Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-30 / 241. szám

Till. ÄFF. Ul. SZÁM. Miért nem jelentkeznek Kolozsvár polgárai az illető- ségi listákká valé Ielwétels°c5 ? A hirdetmény már hetek óta megjelent, de naponként csak két-három ember jelentkezik az összeírásra — Áz illetőségi lista az összes állampolgársági jogok kutforrása — December 31-ig még lehet jelentkezni (Kolozsvár, október 28.) A közigazgatási tör­vény alapján az illetőségi névjegyzékeket minden évben ki kell egészíteni. A kolozsvári városhaza hirdetőoszlopain meg is jelent a felhívás, amely­nek értelmében mindazok, akik 21. évüket betöl­tötték vagy akik bánni okból a névjegyzékből ki­maradtok, felvételre jelentkezhetnek, akár szemé­lyesen, akár Írásban a városházán. A felhívásnak azonban mindezideig jóformán semmi visszhangja nem támadt. Az összeíró bizott­ság előtt naponként alig két-három ember jelentke­zik. A polgárság felvilágosítására megírjuk, hogy az illetőségi listákba való jelentkezés rendkí­vül fontos, mert ez a jegyzék az összes állampolgári jogoknak a kutforrása és a ■polgári öntudatnak a legbiztosabb bázisa. Az uj közigazgatási törvény intézkedése értel­mében minden családfőnek és családfenntartónak, aki román állampolgár és a közterhek viseléséhez bármily csekély mértékben hozzájárul, tol kel! vé­tetnie magát és a hozzátartozóit az illetőségi lis­tákba. Ez mintegy alapjegyzéke, családi összeírása a város polgárainak. Ebből a jegyzékből állítják össze a választói névjegyzékeket, úgy az általános. ívj]amint a községi választói névjegyzékeket. Aki­nek a neve helyet foglal az illetőségi listákban, an­nak minden körülmények között biztosítva van a választójoga is, mert az illetőségi listából minden évben hivatal­ból átírják a választói jogosultakat. • Ezek az összeírások nemcsak Kolozsváron, ha­nem az egész országban most történnek. Különösen a kisebbségi állampolgároknak elsőrendű érdeke, hogy abból senki se maradjon ki. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy Romániában az állampolgá­roknak rendszerint csak kötelességei, még pedig súlyos kötelességei vannak. Jogokról alig lehet be­szélni. Még élénken emlékszünk az elmúlt választá­sokra, ahol kiderült, hogy a magyar nemzetiségű polgárok nagyrésze a választói névjegyzékekből ki­maradt és az összeírást végző hatóságok mindent elkövettek, hogy a választói névjegyzékekben a ro­mán többség domborodjék ki. Egy-egy román vá­lasztót, kétszer-1)áromszor vettek fel a jegyzékbe, sőt a választások alkalmával még a halottakat is leszavaztatták. Ugyanakkor pedig a magyar nem­zetiségű állampolgárok, illetve választók még a leg­nagyobb utánjárással sem tudták elérni, hogy a számarányuknak megfelelő módon legyének képvi­selve a választói névjegyzékekben. Az uj közigazgatási törvény azon intézkedése, hogy minden városban és községben illetőségi jegy­zékeket, fektessenek fel, amelyekben minden román állampolgárnak helyet kell foglalnia, rendkívül nyelvtanik és szótárak magántanulók számára, a kiejtés megjelölésével. Lingua nakisítár. Ujdonsft . Dr. Révész Vilmos: Magyar—Angol kereskedelmi és jogi szakszótár kötve 272 lei. Schidlef Dr. „1000 rső“, levélszerintl módszer. An­gol, 10 füzet dobozban 204 lei. Lingua nyelvkönyvek: Angol nyelvtan (magánta- nulás és tanfolyamok számára) kulcscsal, félv. kötve 163 lel, egészvászon kötésben 20*4 lei. Lingua : Angol iiiipu I szótárak. 32°. Részenként küiun 35 lei. Schenk kézi szótárak. Angol. Szerk. Dr. LatzkóHugó Mindkét rész egybekötve 136 lei. Sehenk: Angol zshbnyelvian és társalgó magán- tanuiásra 51 lei. Lingua : Ma ^znos t rsaigók. Angol-magyar beszél­getések, angol tolmács 51 lei. % Vidékre után­véttel küldi: Lepage, Halo». nagy jelentőségű, mert módot nyújt arra, hogy az illetőségi listákon keresztül a kisebbségi állampol­gárok is minden körülmények között bekerüljenek a választói névjegyzékekbe. Ha már a törvény mó­dot ad arra, hogy mindenki felvétethesse magát ezek be a jegyzékekbe, akkor kétszeres bűn, valósága nemzetárulás, ha éppen a magyar polgárok nem je­lennek meg az összeíró hatóságok előtt és igy alkal­mat adnak arra, bogy a választói névjegyzékek összeírásánál újból megismétlődjenek mindazok a sajnálatos visszaélések, amelyek a múltban a vá­lasztásoknál annyi bajt és keserűséget okoztak a magyarságnak. Nem tudjuk eléggé elítélni azokat a kisebbségi polgárokat, akik még-ma is a közönyösség, nemtörő­dömség álláspontjára helyezkednek és nem akar­nak élni a kormányzat és a törvények által a ré­szükre biztosított jogokkal. Ami a kormányzati élet­tel szemben jog, az egy kisebbségi állampolgárnak nemzetével szemben kötelesség is. Ez alól semmiféle körülmények között nem szabad kibúvót keresni és találni. Nem találunk semmiféle mentséget azoknak a kisebbségi állampolgároknak részére, akik még Kolozsváron is, Erdély fővárosában nem rendelkeznek megfelelő nemzeti ön­tudattal és nem teljesítik a kisebbségi nem­zettel szemben való kötelezettségeiket. A mai nap folyamán a városházán érdeklőd­tünk, hogy a hirdetményben közzétett felhívásra jelentkeznek-e a polgárok az illetőségi listára való felvételre. Az információ, amit kaptunk, való­sággal megdöbbentő, mert kiderült, hogy a mostani összeírásoknál legalább 3—4 ezer ember jelentkezésére számítottak és mindezideig alig jelentkezett 50 _60 ember. Naponként két-három ember jelent meg az összeíró hatóságok előtt. Az igaz, hogy december végéig még van elegendő idő, de attól lehet tarta­ni, hogy az utolsó napokban nagyon sokan fognak jelentkezni és igy nem lesz elegendő fizikai idő arra, hogy a jelentkezőket a jegyzékekbe felvehes­sék. Eddigi információink szerint az összeiró ha­tóság udvariasan bánik a felekkel, nyomtatványt ad, amelyet csak ki kell tölteni és a szükséges ok­mányokat: állampolgársági bizonyítvány és egy bizonyítvány arról, hogy a jelentkező adót fizet, — be kell csatolni. Bárki akár írásban, akár személye­sen jelentkezhetik, azonnal felveszik az illetőségi jegyzékbe. Ezúton ismételten felhívjuk Kolozsvár magyar polgárságát, hogy mindazok, akik 21 évü­ket betöltötték, vagy bármily okból régebben az illetőségi jegyzékből kimaradtak, az összeírásnál jelentkezzenek és biztosítsák,a maguk részére a választói névjegyzékekbe való felvételt is. Amig a magyarság az öntudatát, bátorságát és a közéleti szereplésben való részvételét nem tudja a maga ré­szére biztosítani, mindaddig nem lehet reményo sem arra, hogy az államhatalom a nemzetközileg is biztosított kisebbségi jogokat biztositani fogja. Olajos Domokos. |WWWWWWVW% Fényes kulim estély a szatmári magyar napokat (Szatmár, októbfcr 28.) Vasárnap délután, há­rom órakor vehette kezdetét az a közebéd, amit az Országos Magyar Párt nagygyűlése alkalmából rendeztek. A nagygyűlés ugyanis nagyon későn ért véget és a közebéd csak akkor kezdődhetett. A szat­mári Dácia nagy étterméhez hasonló hatalmas nagy éttermi helyiség talán sehol sincs Erdélyben s az utolsó tiz esztendőben nem volt még magyar köz­ebéd, amelynek ennyi résztvevője lett volna. Álta­lában külsőségeiben a szatmári magyar esemény gyönyörűen volt rendezve s az elszállásolástól a tö­megek felvonultatásáig, a rendezés kifogástalan precizitásában az ott élő magyarság odaadó, buzgó lelkesedése nyilatkozott meg. A szatmári magyar napokat bekoronázta a kulturestely, amely fényes pompájával tetőzte be a lezajlott eseményeket. * A közebédo A közebéden Bethlen György gróf pártelnök mondotta az első beszédet, amely után a köszöntők hosszú sóra következett. SárkÖzy Lajos a helyi ta­gozat elnöke, Barabás Béla, Jakabffy Elemér, Tö­rök Ferenc és mások mondottak beszédeket, töb­bek között Tburner Albert köszöntötte a magyar­ságért küzdő sajtó munkásait s Gyárfás Elemér szenátor is a párt és sajtó közötti kapcsolat meg­erősödésének szükségességéről beszélt. A fényes kulturestely. A városi színház talán soha sem látott akkora közönséget, mint vasárnap este. A nagygyűlés tag­jai közül sokan maradtak még egy estére Szatmá- ron, hogy a kulturelőadáson résztvebessenek. De felvonultak a szatmári és közeli megyék hölgyei is s a nézőteret a szép hölgyek koszorúja dominálta. Az estélyt Debreczeny István iró költői szárnyalást) beszéddel nyitotta meg. Hoffmann Ferenc karnagy vezetésével a szatmári egyesitett karok több szépen sikerült számmal szerepeltek. Gyállay Domokos, a „Kisfaludy társaság“ tagja egy kitűnő novelláját olvasta fel. Jakabffy Elemér érdekes előadásának közlését mai számunkban kezdjük meg. Aszódi Irén és Christoph Maca magyar pásztor-idill tánc­száma megérdemelt nagy sikert aratott. A legna­gyobb sikere azonban a magyar dal apostolának, Incsédy-Joksman Ödönnek volt, aki cigányzene- kísérettel magyar dalokat hegedült és énekelt. Mű­vészete ezúttal is megtalálta az utat a magyar szi­vekhez. A közönség meleg szeretettel ünnepelte és köszönte meg Inczédy-Joksman művészetét, akinek a frenetikus taps, éljen és újra után sok ráadást kellett énekelnie. A színházi estélyt a Dácia szálló nagytermében és az Iparos Otthonban reggelig tartó táncmulatság követte. Kovács Dezsőnének meg kellett ismételnie az előadását Szat- máron. Szombaton délután a kulturális szakosztály ülésének nagyobb számú női hallgatósága is volt, főként azért, mert a Kovács Dezsőné előadását akarták hallgatni. Kovács Dezsőné olyan vonzó érdekességgel tartotta meg előadását, a nőknek a szerepéről a gazdasági belterjes munkában, hogy az előadás sikerének hamar elterjedt a hire a szat­mári társas körökben. Másnap felkérték Kovács Dezsőnél, hogy a szatmári még szélesebb női réte­gek számára tartson még ogy előadást. A felkérés­nek Kovács Dezsőné eleget tett és kedden délután még egy előadást tartott nagyon szép számú hallga­tóság előtt, igen nagy sikerrel. Miőoitványok, úgymint amerikai sima és gyökeres vesszők a leg­keresettebb fajokból, leg'obb minőségben, garan­tált fajtisztán kaphatók CASPARI FR.-nél Med- gyes-Mectiaş, jut!. Tárnává-Mare. Árjegyzék ingyen. „Neuburgen“ különlegesség. AâUăAAâMAAââAAAA 8000 L. havi jövedelmet garantálunk egy „ROYAL“­iélö gyorskötőgép beszerzé­séve'. Azáltal, hogy állan­dóan és folytonosan az ilyen gépen kés itett zoknikat, ha­risnyákat és ruhácskákat elismert magas árakban visszavásároljuk, alkalmat nvujtunk Önnek arra, hogy egy biztosexistenciát és egy állandó keresetet biztosít­son magának Kérje még ma a díjmentes pros­pektusunk megküldését a „ROYAL“ kötőgépek medgyesi cégtől. — Postafiók No. 7. TV f fîf?f 7

Next

/
Thumbnails
Contents