Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-17 / 230. szám

ie Mezőgazdasági Banii ésTaMpénztáP 1. Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Cehulsilvaniei-Szilágycseh Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Affiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvári iiókintézete. XIII. ÉVF. 230. SZÁM. t’rrsess’s a i Salát tőkék 60,000.000 lel Foglalkozik a bankiizlet min­den ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyöseb­ben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezed devizahely­tmm Jégverés, tűzkár, betörés és baleset ellen előnyösen biz- tosit a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt- Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József- ut) 37. Telefon 12-57. wmmmmmsmamsm Erdélyi Leszámítoló is Pénzváltóba^ Részvénytársasig Kolozsvár, Pista Unirii (Felér) 29. Bánffy paieta. Foglalkozik a banküzlet összes ágaival Előnyös feltételek mellett kölcsönt nyújt belterületen fekvő városi házakra I. h. bekebelezés mellett 1 ZGMXDASJÍG Milyen eredmények várhatok az uj vasit! árudisszabástól ? (Kolozsvár, október 15.) A díjszabási fronton minden csendes. Elültek a viharok, megszűntek a liöfer-jclentések. Vannak győzők ék legyőzőitek. Igaz, hogy a győzők pyrhussi győzelmet arattak, de büszkélkedhetnek azzal az elégtétellel, hogy sza­bályszerűen két vállra fektették ellenfeleiket. El­némították az ipart, a kereskedelmet, az ősterme­lést; rendet és csendet teremtettek, siri csendet in ég saját bérkeikben is. Most már nem fognak lá- batlankodni a tehervonatok, nem fogják útját álla­pi' a különféle luxus-, a rapid-, express- és gyors­vonatok száguldásának. Az utasközönség vígan és Olcsón vikendeZhet, lesz rá ideje bőven, sőt, azon is töprenghet majd, hogy ki felelős a díjszabási bá­bom előidézéséért. Vannak Ugyan még bizakodók, akik revíziót remélnek, nekünk pedig erős a meg­győződésünk, hogy rövidesen jönni fog tíz általános revízió, mert az uj tarifa toldözás-foldozásának folyamata máris megkezdődött, az eredeti szövege­zésnek alig fele maradt még, a helyesbítési füzetek számozott sorrendben követik egymást, amelyek nemcsak formailag, hanem érdemben és lényegben is változtatják a tarifát. Ezektől a változtatásoktól cs a revíziótól _ őszintén szólva __nem sokat re­mélünk, ínért a megfeszített és elpattant hegedűimé összekötése után is csak hamis hangokat adhat. A CFR szereti az uj díjszabást „reformtarifánák“ nevezni és tényleg felfedezhetők abban ujitások, amelyek azonban nem szolgálják sem a vasút, sem a szállitóközönség érdekeit. A CFR jelenlegi tarifa- politikája csak folytatása a mellékvágányra tévedt irányzatnak, amely valamely tevékenységi kény­szer hatása alatt, minden különösebb ok nélkül a tarifa díjtételeinek mindenáron, való felemelését tűzte ki célul, figyelmen kivül hagyva a gazdasági rétegek teherbiróképességét, valamint mellőzve azt is, hogy a deficitcsökkentésnek és a költségvetési különbözetek kiegyenlítésének a tarifaemelésen kí­vül még más módja is kínálkozott volna. A CFR ez év elején beterjesztett indokolási javaslata szerint csak racionalizálás alakjában ter­vezte ugyan a költségvetési különbözetek kiegyen­lítését, azonban a gazdasági körökkel folytatott küz­delmek hevében a racionalizálásból mégis csak ál­talános és átlagban 20 __25 százalékot meghaladó tarifaemelés került ki. Éppen ebben rejlik a pyr­hussi győzelem, mert a megelőző, 1928. évi ugyan­csak körülbelül 20 __25 százalékos tarifaemelés a következő szomorú üzleteredményt mutatja: Év Teljesítmény tonnáim.-ekben- I. . r 11 n.1» 1 1 ................ Díjszabási bevétel lejben Megjegyzés 1927 3 5 milliárd 7 6 milliárd 1928 3 0 milliárd 67 müliárd ' 1 ! 1929 2'8 milliárd 5-8 milliárd az első félévi adatok alapján i T • 1 Ezek szerint az első dijszabásemelés az 1928. évi első, emelt díjszabási esztendőben a teljesít­ményben fi százalék., a díjszabási bevételben pedig 12 százalék csökkenést mutat fel az 1927. évi üz­leteredménnyel szemben, az 1929. évi második emelt díjszabási esztendő pedig a teljesítményben már 20 százalék, a díjszabási bevételben pedig már 24 százalék csökkenést tüntet fel, jóllehet a dijsza­básemelés célja az volt, hogy legalább 20: _25 szá­zalékkal magasabb bevétel éressék el. Ezek a statisztikai adatok rendelkezésére ál- löttak a CFB-nek, amikor díjszabását a folyó évi szeptember 1-én újból cipelte, tehát számöt kellett volna vetnie üzlet eredményének újabb regresszív 1, MEGJELENT AZ UJ Szeszadó törvén; módositott szövegű román és magyar együttes kiadása Dil. HIHELFFY ás . MANDEL ügyvédek szerkesztésében. — Ara: 140 lei cs portó. 1 . : ó I Megrendelhető a Keleti Újság könyvosztályánál, Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 4. [1 alakulásával és alaposabban meg kellett volna fon­tolnia, hogy folytatható-e ilyen kedvezőtlen ered­ményt felmutató tarifapolitikája?! Rendelkezésére állottak azonban a CFR-nek még más statisztikai adatok is, nevezetesen, ha belső vizsgálat alá vette volna a még nem a legkedvezőt­lenebb 1928. év adatait, megállapíthatta volna, hogy mig ebben az esztendőben teljesített 31 millió sze­mély vonat kilométer hárommiiliárd lej deficitet eredményezett, addig 27 millió teher vonatkilométer kerek 1 milliárd lej üzleti hasznot hajtott. Ezekből az adatokból könnyen kiszámítható, hogy ínig egy szcmélyvonatkilométer az 1928. év­ben 97 lej deficitet eredményezett, addig egy ty- h'crvonatküométer 37 lej üzleti hasznot hozott, te­hát a fenti táblázatban kimutatott forgalomcsök­kenés ellenére is még mindig aktiv volt az árudij- szabás. Nem lehet hát megindokolni az aktiv áru díjszabás, felemelésének Szükségét. Megmutatták ezek az adatok a romániai ál­lamvasutak beteg költségvetésének a diagnózisát is, szemléltető módon mutattak rá, hogy le kell épí­teni a személyforgalmat, sőt helye lett volna a ra­cionalizálás azon módjának is, hogy az áruforga­lom emelése érdekében egyes tömegáruk részére ál­landó jellegű fuvardijmérséJcMseket nyújtsanak. amely cselben újból életrekelthetők lettek volna azok az üzemek, amelyek éppen az előző tarifaeme­lés. következtében voltai: kénytelenek beszüntetni működésüket. Kétségtelenül megállapítható ugyanis hogy az előző tarifaemelés magával hozta sorozatos beszüntetését azoknak az iparvállalatoknak, ame­lyeknek kisebb értékű termékei nem birták ki az emelt tarifa terheit és ennek tulajdonítható, több kavics-, homok- és kőbányának beszüntetése, vala­mint bauxit-, kisebb értékű lignitbányák, téglaége- tök cs cserépgyárak üzemének redukciója. A kisebb értékű nyersanyagok kimaradlak a vasúti szállításból és a termelési kapcsolatok kö­vetkeztében részben leépítettek azok az iparváila-

Next

/
Thumbnails
Contents