Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-26 / 238. szám

TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 2425®—927. SFLETL ujîau tVVv’5HWrAriB CIo/vKoIossvár, 1930 október 25 Szombat ELÓFIZETBS BELFÖLDÖN: 1 éne 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6 94. XIII- évfolyam 23f-ik szám SZATMÁR, 1930. Iría s MEŞK0 MIKLÓS dr. Nagyfontosságu eseményekkel várandós idők küszö­bén gyűl össze az ország magyarsága Szatmáron. Nem hiába éljük a repülés és rádió korát, az események is a kort jellemző gyorsasággal haladnak az újabb kialaku­lás felé, amelynek képe előttünk ma még kaotikus. A tizéves békét, amelyet örök időkre kötöttek, gye­rekkora dacára, mint egy vizfejü, koraszülött ember- gyermeket, mesterségesen és mesterkedésekkel máról- holnapra tartják életben. Nem csoda. Súlyos bűnökkel fertőzött ágyból támadt. A képén és minden részén hor­dozza szülőanyjának, egy istentelen háborúnak minden stigmáját. Reszketve fegyverkeznek érette és fogcsikor­gatva ellene. Meddig birja ki vájjon ez a fizikailag, és szellemileg gyönge teremtmény ezt a túlfűtött atmoszfé­rát? Senki sem mondhatja meg. Pedig minden terheltsége dacára, volt benne egy pár egészséges véna, egy pár csöpp tiszta vér. Ha az életre érdemes, istentudtával való ezeket a porcikákat ahelyett, hogy elölték, inkább ápolták, gyarapították volna, — örökölt bűnös hajlandóságait pedig elnyom­ták, a rákos gócokat becsületes, őszinte és bátor, va­lóban emberszerető bölcsességgel kiirtották volna, — ta­lán — az emberiség jobb jövőjének harcosává válhatott volna, helyet adva majd, ha órája ütött, annak a bé­kének, ami méltó népekhez, nemzetekhez és államok­hoz, amelyek magukat az emberiség homlokának kreál­ják. Nem ez történt. A bűnre bűnt halmoztak. Ma már ez az egész mü olyan, mint a patika ablakába kitett bé­na és vak, serves és sánta figura, akinek nines egy egész­séges tagja. Mit kezdjünk vele? Mit kezd vele Európa? Páueurópát álmodik. Lázálom. Gyors ébredés követke­zik. Rémülettel teljes, ha Párizstól Berlinen át Buka­restig a becsületesek, a bátrak, a tisztán látni akarók, az igaz emherszivvel élők, a jó hazafiak és egyben euro­péerek tovább is tagadják a küszöbön kuporgó Európa- válságot. Gróf Tisza István, örökké siratott mártirvez,érünk istenadta szeme csak a sötét jövőbe vájt és ijiár busz év előtt is sejtett. Népek testvéresiilését kívánta és mun­kálta. Pedig neki nem tartott a történelem olyan isko­lát, mint amit Európa mai urainaJk módjukban volt ki­járni. És ezek az urak, akik a nagy háborút, a béke tragédiáját és az utána következő évtized gazdasági ka­tasztrófáját végigrendezték és végig tanulmányozhatták, ezek a legbetegebb ember, Európa betegágyánál még mindig csak haruspexi formulákkal, szónoklatokkal, bankettes kongresszusokkal, a népek kinpadra feszítésé­vel kísérleteznek. Féló's, hogy az emberiséget uj ka­tasztrófának viszik neki. „Semmi sem veszedelmesebb az állam életében, mint a rejtegetés, palástolás és az eltitkolt gondolatok!“ Esküt tenni idéztettem egy prefektushoz az utóbbi napokban. Ott olvastam ezt a szentenciát a szoba falán berámázva. Pop Cicio István, mint a nemzetgyűlés el­nöke mondta ezt Károly királyhoz intézett beszédében. ügy legyen. Követem tanácsát. És azt mondom: kö­vetnünk kell mindnyájunlknak nyíltan az államéletben és a nemzetekközötti vonatkozásban. Irány (szab ó legyen ez Szatmámak is! Mindenki egyetért abban, hogy nagy eseményeket rejteget a jövő. Aki a szemét be nem hunyja, az látja a horizontot koporsófekete felhőivel és aki a fülét be nem dugja, hallja az égzengést és a mélységbe süllyed­tek millióinak moraját. Szatmár magyar követe a bukaresti parlamentben, az én szeretett Paál Árpád barátom azt mondta egy gyönyörű cikkében pár nap előtt e lap hasábjain, hogy ezek alatt az általa is látott veszedelmek alatt fogjunk össze, védjük egymást,, bújjunk össze, szeressük egy­mást, gyűjtögessük erőinket, .konzerváljuk, hogy a úag.y időkeit valahogyan megír- zuk. A — nagypolitikát hagy­juk. Óh, bár azt tehetnék. Bár elsáncolhatnók magunkat valahová. Valahová, ahova mint a tatárjárás idején elvihetnó'k féltetteinket, odavethetnők a kincseinkből megmaradt utolsó szegénységünket. De hát van mód ma a félrevonulásra ? Van még hely, ahol bennünket a sors utói nem ér? Én azt hiszem, hogy ma a begubózás lehetetlen politika. Én úgy tu­dom, hogy a begubózás abszolút passzív természeti álla­potot idéz elő, amelynek létfeltétele a nyugalom. Nyugalom nincs. Ha nyugalom nincs, a begubó­zás halálos. Mi kettős minőségünk egyikében sem bírunk a pas­szivitásba visszavonulni és igv megvárni az idők jobbra- változását. Sem állampolgári mivoltunkban, sem mint. Európa állanialftiU nemzeteinek negyvenmilliós nagyha­talmának, a kisebbségi jogokra felesküdött katonái. Állampolgári mivoltunkban azért nem, mert egy pillanatra sem hagynának meg bennünket passzivitá­sunk visszavonult békéjében. Minél passzívabbak va­gyunk, annál agresszívebbek amott. Minél türelmeseb­beknek, magunkba vonulóknak és szerényeknek lát­szunk, annál türelmetlenebbek, annál támadóbbak és követelőbbek a túlsó parton. Mint a kisebbségi jogok eljegyzett katonái, azért nem, mert Európa eme problémájának sürgős megoldá­sa nélkül nincs nemzetek közötti testváreaiilés, e nélkül pedig Európa gazdasági összefogása és a fenyegető esőddel szemben való felkészülése lehetetlen. .4 kisebbségi jajndtr 'Tökéletes, kimerítő teljesítése. Ezzel Európa 40 milliónyi kisebbségi állampolgári szel­lemi létminimumának intézményes biztosítása. Ezen ke Ä . s . ft ■ fvz'.'K :y<: V..: V V_°.}, ‘ •/ : ELŐFIZETÉS MAGYAFuOESZÁGON: i évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedén« 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. resztül a százmilliónyi testvérnépek lelki meghódítása, az uralomra jutott népek részéről. Ez a lelki beteg Európa szanálásának első ettapja. Utána jöjjön a kielégített és megbékült népek testvéri összefogása, a feltornyosult kötelezettségek kölcsönös, emberséges rendezése. Ha a népek vezetésének hatalmát a Jó vagy Go­nosz kegyelméből kezeikben tartó férfiak még ma sem látják tisztán azt, hogy ezt kell cselekedniök és még ma is az örvény omladozó szélén fajgyűlölettől vakon, apró mesterkedéseikkel leigázott nemzetek beolvasztása árán képzelik a konszolidációt elérni, — akkor jönniök kell azoknak, akiket eddig nem kérdeztek és azoknak kell fe­lelni a fel nem tett, de Európa szenvedő millióinak szí­vében lázasan lüktető kérdésre. Azoknak kell a választ megadni: egyet akarunk, mindnyájan ugyanazt, a régi, az emberiség élén haladó, a tisztafejü és tisztaszim Európát. *■ A szatmári gyűlés ideje és munkaprogramja olyan, hogy ott diplomatikus köntörfalazás nem lehet, őszin­tének kell lenni, mert ezt követeli a nemzet és az állam. Őszintének kell lennünk és nem szabad megriadnunk a belénk lövöldözött rágalmaktól. Amivel bennünket gép- szerüen megrágalmazni vélnek, azzal a szabadalommal ők utón, útfélen dicsekszenek. Mi nem voltunk sohasem árulói államéletünkuek, mint mások. Mi ezzel nem dicsekedhe­tünk. Nekünk nyílt természetünkkel ellenkezik az álla­mot alámosó alattomos aknamunka, — de nemzetünk, az állam és Európa léte és jövője érdekében nyíltan köm retelni fogjuk az államalapításkor és a békeszerződések, ben lefektetett és tiz év óta szisztematikusan megtago. dóit elveknek teljes valóra váltását. Legyen Szatmár ennek a törvéixyért és létért, jöven­dőért és a tiszta békéért folytatott harcnak egyik előre­tolt hadállása. Iplraaiaa watt letartóztatásban a bónWési affér sátttjai közül Egy külügyminiszter! tisztviselő és egy aviaftikus a letartóztatottak között — Aradi Viktor homályos szerspérői îţyslaîkozik egy előkelő kezia nkcionárius (Bukarest, október 24.) Egyre szélesebb ará­nyokban bontakozik ki a kémkedési affér vizs­gálata. Ami legalább a letartóztatottak feltű­nően nagy számát illeti, megállapítható, hogy ilyen nagyszabású kommunista-bünpör nem volt az utóbbi években Romániában, A letar­tóztatottak névsora egyre bővül, ugyanekkor azonban több szabadlábrahelyezős is történt, amelyek azt igazolják, hogy a nyomozás lázá­ban ártatlanok is hatósági kézre kerültek. Az ujabb letartóztatások közül Bukarestben nagy feltűnést keltett Stefan Dobrescu külügymi nisztériumi tisztviselő és Yrabnikov kisenevi aviatikái mérnök elfogatása. Mindketten ké­nyes és fontos pozícióban voltak és alkalmuk volt nagyfontósságu iratokba beletekinteniük. Ugyancsak ma került rendőrkézre Krüger Alf­réd külföldi állampolgár, továbbá Coser és Dochter szovjetkurirok, végül pedig egy Ele­na Brotker nevű, feltűnőén szép diákkisasz- szony. A nyomozás megindítása óta letartózta­tottak száma ugyan jóval meghaladta a százat, azonban mivel időközben többeket már kihall­gatásuk után szabadlábra helyeztek, az ezidö- szerint vizsgálati fogságban levő kén»gyanúsok száma kereken 80. A kommunista üzelmekkel vádolt 80 letartóztatott közül a sziguranca a mai napon a következők névsorát publikálta: Friedrich KJaude, alias Gustav Maiba, Co­ser Andrei osztrák kurír, Gauding Teodor né­met fényképész, Valeev Boris bolgár mérnök, Solomon Paul nagyváradi származású mérnök, Ausländer Cilii osztrák orvosnő, Rohr Cezar, német állampolgár, Proch Andrei francia szár­mazású brassói lakos, Calis József mérnök, Aradi Viktor publicista, Kotlear Leopold bessz- arábiai lakos, Weinbaum Sára és Cavaeva Nad­ja kémek, Varzaru Grigore őrnagy, a műszaki osztályból. Calinescu Eleftreie a tengerészeti inspektorátus tisztviselője, Kriper Moise mér­nök, Dobrescu Stefan küliigyminisztériumi irattáros, Hruza Ferenc aviatika! tisztviselő, Lucini Giulio olasz állampolgár-, Halfin Simon sergent, Hosescu Gheorghe hadügyminiszté- í’iumi tisztviselő, Szikszay Gyula újságíró, Bergner Imre kereskedő, Hosenfeld Mathus gá­láéi mérnök, Coser Mária osztrák állampolgár, Wachsmann Haim katona, Voroduicov Pavei besKzarábiai mérnök, Tcodorescu Stefan a kül­ügyminisztérium volt irattárosa, Dobrosiu Je­sus és Corotcov Gheorghe katonák. A kémke­dési szervezetet a következő cégek leplezték: Novitas műszaki iroda Bukarest, vezetője Paul Solomon mérnök. Műszaki és orvosi cikkek ex­port-import vállalata, vezetője Gustav Matha. „RadiopJiotofon“ fényképészeti műterem és rá­diókereskedés, vezetői Valeev és Gauding. „A Jövő Társadalma“ cimü folyóirat, szerkesztője Aradi Viktor. „Népművészeti árucikkek rak­tára“, vezetője Coser Andrei. Calis mérnök szerepe, A kémkedési affér vizsgálata tovább fo­lyik. Ma reggel néhány foglyot szabadonbocsá- tottak, viszont ujabb letartóztatások történtek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents