Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-03 / 218. szám

TAXA POŞTALA PLA­TT242™ Claj-Kolczsvâr, 1930 október 3 Félitek. . »».epvihe-«- - dHgpjm jo«™ kütewIBasfe .ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Fiata Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-03, 6'94. XilL évfolyam 218*ik szám A g’cnfi panaszunk Az erdélyi magyarságnak egy súlyos sé­relme fekszik a Népszövetség előtt. Egy a sok közül, amely nem meríti ki mindazt, amit fölpanaszolhatnánk és amely nem összegezi az iskola ügyi sérelmeinket sem. Nem sorakoz­tatja fel a magyar iskoláknak és kisebbségi oktatásügynek azt a súlyos helyzetét, amibe az egyenlőtlen elbánás döntötte. Nem állítja fel a békeszerződés, kisebbségi egyezmény megfelelő pontjait az egyik oldalra és az utóbbi esztendőkben hozott iskolaügyi törvé­nyeket, miniszteri rendeleteket a másik ol­dalra összehasonlítás végett, bár kézenfekvő volna az ellentétnek, az Ígéret és valóság kö­zötti nagy különbségnek a kimutatása. Nem iskolaügyi általános panasz az, amit a Ma­gyar Párt parlamenti csoportja a Népszövet­ség elé vitt, mert a Maniu-kormány sokszo­rosan megismételt ígéretére mi minden tü­relmi képességünk megfeszítésével a szen­vedő várakozással válaszoltunk. Ebben a vá­rakozási helyzetben nem az emberi türelem van fogytán, hanem az ügyek katasztrofális veszedelmei őrlik fel az emberi idegzetnek is minden nyugalmát. Az utolsó reménységet vette igénybe a Maniu-kormány a program­szerű ígéretével, kilátás-mutatásával, de ez a reménység is kialvóban van már és az őszire halasztott kisebbségi törvény fogja megmu­tatni, hogy milyen nyereséget hoz ez a sú­lyos várakozás. S ha most sem jön az a várt kisebbségi törvény, akkor még nyilvánva­lóbbá lesz ennek a várakozásnak az értéke. De ezzel mindent megtettek a kisebbségek itt­hon, amit megtehettek. Az a memorandum, ami most a Népszö­vetség előtt fekszik és amit az ötösbizottság vett tárgyalás alá, az erdélyi magyarságra súlyosan fontos, de az egész világ számára érdekesnek mondható kérdést vitt a Nemze­tek Szövetségének fóruma elé. Elvi kérdés az,ami fölött a világ közvéleménye és a tudo­mányos megállapítások már régen túlhalad­tak, de nálunk minden faluban és minden vá­rosban naponta vitássá teszik, úgy, hogy a hatósági közegek hatalmi alapon döntenek felette s ezek a döntések nem veszik figye­lembe a tudomány ítéletét, nem veszik tudo­másul a világ közvéleményének túlhaladott álláspontját, de még az esetenként lenyirbá- lásra kiszemelt legtermészetesebb emberi jo­got sem. A magyar parlamenti csoport a névelem- zés néven ismert rendszert vitte a népszövet­ségi fórum elé, mint olyan elvi kérdést, ami­nek a gyakorlati alkalmazásával itt súlyo­san megterhelték a kisebbségi életet. Azért sorozzák sokan az iskolaügyi panaszok so­rába ezt a panaszt, mert a névelemzést a tan­ügyi hatóságok alkalmazzák a legteljesebb szabadsággal és szabadossággal, a legkisebb falutól a legnagyobb városokig s ezzel igye­keznek mélyen belenyúlni nemcsak a kisebb­ségek iskolaügyének sarokpontjaiba, hanem a családi életbe is. A háború utáni tiz esz­tendő alatt, a békekötés előtt meglobogtatott wilsoni szellemnek és felszabadulási jelszó­nak nem maradt annyi maradványa sem, hogy ezt a legnyilvánvalóbb erőszakot ne al­kalmaznák nyíltan az emberi lelkiismeret legtermészetesebb szabadságjoga ellen. A tiz esztendő alatt ebben a rendszerben nem lehe­tett elérni változást, a falu állami iskolájá­nak igazgatója és közigazgatási hatósági kö­zegek szabják meg azt, hogy kinek milyen anyanyelvet, milyen iskoláztatást engedélyez­nek. Szerintünk és a mi tudásunk szerint, ha van politikai erőszak ebben a történelmi kor­szakban, akkor ennek az erőszak-jellege min­dennél könnyebben megállapítható. És ebben a kérdésben legtisztábban megnyilatkozik minden kormányrendszer a jogegyenlőség és lelkiismereti szabadságjog valóságos tisz­teletéről, vagy ennek az ellenkezőjéről. Hadd szólaljon meg most az a nemzetközi fórum is, amit a politika hozott össze s aminek az ál­lásfoglalásait politikai szempontok szokták ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: I évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévi« 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. korlátok közé szorítani, de amely ebben a kérdésben nem tanúsíthat magas elveket le­döntő magatartást. A mi számunkra nemcsak elvi, de komo­lyan életbevágó gyakorlati kérdés ez. De miért ne lehetne a mi életünket a kisebbségi sorson is párhuzamba hozni az emberiség ki­alakult irányvonalaival. Most falusi igazga­tók és hatósági közegek állanak az útban. A kormánynak könnyű lett volna ezeket elhá­rítani és ezer kérésre sem tette. A genfi fó­rum előtt állja-e a névelemzés fenntartását? Sokkal valószínűbb, hogy mellékutakra igyekszik vinni az egyenesen feltett kérdést, mert a névelemzés rendszerének nem hihető, hogy a védelmezésére vállalkozzék. De ha Genfben határozott feleletet adnak, akkor a kormánynak a számára erőt adtak, hogy de­mokratikus programját ne féljen közelebb vinni itthon is a valósághoz. Az orosz dumping romániai súlyos hatásairól^ hivatalos jelentést adtak ki Románián át is szállítják az orosz sót, petróleumot és fát Bukarestből jelentik: Â kiviteli szövetkezeti központ részletes jelentést adott ki az orosz dum­ping lefolyásáról és hatásairól. Az értesülések sze­rint Oroszország közelebbről újból mintegy 170 ha­jórakomány __ 600 ezer tonna__gabonát és fát fog piacra dobni. Ennek a szállítmánynak legna­gyobb részét Anglia felé irányitják. Jelenleg a szovjet mindent elkövet, hogy minél na­gyobb hajóteret vásároljon meg szállít­mányai számára. Az angol kereskedelmi hajózás történetében szinte páratlanul álló az az óriási hajótér, amit most az oroszok kibéreltek. A szállitási angagementek no­vember 2-ig szólnak és igy a dumping előrelátható­lag eddig fog tartani. Megállapítja a jelentés, hogy az orosz akciónak természetesen súlyos hatása van Romániára. A buza jelenlegi ára vagononként 29 ezer lej, az ár­páé 18 ezer és a rozsé 16 ezer. A brailai kereskedel­mi kamara jelentése szerint Moldova egyes részein az árpa kilogrammját egy lejért, sőt még olcsóbban is árulják. Az oroszok a gabonán kivül a sóval is konkurrál- nak. A dumping-sót Brailán keresztül küldik Bul­gáriába és itt helyezik eh Ugyanez történik a pet­róleummal, a deszkaárukkal és a cukorral is. A du­nai kikötőkben az árpa árfolyama jelenleg 21 schilling, az oroszok ellenben 14 schillingért kí­nálják. Az ország mezőgazdasági vidékein érthető az idegesség és az ellenzéki pártok kiküldöttei a falusi lakosság hangulatát a maguk pártcéljaira igyekez­nek kihasználni. A bukaresti sajtó felszólítja a kor­mányt, hogy vessen veget ezeknek a veszélyes ma­nővereknek. A képviselőknek ki kell utazniok ke­rületeikbe és fel kell világositaniok a népet a gabo­na áresésének igazi okairól. A pénzügyminiszter cáfolja a banktörvény tervéről elterjedt riasztó híreket (Bukarest, október 1.) Ismeretes, hogy a kor­mány uj banktörvényt tervez. Ezzel a készülő tör­vényjavaslattal kapcsolatban az utóbbi napokban az ellenzéki lapok, különösen az Averescu-párt în­dreptarea cimü lapja, a legkülönbözőbb híreket ter­jesztették. Arról írtak, hogy a kormány ki akarja sajátítani a tőkét, a hitelezőket állami értékpapí­rokkal akarják kifizetni és a betéteseknek is betét­jeik helyett ilyen értékpaphokat adnának. A nyug­talanító ellenzéki hírekre most azután Popovici Mi­hály pénzügyminiszter nyilatkozott. Hangoztatta, hogy ezek az állítólagos értesülések mind fantasz­tikus kitalálások. A kormány célja éppen a tőke és a takarékosság utján szerzett betétek megvédése. A mezőgazdasági adósságok rendezésével kapcsolat­ban olyan megoldásokkal fognak jönni, amelyek egyáltalában nem fogják felforgató módon módo­sítani a hitelező és az adós közötti viszonyt. A hely­zet rendezése és a kamatláb esetleges redukálása úgy fog megtörténni, hogy az semmiféle jogos ér­deket ne sértsen. A Stewart cég szerződését tartja a kormány. (Bukarest, október 1.) A Yiitorulban és ennek nyomán a többi ellenzéki lapokban a Stewart-szer- ződésről olyan hírek jelentek meg, hogy a kormány a Westminster bank közlése után kérdést intézett az utépitő céghez, hajlandó-e most már a szerződés pénzügyi kötelezettségéit egyedül magára vállalni? A Viitorul hangoztatta, hogy ez ellenkezik a tör­vényben beeikkelyezett és szentesített szerződés ha­tározott rendelkezéseivel és igy törvényellenességet jelent. Az ellenzéki támadásokra most Manoilescu közlekedésügyi miniszter válaszolt. Hangoztatta, hogy a Viitorul közléséből egy szó sem igaz és hogy ő maga személyesen garantálja, hogy a Stewart- szerzödés minden betűjét pontosan be fogják tar­tani. Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents