Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-15 / 228. szám

/ XIII. ÉYF. 228. SZÁM. A napokban less a döntő ütközet a brazíliai 'Az uradalomtól forradalmárok és a kormánycsapatok közt B kaptafáíS (Newyork, október 13.) A brazíliai forra­dalomról újra egymással ellentétes birek ér­keznek. A szövetségi kormány és a forradal­márok hírszolgálata is sikereket jelentenek. Általános a meggyőződés, hogy a napok­ban lesz a döntő ütközet a szembenálló ellen­felek között. Az Associated Press jelenti a brazíliai Santosból, hogy a hegyvidéken egy katona- vonat kisiklott és a mélységbe zuhant. Hir szerint a szállított kormányba csapatok em­berei sorából többszázan életüket vesztették a borzalmas katasztrófánál. A kisiklást bom­(Párizs, október 13.) Varsói jelentés sze­rint Lublinban és Lembergben az utóbbi na­pokban újabb ukrán terrorista letartóztatá­sok történtek. Keletgaliciában tíznapos szü­net után újra megkezdődött az ukrán titkos bamerénvlet idézte elő. A newyorki lapok a birt fenntartással közük, mert az a forradalmárok hírszolgála­tától származik. A Herald közlése szerint a felkelők csa­patai megszállották Bahia állam déli részét és továbbnyomulnak előre Rio de Janeiro felé. A forradalmárok erősen bizakodnak ab­ban is. hogy seregük néhány napon belül be­veszi Sao Paolot. A szövetségi kormány Rio de Janeiróba és közvetlen környékére erős csapattesteket vont össze a főváros vé­delmére. katonai szervezetek akciója lengyel katonai lőszerraktárak és kaszárnyák ellen. A kato­naságot a határvidék mentén mindenütt meg­erősítették. A teljesen inpolitikuson kezdődött és kissé operette-szerüen megoldott kormányválság kinos procedúrája annyira lekötötte a közérdeklődést, hogy érthető, ha az a sajátságos jtontroverzia, mely egyik korona-uradalom igazgatósága és a jasii pénzügyigazgatóság között keletkezett, nem keltett élénkebb feltűnést. Arról van ugyanis szó, hogy a jasii pénzügyigazgatóság adót követelt a körzetébe tartozó egyik korona-uradalom jövedelme után. Az uradalom igazgatósága ezzel szemben a korona-ura­dalmak adómentességet vitatta. A jasii Curtea de Apel döntött az'tán a vitás kérdésben és a korona• uradalom igazgatóságának adott igazat. És ez telje­sen érthető is. Ki merjük ezt mondani anélkül, hogy szükségesnek tartanók a román pénzügyi jog dzsungeljében utána kutatni annak a bizonyos tör­vényhelynek, mely a jasii Curtea de Apel állás­pontját tételesen igazolhatná. Nincs a világnak olyan állama, mely ha az ál­lam elnevezésre igényt tart, ne ismerné adórend­szerében a mentességek bizonyos kategóriáit. A pénzügyi hatóságok gyakorlata azonban ráfogta a Titulescu fényes nevével jelölt adótörvényekre, hogy az azok az adóért vezetett végrehajtással szem­ben nem ismernek semmi mentességet. Most aztán az ország egyik felső bírósága megállapította, hogy bizony ismerniük kell. Ismételjük, hogy nem hó­dolva a betüjogászkodás ama rendszerének, melyet a német paragraffressereinak mond, nem tartjuk fontosnak, hogy a felső bíróság végzése melyik tör­vényhelyre hivatkozik álláspontja igazolására. Elég, ha egyszerűen azt mondja: sub intelligitur. A korona-uradalmak minden államban biztosított adómentességét Romániában is biztosítottnak kell tekinteni ez uradalmak sajátságos jellege és külön­leges rendeltetése következtében. Ez minden pa­ragrafus nélkül helyén levő igazság. Ámde ennek az igazságnak vannak további kö­vetkezményei. Azt ugyanis logikai érzékű, de töb­bet mondunk: épeszű ember aligha fogja vitatni, hogy a korona-uradalmat különleges helyzeténél és rendeltetésénél fogva, esetleg paragrafus nélkül is adómentesség illeti, ez más kategóriákat ne illet­ne meg. Különösen pedig nem vitatható, hogy az adókövetelésért vezetett végrehajtásoknál helyükön vannak azok a mentességek, melyeket a magánjogi követelésekért vezethető végrehajtásoknál a törvény az adós védelmére felállít. Ha az állam a hitelezővel szemben védelemben részesiti az adóst., mennyivel inkább kell hogy ezt a védelmet az adózó polgárokra kiterjessze. Hisz az ő evidens érdeke, hogy az adózó polgár anyagi egzisztenciája ne dűljön a végpusztulásba. Pár nappal ezelőtt olvastuk, hogy Maniu, ak­kor még mint miniszterelnök, csodálkozással hall­gatta egy előtte megjelent küldöttség panaszát, mely arról szólt, hogy adóért az iparos munkaesz­közeit is végrehajtás alá veszik. Némi jogunk van ezen a csodálkozáson fennakadni. Hiszen a pénz­ügyigazgatóság panasz tárgyává tett gyakorlata nem uj keletű. Valóságos török kegyetlenséggel pusztít, dúl és rombol már évek óta. Csodálatos, hogy a volt miniszterelnök csak most csodálkozik rajta. Most azonban ez valóban nem fontos. Fon­tos, hogy az ország egyik felső bírósága a íiskaliz- mus telhetetlenségének már a korona-uradalomra is szájat tátó mohóságával szemben megállapította, hogy határt kell ismernie. A határvonal azonban nem lehet a korona-uradalmak területével egybe­eső. A csizmadia kaptafája éppen úgy jogosult az adómentességre, mint a korona-uradalmak jövedel­me, sőt talán még inkább. Az európai adórendszerek szelleméből is ez kö­vetkezik. És midőn az ország egyik legfelsőbb bí­rósága egyik vonalon érvényt szerzett a modern pénzügyjog követelményének, nem lehet attól el­zárkózni a másik oldalon sem. Várjuk tehát az uj pénzügyminiszter rendeletét, mely a pénzügyi ha­tóságok követte gyakorlattal szemben érvényt sze­rez a független bíróság emelkedett felfogásának. A demokrácia szellemében működő végrehajtó ha­talom tartozik a jogszolgáltatás nemes szellemének azzal, hogy azt. a védelmet, amit az a korona-ura» dalomnak vitatott, terjessze ki a csizmadia kapta­fájára is. A brádi aranytolvajok orgazdáinak szabadlábrahelyezése fölött a kolozsvári tábla fog dönteni (Déva, október 13.) A tízmilliós aranylopás fő- tárgyalása október 10 cs 11-én folyt le a dévai tör­vényszék második szekciója, Ivanescu-Rădulescu ta­nácsa előtt. A monstre-pernek oly hatalmas az anya­ga, hogy a tárgyalást még részben sem lehetett be­fejezni, mivel a két nap alatt csupán 32 vádlottat és két mérnök tanút hallgattak ki. Utóbbiaknál az­iránt érdeklődött a törvényszék, hogy mit vallot­tak a vádlottak akkor, amikor a helyszíni kiszállás alkalmával a lopási kísérletek lefestéset reprodu­kálták. A törvényszék a nyomozó csendőrőrmester kihallgatását is elrendelte, ami ellen a védők egy­hangúlag tiltakoztak. Erre aztán az utolsó percben a csendőrőrmcster vallomását mégis mellőzték. A 32 vádlott közül a legtöbben a vizsgálat al­kalmával leadott vallomásukat megváltoztatták és tagadták, hogy i Mica aranybányáiba be tudtak volna ha­tolni. Ennek egyszerűen az volt az oka __a vádlottaknak a törvényszéken leadott vallomása szerint, __hogy az örök állandóan ott voltak s nem volt alkalom ahhoz, hogy bemehettek volna. Annyit azonban beismer­nek, hogy egy régi, 30 év óta üzemen kívül álló bá­nyában voltak. amely ugyan a Mica aranybányatársulat tulajdo­nában van, de amelyet az utóbbi időkben nem ter­meltek s amelyből, ők is csak időnként kevés gram­mos mennyiségeket tudtak kihozni. Muntean Joan, György, Fehér Gerasim és Galea Hie voltak csak azok, akik az üzemben levő bányákba való behato­lást beismerik. Tekintettel arra, hogy a vallomások a vizsgá­lat alkalmával tett vallomásokkal nem egyeztek, a törvényszék helyszíni szemle megtartását rendelte cl, amelyre nemcsak a vádlottakat, de a védőket és a vádlót is megidézték. A 32 vádlott hét, védőügyvédje a vádlottak szabadlábrahelyezése iránt kérvényt adott be a tör­vényszékhez. A törvényszék csak négy esetben adott helyet a kérésnek és pedig azoknál, akik orgazda­sággal voltak vádolva. Az ügyész megfellebbezte a törvényszék határozatát, amire a törvényszék újból összeült s ismét úgy döntött, hogy szabadlábra he­lyezi az orgazdákat. Erre a főügyész ismét felleb­bezést jelentett be, úgy, hogy emiatt az összes irato­kat ismét a kolozsvári táblához kell felterjeszteni, hogy a tábla döntsön a szabadlábrahelye- zés ügyében. A helyszíni szemle s a kolozsvári tábla döntése után a főtárgyalást október 31-én fogják folytatni s akkor kerül sor a vád és védbeszédekre is. Az ed­digi két nap ugyanis csak a kihallgatásokkal telt el. A per folytatása elé most már fokozottabb ér­deklődéssel tekint egész Ilunyadmegye közönsége. MEGJELENT AZ UJ Szeszadó torié módosított szövegű román és magyar együttes kiadása DR.MSHELFFY és DR. ügyvédek szerkesztésében. — i\ra: 140 lei és portó. Megrendelhető a Keleti Újság könyvosztályánál, Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii í. LU Az ukrán titkos katonai szervezetek megkezdték akciójukat Keletgaliciában V. A.

Next

/
Thumbnails
Contents