Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-03 / 218. szám
M**itB&Sb rt htwibimibii iifiwn win un Elkészüli a német kormány uj pénzügyi programija Adóemelés helyett szigorú takarékosság — A köztársasági elnök fizetését is 20 százalékkal lógják leszállítani (Berlin, október 1.) A birodalmi kormány I nyilvánosságra hozta a pénzügyi szanálási programot, amely nem adóemelés utján, hanem a takarékosság keresztülvitelével igyekszik a kiadások csökkentése utján a költségvetést egyensúlyba hozni. A program a takarékoskodást a köz- társasági elnöknél kezdi, kinek civil- listáját 20 százalékkal csökkenti. Ugyanez áll a birodalmi kancellár, a miniszterek fizetéseire és a képviselők napidijaira. A kisebb tisztviselők és nyugdíjasoknál az i 1 -. letmények csökkentésének időpontja jövő év április első napján áll be és hároméves időtartamú. Hasonló takarékoskodást tartoznak keresztülvinni a birodalmi vasutak, a birodalmi bank, valamint a tagállamok és a községek háztartásai is. A szanálási terv kötelezi a szakminisztereket minisztériumaik költség- vetéseinek redukálására és beígéri a költséges és komplikált adóbeszedési rendszer egyszerűsítését és olcsóbbá tételét. Egyetlen uj megterhelés csak a dohánynál lesz, amelynek adóját ismételten lényegesen fel fogják emelni. A birodalmi kormány a parlamenti ülésszakot megnyitó napon terjeszti elő a már nyilvánosságra hozott kormányprogramot. A birodalmi kormány javasolni fogja a lakásfelszabaditásnak 1936-ig történő elhalasztását is s addig lakásépítő akciókat kezdeményez. A birodalmi gyűlés egyébként október 13-án ül össze. IJfa&fe pánik a newyorki értéktőzsdén Tehb mini kétszáz értékpapír a tavalyi katasztrófáSis árfolyam alá esett le (Newyork, október 1.) A tőzsdén tegnap újabb nagyarányú árfolyamveszteségek voltak. Több mint kétszáz értékpapír a tavalyi novemberi pánikárfolyamok alá esett. Különösen nagyok voltak az árfolyamveszteségek a vasúti-, olaj-, bánya- és autópapirokban. Olyan tömegesek voltak az eladási megbízások, hogy a nagy kínálat nyomán fellépő árfolyamesésekkel még a nagy gyorsasággal dolgozó jelzőgépek sem tudtak lépést tartani. Fokozta a pánikot egyik nagy tőzsdecég fizetésképtelensége is, amely az olasz államkölcsön elhelyezésénél nagy szerepet vitt. Ezzel szemben az amerikai gabonatőzsdéken a gabonaárakban az esések megszűntek. Azt azonban még sem lehet tudni, hogy az árfolyamok megszilárdultnak tekinthetők-e vagy sem? fi magyar Párt diáksegélyző bizottsága felhívássá fordul a magyar társadalomhoz (Kolozsvár, október 1.) Hat esztendeje, hogy munkába kezdett a Magyar Párt diáksegélyző bizottsága és ma ezrek áldják áldásos munkáját. A tehetséges, de szegénysorsu magyar főiskolai hallgatóknak tette lehetővé a pályát és a kenyeret, segített újjáépíteni a háború után összeomlott magyar középosztályt, amely fenntartója volt a kultúrának, erőssége a nemzetnek és minden magyar értéknek. Az uj magyar középosztály lesz a legerősebb biztosíték, hogy ezek a magyar értékek a jövőben is megmaradjanak és szaporodjanak. A nép fennmaradását és eljövendő életét munkálják azok az uj erők, akiket a magyar társadalomi juttatott el a pálya kezdetéhez. Át nem lehet röviden tekinteni az akciónak történelmi jelentőségét, de érzi, tudja minden magyar, hogy még a legsúlyosabb viszonyaink között sem szabad megfeledkeznünk a magyar ifjúságról, ha nem akarjuk népünk halálát. Meg vagyunk tehát győződve, hogy a diáksegélyző akció lelkes vezerádió MODELL 1930—1931. világsláger. Kérje a vételkötelezettség nélküli bemutatást a képviselettől KUN MÁTYÁS FIA Cluj-Kolozsvár, Calea Victoriei 2. tőinek alábbi felhívása az eddig is tapasztalt megértést és igaz, magyar öutudatosságot fogja kiváltani a magyar társadalomból. A komoly és az ügy fontosságához méltó felhívás a következő: MAGYAROK! Az uj tanévvel a Magyar Párt Diáksegélyző akciója hatodik esztendejébe lép. Azt jelenti ez az első határkő a jövőbe vezető küzdelmes utón, hogy az uj, megnehezedett erdélyi élet porondján olyan magyar tanárok, magyar jogászok, magyar gyógyszerészek, de magyar orvosok is felvették már a harcot, kiknek kezébe a magyar társadalom megszervezett, céltudatos áldozatkészsége adta a tudás fegyvereit. Öt esztendő tapasztalatai s folytonossága a diáksegélyezés munkáját az erdélyi magyar társadalom bevált és meggyökercsedett intézményévé tették. Tradícióvá, uj és megható tradícióvá vált immár az, hogy az erdélyi magyar nemzeti társadalom a nagy égésben odaveszett gazdasági erőinek megmaradt porából ad életet az uj küzdelem Pliönixének. Ez a képletes beszéd ma megrázó valósággá vált. Azt a kis magyar gazdasági erőt is, melyet a kisebbségellenes céltudatosság meghagyott, a gazdasági világválság teljes porráégéssel fenyegeti. S mégis: kell, mindenáron kell még annyi erőt találnunk, hogy a diáksegélyzés folytonossága fennakadást ne szenvedjen. Öt esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy száz meg száz magyar családfő, intézmény és egyesület költségvetésében állandó tételként szerepel már az az összeg, mellyel ehhez a nemzeti munkához évről évre önként hozzájárultak. Ennek a meg sem alakult egyesülésnek tagjait, kiket nem tagdij-kötelezés és alapszabály, hanem a meleg szív és a nemzeti életösztön fog közös áldozat- készségre össze, — arra kérjük ebben a nehéz órában, az ifjúság, a jövő adóját, még ebben az évben se töröljék évi kiadásaik jegyzékéből és küldjék el adományaikat újra a Magyar Párt Diáksegélyző Bizottságának címére (Cluj-Kolozsvár, Monostori ut 18. sz.) Kolozsvár, 1930 október hó 1. A Diáksegélyző Bizottság nevében: Dr. Inczédy-Joksman Ödön, az Országos Magyar Párt ügyv. alelnöke. K1II1. EVF. 218. SZÁM. Kezemben tartottam a kalácskoronát, bekukkintottam a kirám lyi szalonkocsiba és az udvari kuktával is megismerkedtem (Kolozsvár, október 1.) Még néhány kép a hétfői királynapról. Amig az Automobil Clubban bankettez- nek, a klub épülete előtt óriási tömeg verődik össze. Egy fiatal leány halkan megjegyzi, hogy a nap folyamán már háromszor látta a királyt. Mindannyiszor repülő egyenruhát viselt, most azonban civil ruhában szeretné megpillantani. Egyszerre csak, mintegy varázsütésre, az egész közönség elhallgat. A klubépület kapuján diszegyenruhás fiatal kapitány lép ki és az autók felé tart, kezében a királyi korona. Itt—ott halk suttogás: hát a király a koronáját is magával hozta? — Természetesen, — állapítja meg a többség. Egy rongyos suhanó ujjal mutat a királyi koronára, Mellette idősebb öreg ur áll, aki ráüt a gyermekember kezére s dorgáló hangon inti rendre: — Fiam, nem tudod, hogy nem illik a királyi koronára ujjal mutatni? Közben Soriban kapitány, a királyi koronával autóba száll s magához inti az újságírókat. Beülünk a kocsiba, amely gyors iramban visz az állomás felé. Soriban kapitány megkér, tartsam egy pillanatra a koronát. Hogy őszinte legyek, furcsa érzés vett erőt rajtam, amijcor kezemben véltem tartani I. Károy, I. Ferdinand és II. Károly király uralkodói jelvényét. Arra gondoltam, mennyi akadállyal kellett megbirkóznia a fiatal királynak, amig ennek a koronának a birtokába jutott. De a varázs engedett, érezni kezdtem, hogy a korona, mintha egy kicsit puha volna. Ami meglehetősen szokatlan egy acél koronánál. Rövid idő múlva, ismét különös tapasztalattal lettem gazdagabb. Az is feltűnt, hogy a korona finom illattal árasztotta el az autót. A kapitány mosolyogva figyeli, amint a koronát tanulmányozom. Egyszer csak megszólal: — Tudja-e, miből van ez a korona? — ? — Kenyérből. Egy kolozsvári pék készítette és Őfelségének ajándékozta. Ezután már bátrabban nyúlok a koronához s alaposan szemügyre veszem. Hosszúkás, fonott kalács az alap. Erre épült fel a tulajdonképpeni korona. Nem tudom, milyen Aninta alapján készítették el, de annyi bizonyos, hogy a megtévesztésig hasonlít az eredetihez. És a színezése olyan frappáns, hogy igazán köny- nyen megtéveszti a laikust. Az állomáson a generálisok és magasrangu katonatisztek feleségeikkel együtt várják a királyt. Csak a hölgyeket sikerül megtéveszteni a kalácskoronával. A katonatisztek mindjárt leleplezik a korona titkát. A szalonkoesi ajtajában egy inas áll készenlétben. Mélyen meghajolva veszi át az ajándékot. Felhasználjuk az alkalmat, és kikérdezzük, hogyan szokott Károly király utazni. — Őfelsége, ha szép idő van, az elsuhanó tájakat figyeli, gyönyörködik a gabonatáblákban. Idejének legnagyobb részét rendszerint olvasással tölti. Amig az inast vallatjuk, bepillantottunk az egyik szalonkocsiba. Egyszerű, de előkelő bei-endczés. A termes kocsi falait virágos motivumu, finotft tapéta borítja. Asztal és négy fotel a fülke berendezése. Valaki felém fordul s elköveti azt az indiszkréciót, hogy, mint újságírót szólit meg. Az inas ijedten néz rám, majd figyelmeztet, hogy szigorúan tilos a kocsiban járni. Leszállók a szalonkocsiból s átmegyek egy másikra. Ez a király kíséretéhez tartozó palotacsendőrök, illetve testőrök lakosztálya. Ezek a kötelességet teljesítő fiuk bizonyára arra gondoltak, hogy valami anarchista Jelietek, mert rögtön biográfiai adataim iránt érdeklődtök. Abból a pár szóból, amit velük váltottam, meggyőződhettem arról, hogy nagyon ragaszkodnak uralkodójukhoz. Közvetlenül a palotacsendőrök kocsija mellett finom illatok csapják meg az orromat. Az egyik nyitott ablakon át hatalmas rézüstöt látok, nem volt nehéz kitalálni, hogy a királyi konyha körül járok. Az ajtót zárva találom, de egy kis zörgetés után kinyílik. Bizonyára a kukta volt, aki megkérdezte, mi járatban vagyok. Kéri az adjutáns engedélyét, mert csak akkor tekinthetem meg a konyhát. Az engedélyt természetesen nem mutathattam fel, s ezért a nyitott ajtón keresztül csak a gyönyörű és igazán tükörfé- nyességü berendezést bámulhattam meg. Fél 12-kor megérkezik Károly király Miklós herceg kíséretében. Rendre kezet szőrit a katonatisztekkel és Moldovan tartományi igazgatóval, a vonat fütyül és pillanatok alatt eltűnik a messzeségben. D. B. Pulii! leimeíisíof vegytisztitót keresünk azonnali belépésre Ajánlatokban eddigi működés és fizetési igény feltüntetendő. — „Kristály“ Brassó, Strada Sít. loan. H M
