Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-22 / 234. szám

2

s$sasEss

Till. ÄFF. 234. SZÁM. '

megjegyrí: íme, összekerültek Románia exfőméltóságai. Lupa, a harcias ellenzéki fáradhatatlan mosollyal az arcán, jár csoportról-csoportra, mindenütt maliciózus megjegyzéseket helyez el.

Tiz óra már elmúlt, miért késik a király vonata? A bünbakk ezúttal is Stan Vidrighin, a CFR vezérigazgatója. Még a királyt is megkéslelteti, jegyzi meg valaki.

Az egyik miniszter pártfogásába veszi a vezérigazgatót és azt mondja: a (királyi vonat azért késik, mert Miklós herceg Bukarestből repülőgépen érkezik meg a szamosfalvi repülőtérre. Ott áll a királyi vonat és várja Miklós herceget.

— Vakmerő ember Miklós herceg, állandóan a veszélyt keresi, legutóbb a feleki hegyiversenyen kockáztatta az életét, most meg repülőgépen szeli át a Kárpátok veszélyes bérceit ... — mondogatják mások.

Megérkezik az udvari vonat.

Háromnegyed tizenegy. Már mindenki izgatott. Sokan azt hşizik, hogy az udvari vonattal valami baj történt. Végre Moldovan vezérigazgató örömmel jelenti: Szamosfalvóról elindult a királyi vonat. Izgalom fut végig a nagy sokaságon, mindenki a helyére áll és feszülten néz a repülőhid felé.

Lassú, méltóságos tempóval gördül be a királyi vonat. A mozdony zöld gályákkal és a királyi család címerével ékesen. Még nem érte el az állomás belterületét, mikor felharsan a Odrályi himnusz. A diszszázad mereven áll, a generálisok kezüket csákójuk mellé emelve tisztelegnek. A hosszú udvari vonat utolsóelőtti kocsijából először a testőrség tisztjei és a király adjutánsa szállnak le. A szalonkocsi ajtajában mosolygó arccal megjelenik Károly király.

Hatalmas hurráh zug végig a perron közönségen. Lassú lépésben leszáll a király. Katonás termetén a testőrszázad díszruhája feszül. Mellén összes kitüntetései. Utána a szalonkocsi ajtajában nyugodt, fölényes arccal megjelenik Mária királyné. Mellén ugyancsak kitüntetések csillognak. Csonfszinü zsorzsett ruhát visel, fejét ugyancsak csontszinü zsorzsett fcjiköíő takarja.

Előlép Moldovan tartományi igazgató és üdvözli a királyt. Utána Mihali Tivadar, Kolozsvár polgármestere üdvözlő beszédet olvas fel ,

— E történelmi városnak lakossága mindig különös hűséggel és szeretettel ápolta a dinasztikus érzést. Büszkéik vagyunk rá, hogy Felséged Kolozsvárra jövetele alkalmával, az a nép, amely közé Felséged minden veszélyt leküzdve, tért vissza, úgy üdvözli, mint ennek az országnak bölcs atyját. Fogadja Felséged a hűséges ragaszkodás jeléül a hagyományos kenyeret és a sót.

„Jobban van Maniu ur?“

A király megizleli az ezüst tálcán eléje tartott kenyeret és sót. Fogadja Mironescu miniszterelnök üdvözletét. Arca kissé sáppadt. Az izgalomnak félreismerhetetlen jelei látszanak rajta, talán az ünneplés, vagy a díszruha kényelmetlensége feszélyezi. A miniszterelnöki üdvözlés után a polgári és katonai méltóságok sorfala közt gyorsan elhalad és a katonai diszszázad előtt szemlét tart. Fogadja Hansu generális jelentését Azután visszatér a perron előterében álló méltóságokhoz, mindenkivel kezet fog. Üdvözli a magyar egyházak vezetőit, Makkal és Boros püspökkel kezet fog. Mariin miniszterelnök szerényen a háttérben áll. Károly király észrevette, udvariasan hozzálép, kezet fog vele és barátságos hangon mondja:

— Jobban van, Maniu ur? Az arcán a láznak a nyomai látszanak . . .

A feleletet meg sem várva hátrafordul és még egyszer üdvözölve a megjelenteket, kifelé indul. Mária királyné ugyancsak kezet fog a polgári, egyházi és katonai hatóságok fejeivel. Mindenkihez vau egy barátságos mosolya és szava.

A királyt és Mária királynét az első osztályú váróteremben a hölgyek küldöttségei üdvözlik. Károly királynak és Mária királynénak gyönyörű fehér csőkről • nyújtanak át. Mindez pár perc alatt történik. Gyors lépésben Károly király az állomáselőtti téren felállított királyi diszlnntóba iil. Mellette foglal helyet Miklós herceg.

A bevonulás.

Károly királyt és Mária királynét az állomás előtti téren hatalmas éljenzés fogadja. A zárt katonai kordonon belül az első udvari fogatban az udvari marsall foglal helyet. A második hintón, amely előtt négy gyönyörű orosz fekete mén ficánkol, Károly király és Miklós herceg ülnek. Utána ugyancsak egy négylovas diszhintón Mária királyné foglal helyet egyik udvarhölgyével. A menetet a testftomán, angol, francia, né» : met, magyar, olasz, csali- szlovák, szerb, horvát

■ >

fordítások, (levelek, tudományos, műszaki, stb. \ \ munkák), gépbediktálás, másolás, sokszoro- < > sitás DR. MANDEL FORDÍTÓ IRODÁBAN, |; Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului No. 12. ..

őrgárda lovasszázada nyitja meg. Lassú tempóban indul el a királyi menet. Az ucca két oldalán szorongó hatalmas tömeg lelkesen ünnepli a királyi vendégeket. A házak ablakaiban kendők lobognak, az iskolás leányok fehér virágokat dobálnak az udvari hintókra. Gyönyörű látványt nyújt a Ma- rianum hatalmas épülete. Minden ablakban fehér- koszorús, fehérruhás leányok. A király és az özvegy királyné barátságosan integetnek a bájos fiatalságok felé.

A nyomor is megszólal...

Bármennyire szigorú a kordon, egy fiatalember mégis átugrik rajta és Károly királynak kérvényt nyújt át. A király mosolyogva elveszi. Ez a jelenet mégegyszer megismétlődik. Egy sánta, rokkant, bicegő ember ugyancsak heves dulakodás közben áttöri a katonai kordont és a királyi hintó előtt csaknem összerogy. Utolsó erőmegfeszitéssel mégis,

átnyújtja a kérvényét. A nagy pompában ime I nyomor szava is szóhoz jutott egy pillanatra...

Áttörik a kordont,

A vashid előtt hatalmas diszkapu várja a királyt. Mikor a menet a hid elé ér, a háttérben a tömeg áttöri a kordont. Irtózatos tumultus keletkezik. A tömeg több nőt magával sodor. Éles sikolyok hangzanak el. Egy pillanatra attól lehet tartani, hogy felborul az egész rend. A rendőrség és a csendőrség emberei azonban erélyesebb eszközökhöz nyúlnak s hatalmas erőfeszitéssel visszaszorítják a tömeget. A vashidon innen, a belvárosban már példás a rend. Kolozsvár Főtere festői látványt nyújt. Mindenütt lelkesen üdvözlik Károly királyt és ki. séretét. A bevonulás simán, zavartalanul megtörtént. Pillanatok alatt megszólal a Mátyás szoborral szemben felállított hatalmas rádiómegafon, ahonnan az egyetemi ünnepségeken elhangzott beszédeket hatalmas sokaság hallgatja végig.

Az egyetem díszközgyűlése

Program szerint féltizenegykor kellett volna megkezdődnie az egyetemi diszgyülésnek, azonban a királyi vonat közel háromnegyedórás késése alaposan keresztülhúzta a rendezőség számításait

_a

diszgyülést is csak ezzel a késéssel tudták megkezdeni. Az egyetem kapujában Eakovita prorek- tor üdvözölte nehány rövid szóval a magas vendégeket, akik ezután azonnal felvonultak az aulába. Az aulához felvezető utón végig nemzeti ruhába öltözött diáklányok és feketébe öltözött diákok álltak sorfalat.

Elsőnek a királyné lép be a terembe, majd utána jönnek Károly király és Miklós herceg. Elfoglalják helyeiket s azután rögtön meg is kezdődött a program.

Eacovita prorcktor nyitja meg az ülést, elsőnek a király felé fordul „Sire“ megszólítással. Röviden jellemzi az ünnepségeket létrehozott esemény jelentőségét s Isten hozottat kiált a királyra, akit a terem közönsége percekig éljenez. Ezután Mária

királynőhöz fordul s mint Ferdinand király nagy munkatársát üdvözli. Mária királynét is lelkesen megtapsolják. Most Miklós herceg köszöntése következik s újból megismétlődik a tapsvihar. A kormány tagjaihoz fordul ezután s a hozzájuk intézett nehány szó bevégeztévcl a Mironescu mellett ülő Maniu Gyulához fordul:

_Mindnyájan kívánjuk, hogy egészsége újból

rendbejöjjön s megint részt tudjon venni az ország- kormányzás nagy munkájában. Nem halmozom az elismerő szavakat, hiszen mindenki tisztában van érdemeivel. Igen nagy része van abban, hogy most tiz éves fennállását ünnepelhetjük az erdélyi román egyetemnek.

Mikor szavait befejezi, felzug a taps, araeiy csak nehezen csendesül el. Maniu kissé zavartan mosolyog a hatalmas szimpatiatüntetésre. Eacovita elnök ezekután a külföldi kormányok képviselőit, Miron Christca patriarchát s végül a romániai egyetemek kiküldöttjeit köszönti s bejelenti:

A király beszél

— A király kíván beszélni.

Felemelkedik a király s arra, mintegy adott jelre, újabb visszhangzó taps tör ki. Az egész terem állva hallgatja végig a király beszédét. Papírról olvassa beszédét, amelynek bevezetésében a mai ünnepségek nagy fontosságát emeli ki. A továbbiakban a román tudósok s általában a románok külföldön elért kulturális sikereit fejtegeti. Végigmegy a román nemzet üvelődéstörténetén s felemlíti azokat a kiváló férfiakat, akiknek részük volt a román kultúra fejlesztésében. Az erdélyi iskolák történetéről is beszél. Báthory István és Bethlen Gábor nevét említi s velük kapcsolatban azt, hogy iskolaalapításaik tulajdonképpen nem annyira a közművelődés terjesztését, mint inkább vallási célokat szolgáltak.

Beszéde végén bejelenti, hogy az apja nevén levő egyetem tízéves fennállása alkalmából egy nagyobbszabásn tudományos intézet felállítását határozta el, melynek székhelye Kolozsváron lesz és az ő nevét fogja viselni.

Beszéde befejeztekor percekig ünnepli a közönség.

Az ünnepi beszédek.

Mironescu miniszterelnök a kormány nevében mond köszönetét a kolozsvári egyetem felvirágoztatóinak s hosszasan fejtegeti a román kultui’a fejlődését.

Emanuel de Martonne, a párizsi Sorbonne nevében köszönti az egyetem vezetőségét.

Bianu Alexandru a román akadémia nevében emelkedik szólásra, utána pedig az elnöklő

»iiH)iimitjiMniiiiiMt3iiiimn!nt3iiiniiiiiiianiHiniinminiiifiiiri3iiiiiiiiuiiuuiiiiiifiHt3iiiiiiiiiiiic]iiiiiiii)iiix3miiiiinuuniiiiii<iiit]Hiuii!<niuii!iinRniMniiiiiiiui jiiiiiiiiitMniüliiiMmnsimiimr.HiniiHiiiiirjiiiii

Kedden, szerdán és csütörtökön délután lel négykor és félhatkor a | budapesti Meseszínház teljes együttesének vendégjátéka. Színre kerül: I

I Babszem 3ankő, Hz ESi?a« I

I rdzsolí fefrdlsledng. Hessüpereit 3 felvonásban j

I 10, 20, 30, 40,50 fejes fiefgárafe [

3iiiiiiiiiiiic3iiiniiiiiiic3iiiiiiiaiiic]fiiiiiiiii(iciiiiiiiiiiiiiE3iiiiiiiiiiiiZ3iiiiiiiiiiiiE3iiiiiiiiiiiii3iiiiininiiC3iiiiiiiuiiK3iii!niiiiirE3mi!i!!iii!ni:imiiiinE3iniiii!iHiE:iiiiiii!ii!i[2mMi[ntiinuiiii!uinDii!miiiiai3{nminDininiÍD