Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-26 / 238. szám
XIII. tiVF. 238. SZÁM. 9 Magyar Párt vétót emel a hormánynali törvényekbe ütköző iskolapolitikája ellen Hatályukat vesztett rendeietekkel operálnak az alsóbbfoku hatóságok, csakhogy a kisebbségeket zaklathassák — Nem tartják be azt a törvényt, hogy a városok és községek iskolai kiadásait arányosan keli elosztani követel a nyomorgó néptől, hanem ezzel szemben semmiféle erkölcsi vagy kulturális haszna nincs. Az iskolákba és óvodákba, szinmagyar községekben, olyan tanítókat és óvónőket nevesnek ki, akik nem értik a gyermekek anyanyelvét s Így nem tudnak eredményt felmutatni. Számos Ízben rámutattunk már erre memorandumainkban és parlamenti beszédeinkben, _mondja az emlékirat, _ de minden panaszunk hiábavaló volt. Nem sikerült elérnünk számos olyan törvény és intézkedés megváltoztatását, amelyek egyrészt a magyarság elnyomásának nyilvánvaló jelenségei, másrészt pedig a tanítás eredménytelenségével mérhetetlen erkölcsi kárt jelentenek a hiába hozott anyagi áldozat mellett. Szüntessék meg a felesleges Iskolákat. Tiltakozunk, _Írja a memorandum,__mindazon intézkedések ellen, melyek uj és szükségtelen állami iskolák és óvodák létesítésével még elviselhetetlenebbé teszik népünk közterheit. Kérjük a miniszter urat szíveskedjék fokozatosan megszűntetni ezeket az elemi iskolákat és óvodákat, a magyarul nem tudó tanerőket olyanokkal cserélni ki a kisebbségi községekben, akik a gyermekek auyanyelvét ismerik és végül kérjük ezekben a községekben a magyar tanítási nyelv bevezetését. községek kénytelenek elviselni az állami isnolák fenntartásának óriási költségeit, holott ezekben az állami iskolákban alig lézeng egy-két növendék, akiket különféle eszközökkel és módszerekkel kény- szeritettek oda. Ugyanilyen súlyos terheket jelent a gyermekóvodák fenntartása, amelyeknek reális költségeit szintén a falvak lakóira róják ki, pedig a közigazgatási törvény világosan intézkedik, hogy e költ- ségek viselése csak a városi lakosságra nézve kőtelező. Az anyanyelv ellen. Nem elég, hogy uj és uj állami iskolák és óvodák létesítése és fenntartása újabb és újabb áldozatokat Amit a kisebbségi egyezmény mond A memorandum negyedik részében komoly következtetéseket von le a Magyar Párt. A közoktatásügyi minisztérium átszervezéséről szóló törvény úgy intézkedik, hogy a városoknak és községeknek iskolai költségekre előirányzott kiadási tételei az illető helység összes iskolái közt arányosan osztassanak el. E törvény erejénél fogva a kisebbségek hazai törvénnyel is bizositva látják a nemzetközi kisebbségi egyezményben lefektetett jogaikat. Ez a törvény ismételten sürgeti, hogy a nép adóiból arányosan részesüljenek a kisebbségi iskolák s ez az arányos részesülés nem jelentheti az állami iskolák fenntartására hozott áldozatok oly mérvű folytonos növelését, amely a jelenlegi gazdasági krízisben a nép teljes tönkre jut tatásához vezethet. Az igazságos elosztás megvalósitása céljából sekben. Az alsdorfi katasztrófa 255 felravafalozoli halottja közül egy fefsz~ halott pillanatra magához tért és felülve koporsójában menekülésre szólította fel társait Ma lesz a temetés — Németország gyászol pedig javasolja a memorandum, hogy a minisztérium ankétra hivja össze az iskolafenntartó hatóságokat. Addig is kéri a Magyar Párt a közoktatás- ügyi minisztert, utasítsa az alantas hatóságokat, hogy a tanügyre eső költségvetési hányadéi osztásánál a törvény szellemében járjanak el. A memorandumot Wilier József dr. magyar- párti képviselő, a parlamenti csoport főtitkára nyújtotta át a közoktatásügyi minisztériumban Caliani vezérigazgatónak, a belügyminisztériumban pedig Marinescu államtitkárnak azzal, hogy a szatmári nagygyűlésről való visszatérése után az illetékes miniszterekkel személyesen fog megbeszéléseket folytatni a memorandum által felvetett kérdo(Bukarest, október 24.) A nemzeti parasztpárt uralmának tanulságai és csalódásai között első helyen könyveli el az erdélyi magyarság azt a szomorú tapasztalatot, hogy a nemzeti .és kulturális életnek legfontosabb eszköze: magyar felekezeti iskolái mondhatni éppolyan nehéz küzdelmet kénytelenek vívni ma is az állam és közegeinek erőszakos intézkedéseivel szemben, mint a legsötétebb Anghelescu- korszak idején. Ma is napirenden vaunak a törvény megkerüléséből, figyelembe nem vételéből, vagy legjobb esetben helytelen értelmezéséből eredő sérelmek, amlyek ellen hiába emelik fel szavukat az iskolák és az egyházi hatóságok az alsóbb fokú köz- igazgatási és közoktatásügyi hatóságokhoz. A Magyar Párt ezért, parlamenti csoportja utján, a mai napon terjedelmes memorandumot nyújtott be a közoktatásügyi és belügyi kormányhoz, amelyben többrendbeli iskolasérelemre mutat rá s azokra sürgős orvoslást kér, illetőleg tiltakozását jelenti be a kormány iskolapolitikájának a törvény szellemével és betűjével össze nem egyeztethető legújabb megnyilatkozásai ellen. Tiltakozik a Magyar Párt Tudomására jutott a Magyar Pártnak, hogy a közoktatásügyi minisztérium a kisebbségi felekezeti iskolák bezárását helyezte kilátásba, lia a kisebbséglakta községek tanácsai nem vállalnák azokat az állami is- kola-tet ileket, amelyeket a költségvetés rájuk ró. A Magyar Párt ma benyújtott memoranduma' a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a kisebbségi iskolákat ilyen megtorlásokkal fenyegesse a kormány. Hasonló retorzióknak semmiféle törve nyes alapja nincs, mert eltekintve más kézzelfogható indokoktól, kisebbségi iskolák bezáratását csak a magánoktatásról szóló törvényben felsorolt esetekben lehet elrendelni. Egyébiránt, _ fejti ki a továbbiakban a memorandum, _ a közoktatásügyi minisztérium, valamint alsóbbrendű közigazgatásügyi közegek hat éve már súlyos terheket rónak ki a városokra és falvakra, állami el. iskolai célokra, noha ezektől a terhektől az állami elemi iskolai oktatásról szóló 1924-iki törvény kifejezetten mentesiti a városokat és falvakat, olyanformán, hogy felsorolja, melyek azok az iskolai költségek, amelyeket minden egyes városnak vagy falunak a saját állami iskolájánál viselnie kell. A Magyar Párt memoranduma kimutatja, hogy az említett törvény hatálybalépése óta nem érvényesek többé azok a rendeletek, amelyek elrendelik, hogy a községi költség- vetések 14 százaléka állami elemi iskolák céljaira fordittassék. Ez a 14 százalék a legtöbb községben meghaladja a törvény által előirt reális iskolakiadásokat, azért ennek a szolgáltatásnak megkövetelése súlyosan és törvényellenesen terheli különösen a kisebbségeket, akiknek anyagi teljesitőképességét saját iskoláik fenntartása is rendkívül igénybe veszi. Ennélfogva kéri a Magyar Párt, foganatosítson a minisztérium sürgős intézkedéseket, hogy a kózigazgatósági hatóságok ne alkalmazzanak hatályukat vesztett Vendeleteket, amelyek alapján nagyobb tanügyi terhek viselésére kényszerítik a községeket, mint amilyenekre saját állami iskoláik fenntartására a törvény által kötelezve vannak. Kidobolt pénz az állami iskolákra. A gazdasági krízis _ folytatja a memorandum, __talán sehol se nehezedik a népre oly elviselhetetlen súllyal, mint a magyarlakta vidékeken, különösen pedig a Székelyföldön. S ehhez nagy mértékben hozzájárul az állam iskolapolitikája, amely állami iskolákat építtetett szinmagyar községekben, ahol az összes tankötelesek oktatásáról a kisebbségi iskolák amúgy is gondoskodnak. Ezek a (Berlin, október 24.) Az alsdorfi bányakatasztrófa halálos áldozatainak száma a kórházban elhalálozottakkal együtt 255-re emelkedett. Az áldozatokat ma felravatalozták és a hozzátartozóknak megengedték halottaik megtekintését. Több özvegy elájult és sok gyermek eszméletét vesztette. A halottakat a nagy mosóhaliban ravatalozták fel és itt történt az a megrázó eset, hogy a nagy csöndben egyszerre az egyik koporsóban fekvő, halottnak hitt bányász, hirtelen felegyenesedett és torka- szakadtából a következőket kiáltotta: _ Bajtársak, megmenekültem, friss levegőt érzek, gyertek velem. A következő pillanatban azonban újból eszméletlenül esett vissza koporsójába. Azonnal hozzásiettek, orvosok vették gondozás alá a tetszhalott bányászt, gyorsan kórházba szállították, de mindezideig nem sikerült újból magához téríteni. Az orvosok lehetetlennek tartják, hogy meg lehessen menteni az életnek. A temetésre vonatkozó összes előkészületek megtörténtek. A sirok részére Alsdorf község külön helyet jelölt ki. Ma reggeltől kétszáz munkás ássa a sírokat, amelyek négy hosszú sorban fognak egymás mellett helyet foglalni. A temetés szombaton délelőtt féltizkor kezdődik. A porosz koi’máuyt Schreiber kereskedelmi miniszter fogja képviselni. A gyászszertartást rádió fogja közvetíteni. A temetés időpontjában az ország valamennyi templomában megkondulnak a harangok. Poroszország összes középületem félárbócra eresztik a gyászlobogókat. Az aacheni kerületben holnap tilosak a nyilvános mulatságok. Nem tartanak előadást a színházak és a mozik sem. A romok eltakarítása során az igazgatósági épületben megtalálták a katasztrófa idején a bányában dolgozott munkások névsorát. Éjszaka tovább folyt a kutatás, de sem az éj folyamán, sem ma délelőtt az újabban szabaddá tett tárnajáratokban uj halottakat nem találtak. Az aknalejárat körül most is nagy tömeg lesi a bányából érkező híradásokat. A vizsgálat egyébként megállapította, hogy a robbanás olyan katasztrofális károkat okozott, hogy a mai gazdasági viszonyok mellett egyelőre szó sem lehet a bánya újabb üzembeállításáról. Ezért az állásnélkül maradt bányászokat más bányákban helyezik el. Az Anna II. bánya környékén ma a kommunisták egynapos tüntető sztrájkra felhívó röpcédulákat osztogattak s a késő esti órákban tüntetést is rendeztek. A rendőrség szétoszlatta a tömeget. Az áldozatok- utáni kutatás még nem ért véget. A Saar-vidék kormányzó főbizottsága a porosz gyűjtőakciónak 200 ezer frankot küldött a hozzátartozók fulsegé- lyezésérc.
