Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-27 / 239. szám
XIII. aVF. SSS. SZÁM mmimm Beszélgetés Cav. îlff. Jgnazio Baltával, a magyar irodalom olaszországi nagykövetével 'Bails, miután sorra lefordította a iegjeteseöő magyar írókat, most megkezdi az erdélyi magyar írók olasz nyetvre való átültetését is (Milánó, október 25.) Két embert irigylek Magyar- országtól — jelentette ki Mussolini bizalmas körben. Az egyik Bethlen miniszterelnök, a másik Ignazio Bállá. Ha nekünk egy Baliánk volna Európa minden fővárosában . . . Bállá a magyar irodalom „agitátora“ Olaszországban. Kis nemzeteknek előbb-utóbb rá kellett jönniük, hogy irodalmukat ö nekik kell megismertetniük a külfölddel, nem várhatják, hogy a világirodalom érdeklődése önkéntelenül rájuk terelődjön. Ma már a magyar irodalomnak Európa több fővárosában akadnak lelkes szószólói, akik öszeköttetéseket teremtenek külföldi Írói körökkel, kiadókkal tárgyalnak, hogy a magyar Írók müvei idegen nyelvre is lefordittassanak, cikkeket helyeznek el magyar könyvekről a lapokban, de ilyen körültekintő, nagy felkészültségű és nagytekintélyű „irodalmi nagykövettel“ — Berzeviczy Albert nevezte el Így Ballát, — Magyarország diplomáciája más országokban nem rendelkezik. Bállá Ignác Milánóban — ismert író, az Uj Idők volt szerkesztője — egész irodalmi nagyüzemet tart fenn. Hét embere van, akik az ő szakszerű irányítása mellett magyar Írókat fordítanak olaszra. Ö maga negyven olasz lapnak állandó dolgozó társa. Ezen a negyven napilapon és folyóiraton keresztül szolgálja a magyar kultúrát, népszerűsíti hazájának irodalmát és képzőművészetét. Tekintélye olasz Írói körökben egyenesen rendkívüli. Magyar szépirodalmi fordítás Olaszországban nem jelenhetik meg nélküle. Nincs az a kiadó, aki egy magyar mii lefordítása előtt az ő véleményét ki ne kérné. Olasz újságírói és politikai körökben is népszerű és azon kevesek közé tartozik, akiket Mussolini őszinte és szószerinti értelemben vett barátsággal tüntet ki. Dolgozószobája tele van a Mussolini által dedikált arcképekkel. Mussolini több Ízben családjával együtt meghívta vendégként birtokára. A király magas kitüntetéssel tüntette ki, lovaggá avatta. Meginterjúvolom Bállá Ignácot, aki azonban elhárító mozdulatot tesz a kezével, amikor karrierjének egyes állomásairól teszek fel hozzá kérdéseket. A végén enged unszolásomnak és elmondja a következőket. Egy érdekes karrier története. — Az én pályafutásomban nincs semmi rendkívüli. Azok közé tartozom, akik akkor is szerették Olaszországot, amikor még nem volt divat rajongani érte, akik a világháború fegyverdörgése alatt is tudatában voltak az olasz nép szellemi nagyságának. Végtére is, harminc esztendeje foglalkozom Olaszország irodalmával és mig odahaza éltem, egyre-másra fordítottam olaszból magyarra. Most már szeretném, ha megfordítva lenne: ismerjenek meg bennünket is. Ami pedig barátsági kapcsolataimat illeti, Mussolinivel, D’Annunzió- val, Marinettivei, ennek az a magyarázata, hogy érintkezésem velük hasonlóképpen nem mai keletű. Mussolini példátlan politikai rátermettségét már abban az időben észrevettem és ennek a sajtóabn is hangot adtam, amikor a faszcisták nem voltak hatalmon. A faszciz- mus politikai rendszerét nem azért tartom helyesnek, mert az idő igazolta, de akkor is bölcsnek, korszerűnek tartottam, amikor hinni a fasszcizmusban inkább áldozat volt, mint okosság. Testestől-lelkestöl a fassziemus mellett vagyok, tagja vagyok az olasz fasszcista pártnak is — rajtam kívül még csak két külföldit vettek be a pártba — de meg kell jegyeznem: a fasszcizmus valóban nem exportcikk és csak Olaszországban valósítható meg. Magyarországon és Olaszországban egyformán tudják, hogy sohasem kacérkodtam szélsőséges baloldali eszmékkel, mihdig nemzeti alapon állottam, úgy vélem, éppen ezért mindkét részről hisznek szerény munkám őszinteségében. De kérem, ne beszéljünk magamról. Inkább elmondom magának, hogy négy év alatt több, mint 25 magyar szép- irodalmi terméket helyeztem el az olasz könyvpiacon. — A legközelebbi jövőben pedig meg fognak jelenni: magyar antológia harminc magyar elbeszélésből, Ady Endre verseinek válogatott antológiája, Balassa. Imre: Front, Molnár Ferenc összes színdarabjai, Csathó Kálmán két regénye, Heltai, Molnár tréfái. Herczegnek öt regénye áll lefordítva és kéziratban meg vannak már Kosztolányi Dezső regényei is. A napokban kerül piacra Zilahy Lajos: Két fogoly cimü regénye. Elő vannak készítve Mikszáth: Vén gazember-e és Berzeviczy Albert hatalmasméretü Beatrice-je. Kiadásra vár a magyar írók kis lexikonja is. Es végül érdekelni fogja, hogy pár héten belül két erdélyi magyar szerző könyve is megjelenik. Az egyik Markovit3 Rodion: Szibériai garnizon~ja, a másik Bánffy Miklós: Hajnaltól — estig cimü regénye. Erdélyi könyvek az olasz könyvpiacon. Bállá Ignác már régóta érzi szükségét, hogy az erdélyi irodalmat is bekapcsolja az olasz kultúrába. Az erdélyi írókról már irt az Arcilibró-ban és a Cozzant szerkesztése alatt álló bibliográfiái gyűjteményben, amely először folyóiratban, azután könyvalakban jelenik meg. Külön jegyzetet szentel az erdélyi magyar irodalomnak. Ugyancsak cikk fog megjelenni az erdélyi irodalomról a Leonardo cimü lapban is. Baliának az a terve, hogy az Európa őrientaléba, mely kizárólag Ke- leteurópa gazdasági, politikai, történelmi és irodalmi viszonyaival foglalkozik, folytatólagosan fogja ismertetni az erdélyi irodalmat, majd a magyarországi Írók antológiája után ki fogja adni az erdélyi magyar írók antológiáját is. Elmondja, hogy Erdélyről a közei jövőben 800 oldalas könyv fog megjelenni és az erdélyi reprezentativ szépirodalmi munkákat kérte tőlem, hogy fordítás céljából válogathasson közülük. — Két kiváló fordítót neveltem Fiúméban — mondotta — ezek oly kitünően tudnak magyarul, hogy hiszem, az eredeti szövegnek egyetlen finom árnyalata sem fog elsikkadni fordításaikban. Az egyik Silvio Cí- gante, aki D’Annunzio fiumei kormányában, mint kultuszminiszter szerepelt, a másik pedig Enrico Burich. Kettőjük közül az egyik érdemei elismeréséül be fog kerülni a Petőfi Társaságba is. Bállá igen nagy sikert vár, mind Bánffy Miklós könyvétől, mind Markovits Rodionétól. Bánffy Miklós könyve már készen van, a címlapot az Olaszországban élő, tehetséges magyar grafikus, Faludy Se nő készítette. Felhívtam figyelmét az erdélyi magyar tudományosság úttörőire, és itt Bállá megjegyzi, hogy igen nagy érdeklődéssel kisérték Olaszországban azokat az eszméket, amelyek a történelem folyamán előforduló erdélyi, olasz szellemi, irodalmi, politikai kapcsolatokra vonatkoznak. Végül abban állapodunk meg, hogy elküldetem neki az erdélyi belletrisztikai, kritikai nagyobb müveken kívül az erdélyi novellisták összegyűjtött novelláit, hogy azokból is kiválogathassa azokat az Írásokat, amelyek fordításra alkalmasak. Beszélgetésünk folyamán arra a témára terelődik a sor, hogy hát vájjon Magyarországon miként fogadják az olasz könyveket? — Némi fájdalommal kell megállapítanom, — mondotta Bállá Ignác, — hogy a magyar könyvkiadók csak a legritkább esetben fordittatják le azokat a szerzőket, akiket kell. Olaszországban nehány valóban európai felkészültségű író bontakozott ki, kiknek odahaza még a nevét is alig ismerik. Itt vannak, itt élnek Milanóban, Aggnelli, Carreza, Glno Rocea, Goccani, Umberto Fraccia, mind olyan Írók, akik fajsulyban különbek sok magyarra fordított olasznál. Mégis csak hallatlan, hogy Marinettitől, aki az olasz irodalomnak D’Annunizo mellett egyik legoriginálisabb tehetsége és aki még ma is sorra nyeri a legnagyobb irodalmi dijakat, nem Jelent meg magyar nyelven egyetlen sor sem. Viszont Bállá örömmel hallja, hogy a Génius kiadja a Milanóban élő írónak, Borgese-nek Reubi cimü könyvét. Beszélgetve a magyar-olasz irodalomról, nyomatékosan felhívja a figyelmemet Adolfo Baiocchi Generation! c. könyvére. — Ez a könyv a mai napon jelent meg éppen. Szerzője uj ember. Talán nem lesz tehertétele, hogy Olaszország egyik leggazdagabb embere, akinek vagyonát legalább is 500 millió lírára becsülöm. Ez a mü a fasszcizmus nagy regénye és három részben a háború előtti, alatti és mostani nemzedék életcéljait tárja fél. Végül hosszasan beszélgettünk a trieszti olasz íróról, Italo Svevoról, akinek müveivel — Bállá szerint — kellene ismerkedni a magyar olvasóközönségnek. Ligeti Ernő. Fájdalomtól mélyen le sújtva luda fjük, hogy a leg jobb kollega, A memm n ** fötisEÍviseléiifc életének 34-ik évében, f. hó 22-én hirtelen elhunytemlékét örökké őrizzük. ToíJíiJa* FatarraisB« SSL exeSőtt Zenlaroskányi t!siíw?s©BŐRí;.ra, valiuaramu cső NEM TORZ í MSN BUG VEZÉRKÉPVISELET: VÉRTES VILMOS MÉRNÖK, AKAII. >
