Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-04 / 219. szám

1 .ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN ORSZÁGOS MAGYARIG Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa y Telefon: 5-08, 3 94, 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej, Claf-Koíozsvár, 1930 október 4 Ssrnmhat Unirii (Főtér) 4. k szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON; 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév« 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Eépvií 'taxa poştala plă­tită IN NUMERAR No. 24256—927. BUDAPEST1 „Oprit“ és „interzis" Nem vindikálunk magunknak a román nyelv­ben olyan jártasságot, mi mellett a különböző kife­jezések között teljes biztonsággal disztingválhat- nánk. Mégis állitani merjük, hogy abban a két szó­ban, amit e sorok élére irtunk, meglehetős éles ér­telmi és fogalmi különbség talál kifejezést. „Oprit“ magyarul tilost, tilalmat jelent. Az „interzis“ pedig k. b. azt teszi, hogy „meg nem engedett“. Nyilván­való tehát, hogy a két szó, két külön gondolatvilá­got ad vissza. Az első megfelel annak a gondolat­nak, mely szerint minden szabad, amit törvényes jogszabály nem tilt. A második arra utal, hogy az egyéni tevékenység csak akkor jogos, ha külön en­gedélyen alapszik. Amaz tehát politikai vonatkozás­ban a jogállam eszméjét juttatja kifejezésre, emez pedig a rendőrállam gondolatvilágából veszi erede­tét. Ezen mitsem változtat az, hogy a romániai jog­szabályokban mindkét kifejezéssel sűrűn és anélkül találkozunk, hogy a fenntebb adott megkülönbözte­tésből folyó rendszert követnének. Rég túl vagyunk már mi azon, hogy a bizony igen gyakran heve­nyészett jogalkotásokban tudományos tanitások szerint kialakult rendszert keressünk. Bizonyos azonban az, hogy a politika, mint tudomány elha­tárolja a jogállamot a rendőrállamtól __és a ha­tárvonalat a kettő között abban jelöli meg, hogy a jogállamban az egyéni tevékenységet csak törvé­nyes jogszabály korlátozhatja és ami a korláton tül van, az természetszerűleg szabad, mig a rendőrál­lamban minden egyéni megmozduláshoz, a ptílgári tevékenység minden megnyilatkozásához külön en­gedély kell s enélkül a cselekvés rendellenesként jelentkezik. Mindezt azért tartjuk szükségesnek kiemelni, mert abban a handa-bandazásban, mely a kisebbsé­gek nyelvhasználata ellen az önkormányzati élet bizonyos vonalain megindult és mely a kolozsvári városházán orgiákat ült, az elvakult chauvinizmus közismerctü kiszólásain kívül valami olyas jogi okos­kodással is találkoztunk, hogy azért kell megaka­dályozni a kisebbségek nyelvének használatát az önkormányzati életben, mert azt a törvény nem en­gedi meg. Tessék jól megérteni, nem tiltja, csak nem engedi meg. Nyilvánvaló, hogy ez a csenevész okoskodás a rendőrállam szellemét kivánja kiter­jeszteni az önkormányzati életre. Tehát a köztevé­kenységnek arra a területére, melyen a rendőrállam szellemének a megnyilatkozása súlyos ellentmon­dást jelent, azzal az alapgondolattal, mely annak a köztevékenységnek a köz érdekében létet adott. Nem szabad feledni ugyanis, hogy az önkor­mányzatot, melynek Erdélyben többszáz évre ter­jedő érdemes múltja van, sem itt, sem másutt nem a véletlen szeszélye hozta létre. Még csak nem is az a bizonyos anyagi és szellemi érdek, mely a polgá­rok bizonyos rétegeit a területi elhelyezkedés oká­ból bizonyos érdekközösségbe vonta. Ez csak egyik tényezője volt az önkormányzati élet kialakulásá­nak. Valójában ezt a gondolatot az a törekvés ala­kította ki és öntötte megfelelő jogi formákba, mely a hivatali működést a polgárok ellenőrzése alá ki- vánta helyezni, hogy ezzel azt élénkebbé, eleve­nebbé, respektáltabbá és hatályosabbá tegye a kö­zönségesnél. Éppen ezért az önkormányzati élet csak úgy válhatik áldásossá, ha a polgári szabadság gondolatából bontakozik ki és semmi tért nem en­ged a rendőrállam fölösleges gyámkodást, zsib- basztó korlátozást és bornirt nyomorgatást jelentő kotnyeleskedésének. Kár tehát elfelejteni, hogy az az okoskodás, mely a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak az ön- kormányzati életben lehető teljes, érvényesülését azért akarja korlátozni, mert erre a teljes érvénye­sülésre nincs külön hatósági engedély, magával az önkormányzati gondolattal kerül kiegvenlithetetlen összeütközésbe és legelső konzekvenciájában a pol­gárok ellenőrző munkáját bénítja meg, sőt, kizárja. Tapasztalataink után nincs okunk visszautasi­Bratianu Vintila harcias felhívásával végződött a liberálisok tanácskozása A pártvezér nem ismer kegyeimet az elfordult hívekkel szemben Umu miniszterelnök Szinajáha utazott királyi kihallgatásra (Bukarest, október 2.) A liberális párt köz­ponti végrehajtóbizottsága csütörtökön folytatta tanácskozásait Bratianu Vintila elnöklete alatt. Inculeţ, a besszarábiai liberálisok vezére hosszasan foglalkozott az ország közgazdasági és pénzügyi problémáival. Hangoztatta, hogy a párt határozott ellensége a diktatúrának. __ Távol állunk attól __ mondotta __ hogy alkotmányjogi felfogásunkról leckét akarjunk adni a koronának, azonban határozott véleményünket kifejezésre kell juttatnunk. Nagy érdeklődés mellett szólalt fel Duca, aki azt igyekezett bizonyítani, hogy a liberális pártban minden híresztelés ellenére tel.Nu a harmónia. A nap szenzációja Bratianu Vintila elnöki be­széde volt. A pártelnök ünnepélyes hangon jelen­tette ki, hogy a párt maniíesztumának milyen nagy fontosságot tulajdonit. Kéri a párt minden tagját, hogy a leglelkiismeretesebben tartsanak ki a program mellett. Felszólította a vidéki tagozatok vezetőit, hogy pontosan vizsgálják meg, kik vétkesnek a pártfegyelem ellen. AziAat, akik később belátták hibájukat és megbá­nást mutatnak, vissza lehet fogadni a pártba, akik azonban megbontották a párt egységét, azok szá­mára nincs bocsánat. V. Sasu, volt miniszter megkérdezte az elnök­től, _ nyilvánvalóan Argetoianura célozva, __ hogy mi történjék azokkal, akik kétes magatartást tanúsítanak. ^ __Ezekre nézve__válaszolta Bratianu Vintila __az idő fogja meghozni a döntést és be fogja ne­kik bizonyítani, hogy kinek az oldalán van az igaz­ság. Politikai körökben élénken tárgyalják azt, hogy Argetoianu a napokban hosszas megbeszélést folytatott Bratianu Györggyel. Ebből arra követ­keztetnek, hogy a helyzet további kiélesedése ese­tén Argetoianu kilép a pártból és a Bratianu György frak­ciójához csatlakozik. Beszélnek Banu volt kultuszminiszter kilépéséről is. A liberális manifesztumot a hét végén akarják ki­adni. A miniszterelnök a király előtt. (Bukarest, október 2.) Maniu miniszterelnök csütörtökön reggel félkilenckor Szinajába érkezett, ahol a nap folyamán audiencián jelent meg az uralkodó előtt. Értesüléseink szerint a miniszterel­nök ez alkalommal ■nyitásának elhalasztásáról szóló dekré­tumtervezetet is. A miniszterelnök valószínűleg az éjszaka folyamán tér vissza Bukarestbe. Hazatérnek külföldről a kormány tagjai. Legutóbb hírek voltak arról, hogy Mironescu a hét végén már az országba érkezik. A hírt cáfol­ják. A külügyminisztériumból szerzett értesülések szerint október 15-ére várják Mironescut, akivel együtt fog hazaérkezni Madgearu, Lugoşianu, sőt talán Titulescu is. Besszarábiában súlyos a néphangulat. A bukaresti lapok munkatársai megintervju- volták Bogoş volt besszarábiai minisztert, a bessz- arábiai helyzetről. Bogos meglehetősen pesszimiszti- kusan nyilatkozott a kérdésekre. A helyzetet nem látja jónak, mivel Besszarábiában a szélsőséges áramlatok uralkodnak. A cuzisták akcióival szemben a kommunisták egyre erősödnek. A falusiak is elégedetlenek a jelenlegi helyzettel. Igyekeztek felvilágosítani a parasztságot afelől, hogy a súlyos gazdasági helyzet magyarázata a világkrizisben van, a falusiak azonban megmarad­tak a saját véleményeik mellett. aláírásra terjesztette elő a parlament meg­tani azt a feltevést, hogy egyeseknél éppen ez a cél. De még ha koneedálnók is, hogy a demokrácia jelszavaitól hangos berkekben a leggyülöietesebb abszolutizmust, sőt, a közéleti visszaélések lehetövé- tételét szolgáló ilyen célnak is helye lehet, akkor is meg kellene ütköznünk azon, hogy e cél szolgálatára olyan egyének vállalkoznak, kiket tudományos hi­vatásuk az önkorinányzati gondolat ápolására egye­nesen kötelez. Ne felejtsük ugyanis, hogy a tudo­mányosság fejlődésére milyen hatással volt az egye­temek önkormányzata és szabadsága. Ebből fejlett ki a német és olasz nemzetek egysége, amire a bo­lognai egyetem, tanárai és a göttingai hetek szinte többet tettek a vér és vas embereinek hatalmi tény­kedésénél. Vájjon tudnak-e ezekről a tudósokról a chauvinizmus ama handabandázói, akik mikor sze­gényes gondolatviláguk üres frazeológiájából végre ráfanyalodni kényszerülnek értelmetlen állás­pontjuk valamennyire tudományos igazolására, nem tudnak magukból kifejteni mást, mint egy ki- nos. elméletet, mely homlokán az „interzis“ bélye­g-évei a rendőrállam talajából, mint fattyúhajtás sarjadzott ki ?! , V. A. Mai számunk 12 oldal Argetoiaim nen bízik már a liberálisak 000 r j©v©|©

Next

/
Thumbnails
Contents