Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-20 / 233. szám
re HU. ÉVF. 233. SZÁM. 'JMscmBBaafo A DUMPING LÉNYEGE ÉS FAJTÁI dgr Társadalmi és Valutadumping az oroszok áríetörési kísérlete (Kolozsvár, október 18.) A bel- és külföldi lapokban feltünéstkeltő cikkek jelentek meg az OTosz dumpingról. Az eddigi hirek szerint az orosz gabonaszindikátus 5 millió bushel gabonát adott el a csikógói tőzsdén és legújabb hirek arról szólnak, hogy újabb 5 millió van útban Amerika félévimnek eredményeképpen a „Chicago Board of TVade“ 82 centes jegyzése, amelyet általánosságban a gabona mélypontjának tekintettek, 74.5 centre esett vissza. A gabona- krizis tehát még jobban kiélesedett. De nemcsak a gabonapiac egyensúlyát zavarta meg Oroszország, hanem legújabban a petróleum- és a benzinpiacon is kezdi éreztetni Íratását a dumping. Baltimoreban (5200 tonnás benzinszállitmánnyal Oroszország megtette az első lépést az angol-amerikai konkurenciával való harc felvételére. Az orosz dumping hatása alatt a „Standard Oil Company“ kénytelen volt a gazolin árát Németországban két centtel mérsékelni. A nagy petróleumtrösztök részéről a nagyon alacsony árak magasabb nivóra való emelése céljából foganatosított restikciós intézkedések tehát hatástalanul maradtak. Önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogyan lehet Oroszország abban a helyzetben, hogy ilyen olcsó árut dobjon piacra, hogyan tud az európai és az amerikai sokszor önköltségek alatt levő árakkal is versenyképes lenni? Hogyan egyeztethető össze a gabonának ilyen alacsony árakon való értékesítése azzal a ténynyel, hogy Amerikában állandó propaganda folyik az orosz éhínség leküzdésére? Miért exportálják Déloroszország gabonáját, amikor Észak az összes élelmiszerekben hiányt szenved? Mielőtt ezekre a kérdésekre felelnénk, vizsgáljuk meg a dumping lényegét és fajtáit. A dumpingnak három fajtáját ismerjük éspedig a tulajdonképpeni, a társadalmi s a valutadum- pingot. A tulajdonkcpeni dumping lényege abban áll, hogy a belföldi piacon levő és a normális keresletet túlhaladó árumennyiséget önköltségi áron alul, a belföldi áraknak a védővám határáig való emelése céljából külföldön eladják. A tulajdonkópeni dumping tehát látszólagos paradoxon, veszteséggel eladni nyerés eéljából, olyképen, hogy a belföldi piacon levő árutöbblet eliminálásával előálló magasabb belföldi árak és a régi árak között a különbség felülmúlja a külföldön eladott mennyiségen származó veszteséget. A következő gyakorlati példa szolgáljon illusztrációul. . Tegyük fel, hogy valamely államnak egymillió libra a pamutfogyasztása, amelyet a belföldi termelés teljes mértékben fedez. A pamut belföldi ára normális produkció esetén 12 cent, az előállítási költség pedig 10 cent libránként. Egymillió libra eladási ára á 12 cent = Cent 12,000.000. Egymillió libra előállítási ára á 10 cent — Cent 10,000.000. Nyereség Cent 2,000.000. Ha 10 százalékos tulprodukció áll elő, amely a belföldi árakat az előállítási ár színvonalára nyomja le, akkor a következő képet kapjuk: 1.1 millió libra eladási ára á 10 cent = Cent 11,000.000. 1.1 millió libra előállítási ára á 10 cent, — Cent 11,000.000. Nyereség: Cent 0,000.000. Ha most sikerül a 0.1 millió libra termelési többletet a világpiacon 8 centes árban, tehát veszteséggel elhelyezni, úgy, mintán a kínálat most uji’a épen fedezi a keresletet, tehát a belföldi árak újra a régi színvonalra emelkednek, a következő lesz a helyzet :, 1 millió libra eladási ára belföldön á 12 cent = Cent 12,000.000. 0.1 millió libra eladási ára külföldön â 8 cent — Cent 800.000. Összesen Cent 12,800.000. 1.1 millió libra előállítási ára á 10 cent — Cent 11,000.000. Nyereség: Cent 1,800.000. Ebből az összeállitásból az következik, hogy még mindig jobb az egy államban levő árutöbbletet külföldön veszteséggel eladni, mint nézni, hogy a megnagyobbodott kínálat következtében az árak erősen zuhanjanak, mert tulprodukció esetén a védővám is hatástalan. A tulajdonképeni dumping természetesen csakis az összes termelőknek egy kiviteli kartellben való tömöritésével lehetséges. Miután a veszteséggel való kivitelből a külföld számára származó előnyöket a belföldi fogyasztó kell többszörösen megfizesse, a dumping az a pont, amelyet a kartell ellenségei a leggyakrabban szoktak támadni. A társadalmi dumping úgy áll elő, hogy az egyes államokban, illetve kevésbé jobban kifejlődött népjóléti intézmények utján előálló különbségek a termelési költségekben is differenciákat okoznak. Magától értetődik, hogy Németország a munkásbiztositás és betegsegélyezés hazája (Németország tízmillió márkát költ rá évente!) drágábban állítja elő ugyanazt a cikket, mint például Amerika, ahol az 5—7 millió munkanélküli ellenére sincs a munkanélküliség esetére biztosítás, a munkanélküliek segélyezése tehát nemcsak a vállalkozókat, hanem az egész társadalmat terheli. Németországban ellenben a különféle munkásbiztositások költségeinek csak jelentéktelen hányadát fedezi az állam, a többit a vállalkozók, a munkaadók és a munkában levő munkások és utóbbiak éppen ezért — mint nemrégen a francia munkások esete mutatta — gyakran magasabb bérkövetelésekkel állanak elő, közvetve tehát a termelési költségek emelkednek. A dumping harmadik fajtája a Valutadumping, amely az infláció különleges jelenségeinek az eredménye. A pénz elértéktelenedése az első időben, de különösen akkor, amikor az elértéktelenedés rohamos tempóban halad, a termelés számára kedvező körülményeket nyújt. A belföldi termelők a kész árut idegen piaco96 millió shilling kormánysegélyt kapnak az osztrák mezőgazdák és malmok Becsből jelentik: Az osztrák mezőgazdák között 96 millió schillinget fognak szétosztani a külföldről importált gabonafélék és őrlemények vámbevételéből. Az összegből a hegyi földművelők 12.1 milliót, a malmok 6 és félmilliót, a többi mezőgazdák pedig 77.4 millió schillinget kapnak. A Neue Freie Presse értesülése szerint az összeget két részletben, októberben és áprilisban fizetik ki az érdekelteknek. Agrárkörökben a mezőgazdáknak nyújtott segély általános megnyugvást keltett, a fogyasztók viszont elégedetlenek a világpiaci áraknál magasabb belföldi gabona- és lisztárak miatt. Oroszország 9 millió font értékű pnhafá?: adott el Angliának Londonból jelentik: Az angol lapok beavatott helyről származó értesülései szerint a szovjet kötelezte magát 9 millió font értékű puhafának exportálására, amelyet a közeli hónapokban bonyolítanak le. A kiviteli piac Anglia. Oroszország hideg, északi vidékein ncgydmillió sziikségmiinkás tarolja már az erdőket, hogy a szovjet eleget tehessen kiviteli kötelezettségeinek. Ezeknek a munkásoknak a sorsa rosszabb, mint a fokon jó pénzért értékesíthetik, a nyersanyagot és a béreket pedig olcsó pénzzel fizetik, mert a nyersanyagok ára, de különösen a bérek nagysága sohasem tud az elértéktelenedés gyors tempójával lépést tartani. A belföldi termelés helyzetét megkönnyíti az is, hogy a vállalkozó régi adósságát erőfeszítés nélkül törlesztheti, illetve kifizetheti a leromlott valutával. Ha ezekután feltesszük a kérdést, hogy melyik kategóriába tartozik az orosz dumping, úgy erre a válasz a következő: A jelenlegi orosz dumping Valutadumping, de emellett a társadalmi dumping előfeltételei sem hiányoznak és politikai motívumok is nagy mértékben szerepet játszanak. Oroszország a dumpingot politikumnak is ki akarja használni, de csak politikai célokból, minden materiális előnytől mentesen. Az infláció kapóra jött Stalinnak. Oroszországban — mint ismeretes — most pénz- krizis van és nem érdektelen az orosz infláció oka. Tekintettel arra, hogy a termelés nagy része az állam kezében van, a lakosság pénzét produktiv vállalatokba, ingatlan és ingó értékekbe nem fektetheti, hanem csak konsnmptiv értékeket, ékszereket, élelmiszereket vásárolhat. Az alacsony életstandardon élő oroszoknál a fogyasztás nem végtelen folyamat és igy privát kezekben nagymennyiségű pénz halmozódott össze, amelyet felhasználni, vagy kamatoztatni nem lehetett, mert ki vesz kölcsön pénzt, ha azzal csak konzumálhat és nem produkálhat, úgy, hogy a jövedelemből a kamatok visszafizetésére és a tőke törlesztésére is jusson. Pénzbőség és a pénz értékének az esése lett az eredmény. Az infláció elindult a lejtő utján. A pénz elértéktelenedésének az lett a következménye, hogy az orosz lakósság kezd visszatérni a primitiv, pénzmentes, de nagyon nehézkes cseréhez: árut-áruélrt. Ennek hatásaként az orosz kormány komolyan foglalkozik a pénz kikapcsolásával. Az orosz kormány az általa régebben megállapított fix áron, értéktelen pénzért veszi át a búzát, illetve értéktelen pénzben fizeti a mezőgazdaságban és a petróleumiparban foglalkoztatott munkásokat. így került az orosz kormány abba a helyzetbe, hogy a világpiacon uralkodó árdepresszió ellenére versenyképesen adhat el külföldi, teljes értékű pénzért, amely- lytel viszont importcikkeket vásárolhat. Hogy az orosz dumping hosszantartó lesz-e vagy sem, azt ma még nagyon nehéz megítélni. A veszélyeztetett államok kormányai egyelőre azokon az intézkedéseken törik a fejüket, amelyekkel az orosz dumpingot hatásosan lehetne leküzdeni. Sajnos, eddigelé ezen a téren vajmi kevés történt. Sokkal radikálisabb és főként sokkal gyorsabb intézkedésekre van szükség. gyenceké. Gyenge élelmezés mellett éjjelnappal irtják az erdőket és fűrészelik az exportfát. Chicagóban és Liverpoolban tovább estek a gabonaárak Newyorkból jelentik: A csikágói és liverpooli gabonatőzsdéken tovább estek az árak. A buza 4—5 százalékos, a tengeri 2—3 százalékos árcsökkenést mutat. Emelkedik Németország gabonaimportja. Berlinből jelentik: A birodalmi minisztérium közlése szerint Németország búzaimportja szeptember hónapban 1.2 millió métermázsa volt az elmúlt évi !)71 ezer métermázsával szemben. Az import növekedése érthető, mert a németországi készletek a tavalyinál kisebbek és a lakosság szükségletének fedezésére nagyobb behozatalra volt szükség. Elektrifikálják a legfontosabb osztrák vas* utvonalakat. Bécsből jelentik: Az osztrák kormány a legfontosabb ausztriai vasútvonalakat clektrifikálni készül. Az előkészítő munkálatok már folyamatban vannak és ezek befejezésével megkezdik a villamosítást. Elsőnek a Salzburg—Bécs, Bécs—Hegyeshalom és a Linz—Graz között levő vasútvonalakat fogják elektrifikálni. Hermann Dezső.
