Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-23 / 235. szám

ii ßammamm XIII. EVF. 135. SZÁM. A bécsi nagy pör Pillanatfelvétel a lainzi gyilkosság tárgyalásairól, amelyekre a nagy érdeklődés miatt még azok sem tudnak bejutni, akiknek jegyük van _Kiküldött munkatársunktól — (Becs, október 21.) Ha az ember a bécsi új­ságokat olvassa, az az érzése, bogy itt nem a belpolitika a fontos; nem a külpolitika; nem a gazdasági politika. Bécsben a Bauer-iigy a fontos. Második napja töltöm itt az időt és bécsi barátaim: orvosok, irók mind a lainzi gyilkos­ságról beszélnek. Nem mulasztanak el egy sort som elolvasni a gyorsírói jegyzetek alap­ján készült közleményekből, kipirult arccal kommentálnak minden „fordulatot“, rántja ökot. is magukkal a pör, amely alapjában véve: szimpla rablógyilkosság, amelyhez hasonló minden jóliicvélt fővárosban előadódik. He van­nak rablógyilkosok, akiknek „szerencséjük“ van, akikhez tapad a népszerűség és vannak rablógyilkosok, akik névtelenül zuhannak a börtönbe és a törvényszéki tudósitó csak egy Bauer azonban naponta kapja a szerel­mes leveleket, fotográfiáját képtávira- tozzák az oceántuli lapok számára, a tárgyalásra belépési jegy gyanánt szol­gáló engedélyeket jobban keresik az operaházi jegyeknél is. Ez az ostoba, indokolatlan pszihozis azonban engem is magával rántott és egy délelőttöt csak azzal töltöttem el, hogy magam is jegyhez jussak. A végén sikerült — a jegy. Viszont akinek jegye van, nem biztos, hogy be is tud menni vele a tárgyalásra. így jártam én is. A Lan­desgericht kapuja előtt feltartóztattak az őrök: a térem tele van, tessék várni, amig ürül! Oda­parancsoltak husz-harmiüc jól öltözött úriem­ber és nagyszámú hisztériás fehérnép mögé és vártunk, gyömöszöltük egymást, mint abban a bizonyos kenyérjegyes korszakban. apró cikkecskében emlékezik meg róluk. &gy nő, akivel senki sem törődött Végre. Végre szemtől-szembe láthattam Bauer Gusztáv urat, a hírhedt hőmmé du famme-t, aki két évvel ezelőtt a lainzi parkban meggyilkolta Fellner Katalin asszonyt, benzin­nél leöntötte a hullát, meggyüjtöttä és távo­zott; Ment tovább falni a nőket, a rablott ék­szert odaajándékozni uj dámának, hogy az­után apránként visszavegyen mindent és meg­főzzön vele egy hai-madik nőt, nos, ez a gyil­kosság sohasem derült volna ki, Bauer Gusz­táv karrierje sohasem tört volna ketté, ha ez a mindennel számolni tudó ész- embetr nem hagyta volna számításon kívül, a kozmikus erőket. A lainzi gyilkosság keresztülvitelének minden részlete mesteri volt. Bauer csak ott hibázta el, hogy: közben megeredhet az eső és elolthatja a máglyát. Ez történt. Ennek ellenére Bauer megúszta az ügyet, több mint egy évig. Akkor megint egy olyan fordulat következett be, amelyre józan előrelátással senki sem számít­hatott. Egy évvel a gyilkosság után egyik bé­csi fogorvos felismerte Fellner Kata­lin fogsoráról Saját munkáját. Egy különleges árányhid munkálat volt, ezer eset közül egy van ilyen. A fotografia nyomán már nem került nagy nehézségbe utána nézni könyveiben a rendelőnek. Ez volt az első pozi­tiv nyom. Nem ahhoz, hogy ki a. gyilkos, mert attól még messze vagyunk. Do hogy ki a meggyilkolt. Ebben az egész lainzi rémdrámában ta­lán az a legmeghatóbb emberi momen­tum, hogy amikor a szegény Fellner- nét meggyilkolták, senkinek sem tűnt fel, hogy ez az asszony már nincs életben. Rokonsága nem kereste. A háziak nem töröli­tek vele. Urától már akkor különváltan élt, őt sem érdekelté, hogy hol lehet az asszony. Egy élet, mely úgy múlik el, hogy senkiben sem ha­gyott emléket. Egy hiábavaló élet. Egy élet, amelyet csak egy fogorvosi munka szólít visz- sza az emlékezetbe. Pedig ez a nő szép volt. Si­kerei is voltak. A kitartott nő sikerei ugyan, de a nő értékes bundában járta a világot, a leg­jobb hotelekben és vendéglőkben fordult meg. „Művésznő“ volt. Már úgy névjegy alapon. Énekelni tanult. Láttam egy arcképét. Trikó­ban. Szőke parókával. Bobherceg. Vagy vala­mi efféle nadrágos szerep. Ha kiesalják az er­dőbe, nyársra teszik, megpörkölik, a kutya sein törődik vele. Bauer — a tárgyilagos. Az első gyanúsított az ura volt, Andreas Fellner. A rendőrség feltevése szerint Fellner rossz viszonyban élt a feleségével, sdkat civa­kodtak, a gyilkos ö lehetett. A rendőrség gya­núját megerősítette, hogy Fellner éppen azon K napon utazott el — levele tanúsága szerint, — amikor volt felesége eltűnt. De Fellner pon­tosan igazolni tudta alibijét. Kihallgatása so­rán azt állította, hogy a feleségének valami Bauer udvarolt. Többet nem tudott Bauerről. Dehát édes istenem, Bauereket ezerdarabos té­telekben, szériaszámra állítja elő az élet. Újabb véletlenek azonban a rendőrség kezére játsszák a keresett Bauer Gusztávot. És most itt ül fegy- őrök között, ama nagy kép előtt, amelynek he­lyén valaha Ferencz József arcképe állott, de a köztársasági Ausztria egy szimbolikus Justi- cia jelenetet festetett a helyére. Ez a Bauer keveréke a vidéki nőcsábász- nak és a nagyvárosi ügynöknek. Nem szép em­ber. Nincs henne semmi arszlánosság. Ö az a bizonyos „megbizható, diszkrét, 40 év körüli úriember“, aki apróhirdetésben keres barátsá­got, Szolid és alapos. És tángyilagos. Csak azt adhatom el, ami benne van a mintakollekcióm­ban: kereskedő vagyok. Ennek a kereskedelmi utazónak most az ártatlansága van a mintakollekció­jában, ezen akar túladni. De nem úgy, ahogy a régi szabású vigécek csi­nálták, hogy lázongtak, tüntettek cikkük jó­sága mellett. Ö pontosan az ellenkezően: azon­nal visszacsomagolom az árut, ha nem tetszik önnek. Végtére is nem ellenérték nélkül kivá- uom az áru megvételét, nektek annyi haszno­tok van belőle, mint nekem. Egyenesen rendkí­vüli ennék fiz embernek közömbössége saját dolgával szemben. Passzív, de nem olyan érte­lemben, hogy megátalkodottau hallgat és nem bánja, hogy mi történik körülötte. Passzív, mert. folytonosan úgy tesz, mintha nem róla volna szól Ellenben szívesen ajánlja fel szolgá­latát, hogy ez a „bűneset felderittessék“. Az ő munkája majdnem hasonlít a birák, vagy az esküdtek munkájához. Lássuk, mit mondanak a tanuk? Birnak-e bizonyító erővel a vallomá­sok, vagy nem hirnakl Jó, hogy ezt nem mond­ja: az előttünk fekvő ügy... Úgy iil ott, mint­ha ő is talárban volna. De minden mesterkedésé alighanem hiábavaló lesz. Az ügyész nemcsak a bizonyitékok között tud válogatni, de pszihoanalizisscí is dolgozik. Analiti­kus kérdései finom csapdába kénysze ritik a vádlottat. A bíróság lepontoztatja ezeknek a keresztkér­déseknek a jelentőségét, de Bauer nem hagyja zavartatni magát. Beszélhetnek akármit, ő azért van itt, hogy az igazságot kiderítse. Né­ha felteszi a szemüvegét, közel tartja magához áz írásokat, tesz és vesz az aktatáskájában. Jelszava: Sachlichkeit. Csodálatos egy csirke­fogó. ) Féllner, az exférj. A terem hangulata forró. Most jórészt a vé­delem tanúi vonultak fel és akad egy pillanat, amikor azt hihetne az ember: hátha Banernek “Palmolive tökéletesen megtisztítja a bort, és felfedi a természetes szépséget”. mondja Léon DESFOSSÉ a hires párisi specialista. P aris előkelő négyedé­nek kellős közepében, a Saint-Honoré utcában, Léon Desfossé szalon­jait a nemzetkösi előkelő társaság rendszerezett látogatja. Ugyancsak ide jött el számos, ma már híressé vált specialista, megtanulni a szépségápo­lás nehéz mesterségét. Epugy mint23.565 specia­listája az egész világnak. Desfossé is a Palmolive szappan rendszeres hasz­nálatát tanácsolja az olajfabogyó és a pálma olaj különleges és egye­dülálló összetétele miatt. Csakugyan Palmolive biztos,hathatós, semleges és csillapító, hatású szap­pan. Mindennapos hasz­nálata felér a legjobb szépségápolási kezelés­sel ; ezenfelül végtelenül gazdaságos, Pró­bálja meg. Vásárolható drogé­riákban, gyógyszer- tárakban és illalsze- rüzletekben. Vezérkepviselű Romania számára : ital GRUNDHAND, Strada Eroului No 1 Bucureşti 1. Telet. 535-45 igaza van? Azt az ékszert, amelyet Bauer uj szerelmének ajándékozott, valami olcsó, hamis, de mutatós nyakéket, a meggyilkolt viselte. A védelem megjegyzi, hogy ilyen ékszer sokezer- számra van forgalomban, hisz mind gyári munka. Igaz is, meg nem is. Tény, hogy a Stan- dardirozások korát éljük, a használati tárgyak mind jobban elveszítik egyéniségüket és ezzel megnehezítik a bizonyítást. Az esküdtek. Bécsi polgárok, van közöttük szabó, mechanikussegéd, egy burgenlandi hiva­talnok. Szenvtelen arcok, aprókat pislákolnak, borzasztóan átérzik hivatásuk fontosságát. A védő-ügyvéd nagy lelkesedéssel „főzi“ őket és szívósan ellenáll, hogy azok hitetlensége rajta is erőt ne vegyen. Kellemes, megnyugtató arc Wilhelme, aki elnököl. Talár, magas homlok, aszkéta tekintet. Igazi bírói arc, beléévődött a mestersége. Amikot a tárgyaláson voltam, éppen Fell- nert hallgatták ki, az exférjet. Modora minden­nek nevezhető, csak nem szeretetreméltónak. Valami hallatlan ravaszság ri le az arcáról, amelyre úgy látszik nagy szüksége lehet. Sze­retné megjátszani magát a derék polgárnak, aki felett nem lehet Ítélkezni, mert ő: ítélkezik. Valahogy azonban nem sikerül elsza­kadnia attól a másik világtól, amely­ben a lainzi dráma lezajlott, összes sze­replőivel együtt. A közönség odaszámitja. Merész fejtartással körülhordja a tekintetét a teremben, de hirte­len leolvassa az arcokról, hogy őt másként, egé­szen másként hallgatják, mint a tanukat álta­lában. Erre a dialektikához fordul. A íilippi- kához, hogy önmagát megvédelmezze; akkor is, amikor nem támadják. Túlbuzgó, npgyon is az. De kitűnő emberismerőnek látszik. Ö is meg Bauer is hallatlanul okosak. Ennyi ésszel, eny- uyi ravaszsággal igazán többre vihették volna. Holnap újra kezdődik egy tárgyalási nap. Uj have — az alibiért. A vádlott konokul ta­gad, de már nincs messze a pillanat, amikor a teljes igazság napfénybe derül. . Ligeti Ernő, “A Palmolive szappan tökéletesen megtisztítja a brit és felfedi a termé­szetesszépséget. Ez a hat ás az olajfabogyó és a pálma olaj különleges és egyedül­álló összetételének köszön­hető. Különben pedig az alábbi kezelést minden hozzám fordulónak aján­lom : reggel és este bőséges Palmolive habot készíteni, amivel az arcot két percig maszirozzuk, madj meleg vízzel, azután hideg vízzel le kell öblíteni."

Next

/
Thumbnails
Contents