Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-27 / 239. szám
14 XIII. ÉVF. S3». SZÁM. ____ a®aä5®©!i>a3S#Ba®üiaaae®oa3aas>8a®a®9(?!®i9«ia!i»a»ä«i#«iaB00Si«»»«o<9aa»«®esa99»»»®0® ««amüí*« lííuiüüuiimjLiiuuiiumaiuiiiiifinmnmníinfinfifin/uuuuiímaruuuuuuinfui I TMzk^rnnkn«l megsérült áruinkat ;» október 20-tól november 2-ig hatósági engedéllyel II olcsón kiárusítják © A sérült árukat csak készpénzért árusítjuk! Heller & molnár divatnaggdrnMzc Kolozsvár, Gál. Reg. Férd. 15 sz. •:=i ^z\ 5| 9 a tr 0 <5>' ~j; ! . ‘ zz í ftfinnaannniinanimfummmn Tízezer magyar kivándorló éhezik Montevideoban és legfeljebb tizen tudnak elhelyezkedni Délamerikában is katasztrofális a gazdasági válság — Történet egy romániai kivándorlóról, aki megnyerte a főnyereményt s mégis cukorkát árui (Montevideo, október hó,) E cikkemmel a tájékozatlan kivándorolni óhajtót akarom a lehető legtárgyilagosabban felvilágosítani a délamerikai állapotokról, mielőtt vándorbotot vesz a kezébe. Délamerikában négy jelentősebb állam van: Argentina, Brazilia, Chile és Uruguay. A töbi államok kivándorlás szempontjából számba sem vehetők, mert semmi néven nevezendő munkaalkalmat a kivándorló nem talál bennük. Ezek az államok működésben levő tűzhányó hegyhez hasonlóan, állandóan forrongások színhelyei. Kivétel nélkül megvan a maga kormánybnkásuk, vagy politikai gyilkosságok. Uruguay fővárosa Montevido. Ide köt ki most minden kivándorló, mert Argentina és Brazilia korlátozta a bevándorlást. Innen szöknek át 18 dollár ellenében a szerencsétlen bevándorlók százezrei Argentínába, hogy ott teljesen lerongyolódva ismét vándorbotot vegyenek a kezükbe és Chilében próbáljanak szerencsét. A humánus argentínai állam a Buenos- Aires-Rozatia országút mentén hadisátrakat állított fel, ahol a rengeteg gyalogló bevándorolt éhező kenyeret és vizet kap ingyen. Argentínában és Brazíliában leírhatatlan méreteket: ölt a munkanélküliség. Ugyanez a helyzet Chilében és Uruguay ban îs. Semmi remény arra, hogy a helyzet megváltozzon. Uruguay kicsi ország, területe 1(100 négyzetkilométer és lakóinak száma 1 millió 700 ezer. Tehát alig 1 lélek esik 1 négyzetkilométerre. Vannak azonban olyan megyéi is, ahol 100 négyzetkilométerre 50 lélek sem esik. Az ország lakosainak 70 százaléka bevándorolt, legnagyobb részük spanyol és olasz. Az országnak van két löki vitel» cikke: A bus és a gyapjú. E két kiviteli cikktől függ az ország lakóinak jóléte, sőt a gyapjú árfolyama kihatással van a valutára is óriási mértékben Ha a gyapjú iránt a világpiacon megélénkül a kereslet, akkor az uruguay-i peso 4—5 centtel értékesebb az U. S. A. dollárnál. Jelenleg óriási gyapjukészletek vannak felhalmozva és már hónapok óta semmi üzletkötés nem volt. A peso értéke ezért napról-napra csökken, úgy- annyira, hogy ma már 22 százalékkal a dollár alá zuhant. Az óriási hús és konzervgyárak, amelyek rengeteg mennyiségű húst és konzer- vet szállítottak a világ minden részébe, ma 80%-al redukálták: termelésüket. Máskor S—10 ezer munkást foglalkoztatott egy ilyen hatalmas modern gyár — évenként 2 millió szarvasmarhát dolgozott fel — ma 1000—1200 ember dolgozik hetenként felváltva 2—3 napot. Minden héten 10 ezrével jelentkeznek felvételre a gyár irodájában a munkanélküliek, eredmény nélkül. Oroszország 1928-ban többmillió anyajuhot vásárolt iH és ma már mint erős konknrrens jelentkezik a világpiacon. Az uruguay-i gyapjú, minőség tekintetében felülmúlja még az angorai gyapjút is. A husgyá- rakon kívül semmi említésre méltó gyáripara nincs az országnak. Kisebb-nagyobb javítóműhelyek vannak, de 10—12 munkásnál többet nem foglalkoztat egyik sem. Az uruguay i benszülütt gyűlöli a bevándorlót és beváiidorolt munkást nem alkalmaz. Ma már annyira fajult a gyűlölködés, hogy az állami üzemeknél is csak 20 százalék bevándorlót alkalmaznak, de ez a szám is csak papíron van meg. A bevándorló teljesen ki van szolgáltatva. A bevándorló munkásnak legalább 40— 50 százalékkal kevesebb munkabért fizetnek és számtalan esetben előfordul, hogy ezt sem fizetik. Emiatt sok bevándorló öngyilkos lett. A bevándorló kénytelen a teglehetetlenebb munkát is elvégezni. Örül, ha hetenként 1—2 napot dolgozhat. Építkezéseknél sok európai orvos, ügyvéd, szabó, mészáros, kereskedő stb. dolgozik. Iparj munkások, szabók, mészárosok, pékek sem tudnak elhelyezkedni. Rongyosan, éhesen csavarognak az ueeáu. A bevándorlói nem védi senki és semmi. Ha egy benszülöltnek nincs munkája, akkor a bevándorlót okolja. A bevándorlók 98 százaléka hazautazna, de nincs hajójegyre pénze. Vannak, akik már 2—3 év óta gyűjtik a hajójegyre valót, de még 5—10 peso- uál többet nem tudtak összehozni. A mezőgazdasági munkások is az év legnagyobb részét munkátlanságban töltik. Ha dolgoznak is, keresetükből nagyon keveset tudnak megtakarítani, úgy, hogy mikor munkanélkülivé válnak, már 1—2 héten belül a legnagyobb oyomorban vaunak. A kora hajnali órákban a bevándorlók ezrei végigjárják az uccákat és a szemétládákból kikapkodják a kenyér és ételmaradpkokat, hogy éhségüket csillapítsák. Jobb szivü spanyolok használt ruhadarabokat is betesznek a szemetesládába. Egy ilyen szemetesládáért aztán valóságos hare foiyik. A bevándoroltak legalább 95 százaléka munka- nélküli és elképzelhetetlen nyomorban sínylődik Minden nap 2—3 öngyilkos hullája: veti partra a tenger hulláma. Ezek a szerencsétlenek egytöl-egyig bevándoroltak. Otthon eladták földjüket, vagyonkájukat, tönkretették saját magukat, ottbonhagj ták szeretteiket és idejöttek kínlódni, éhezni, mig beleőrültek a vad küzdelembe és pontot nem tettek nyomorgó életükre. Montcvideonak az Andrássy ntja a „18 de Julio“ 9 km. hosszú sugárút. Tele gyönyörű szép márványpalotákkal és hatalmas áruházakkal. Az amerikai és európai ipari államok óriási mennyiségű árut dobtak a piacra. Bár az áru hihetetlenül olcsó, még sem cserél gazdát, mert itt is óriási a pénztelenség. A kereskedelem hihetetlenül pang, Minden második kereskedő végeladást rendez. Egy gyönyörű szép disznóbőr-bőrönd 4—5 peso. Jó minőségű angol férfiruha 15—20 peso. A bevándorlók legnagyobb része 30—40 pesoval érkezik meg. Ez az összeg egy-kettőre elillan, bár 4—5000 lejnek felel meg. Próbálkozik, reménykedik hátha munkát fog kapni. Több mint tízezer magyar van már Montevideoban és köztük tíznek sincs rendes állása. A többi éhezik, nyomorog és a parkok padjai szolgálnak éjjeli szállásukul. Vannak bevándorlók, akik 3—4000 dollárral érkeznek meg, de ezek a tőkések is mind tönkremennek, mert amig az itteni gazdasági helyzetet kiismerik, addig a pénzük már felénél jóval alá zsugorodott. Délamerika államaiban óriási a sorsjegyőrület. Montevideoban is minden héten van 1—2 húzás. A főnyeremények 50 ezer pesótól 300 ezer pesóig terjednek, de van évenként háromszor 700 ezres főnyeremény is. Minden második üzletben sorsjegyet árulnak. A szerencsétlen bevándorló, ahogy partra teszi a lábát, már sorsjegyet vásárol, hogy kipróbálja Amerikában a szerencséjét Sokan megvonják a szájuktól a falatot, éheznek, rongyokban járnak, de sorsjegyet azért vásárolnak. Majdnem mindig a bevándorlók nyerik a főnyereményt- A’ szerencsétlen szerencsés, ahogy ilyen horribilis összeghez jut. a legközelebbi hajóval elhagyja a poklok országát. Ezek az okos szerencsétlen szerencsések, de vannak dupla szerencsétlenek is, akik a főnyereménnyel nem siettek haza, hanem itt próbálkoztak a pénzükkel üzletet,, gyárat alapítani. Ezek mind tönkrementek. A pénz elvette az eszüket Sokan megbolondultak. Ez év márciusában egy óromániai zsidó nyerte meg a főnyereményt. Azelőtt cukorkát árult az uecán, — Montcvideoban több mint 3900 bevándorló cukorkát árul, — éhezett, nyomorgott, sehogy sem birt zöldágra vergődni, pedig a centet a fogához verte és kora reggeltől a késő éjjeli órákig cipelte a hátán a cukros kosarat. A szorgalmas ember nem ment haza a főnyereménnyel, hanem itt maradt. Nagyobb üzleti vállalkozásokba fogott és rövid pár hónap alatt elúszott a. főnyeremény. Ma ismét cukorkát árul. A szerencse 20 évvel megöregitette. Alig birja cipelni az ágy alá dobott cukros kosarat. Már nem is bánja, hogy a főnyeremény elúszott, csak azt sajnálja, hogy legalább egyetlenegyszer jól lakott volna a főnyereményből. , N. J. Br. Sri! B Bethlen László gazdasági Faiskolája és szol- ióoítvány leiepe, Kívánatra ingyen küldi árjegyzékét. Heteag.Jud.Scmeş
