe vették és bekísérték a központi rendőrségre, ahol megható jelenetek közt Ígérte meg, hogy „többet nem unja meg ezt a kutya életet“ és ezentúl feleségének és gyermekének fog élni. Ha qIceóü Éar ne mulassza el felkeresni a MINERVA és a „MAGYAR NÉP" rádióosztályát, Cluj-Kolozsvár, Strada Baron L. Pop, (volt Brassai ueca) 5 szám. — KcdíezS íizeilsi íaMelel!
