Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-15 / 228. szám

2

I111. ÉVF. 228. 8ZÄM:

fl magyar Párt szatmári programja felöleli az erdélyi magyarság gazdaság! problémái!

Az ipar!, pénzügyi, kereskedelmi, mezőgazdasági és agrárpolitikai kérdések megvitatására alkalmat ad a közgazdasági szakosztály ülése

(Kolozsvár, október 13). A Magyar Párt országos nagygyűlését megelőző nap, október 25-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel, három párhuzamos nyilvános kongresszust tartanak. Ezek a szakosztályi nyilvános ülések a pártfeladatok irányait és gyakorlati terveit tárgyalják le. A kulturális és a kisebbségpolitikai szakosztályi ankétoknak a tárgy- sorozatát már ismertettük. A közgazdasági szakosztály ülésén Gyárfás Elemér dr. elnököl és a tárgy- sorozat, amely három fejezetből áll, felöleli az erdélyi magyarság főbb gazdasági problémáit.

E szakosztályi üléseknek célja az, hogy a nagyjelentőségű kérdésekben a párttagok véleményei megnyilatkozhassanak. A közgazdasági szakosztály ülésének tárgysorozata a következő:

A magyarság gazdasági problémái.

Hatalmas tárgysorozattal tartja a közgazdasági szakosztály az erdélyi magyarság főbb gazda-ági problémáinak megvitatása végett, a harmadik párhuzamos ankétot, szintén 9 órai kezdettel, Gyárfát Elemér dr, elnöklete alatt. A tárgysorozat három részre oszlik: az ipari, a pénzügyi és kereskedelmi s végül az agrárkérdések problémáinak a csoportjaira.

Ipari ügyek: 1. A magyar iparososztály

megszervezése. Előadó: Reinhardt Gyula. 2. Az ipari szakoktatás. A tanoneotthonok. Előadó: Csiszár Lajos. 3. A munkakamarákra vonatkozó törvény s enek reformja. Előadó; Dr. Lakatos Sándor. 4. Az iparosság adóterhei. Előadó: Szabó Béni képviselő. 5. A nagyipar főbb problémái és országos válsága. Előadó: Hexner Béla. 6. A munkás- biztositótörvény küszöbön álló reformja. Előadó: Dr. Lakatos Sándor, (ipari rész), Dr. Eőry István, (mezőgazdasági rész) és Dr. Király Géza, (magán- tisztviselők érdekei). 7. A megalkotandó egységes uj ipartörvényre vonatkozó kívánságaink. Előadó: Dr. Bernád Ágoston. 8. A közszállitásokban és közmunkákban való részesedés. Előadó: Csiszár Lajos.

Pénzügy és kereskedelem: 1. A pénzügyi

válság, a tőkehiány és a kamatlábpolitika. Előadó: Gyárfás Elemér szenátor, az Erdélyi Bankszindikátus elnöke. 2. Az erdélyi magyar vidéki pénzintézetek szerepe Erdély és Români közgazdasági életében. Előadó: Dr. Balogh Elek. 3. Az Erdélyi Magyar Földhitelintézet szervezése, feladatai és működési köre. Előadó: Báró Jósika János, orsz. képviselő. 4. A Hitelszövetkezetek Országos Szövetsége s a kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek helyzete, szerepe és feladatai s a kishitel problémái. Előadó: Gróf Bethlen László, az Országos Szövetség ügyvezető igazgatója. 5. A Hangya Szövetkezetek helyzete, feladatai és jövője. Előadó: Dr. Garda Kálmán, a Hangya Központ vezérigazgatója. 6. A biztosítás ügye kisebbségi szempontból. Előadó: Sándor Béla. 7. A kereskedelmi és iparkamarákra voelás

äfUiSoß' üoedßcka,

Már több, mint 25 év óta a legjobban bevált Egyszerű kezelés, biztos siker. Azonnal megszünteti a fájdalmakat é# meggyógyítja a gyulladt sebet és vérző he lyekel. Semmi ártalmas alkatrész. Réggé- és este egy suppositorium bevezetendő.. Minden gyógyszertárban és drogériában1 kapható.

űoedscka&Gö.

P-OKtar:

Hânnâi Sieöenatotr, Bekamt, Strada Smirdan 4, II.

«»wt műm*

r/

natkozó uj törvény kritikája és e kamarákkal szemben való kívánságaink. Előadó: Dr. Lakatos Sándor. 8. A kereskedelem szabadságát és fejlődését akadályozó intézkedések. Előadó: Kun Richard. 9 A kereskedelem adóterhei és az adótörvény reformja. Előadó: Endre Károly, a Kereskedők Országos Szövetségének titkára. 10. A kiskereskedő,-, sérelmei és kívánságai. Előadó: Dr. Barabás Andor 11. A hitelélet megbénító igazságszolgáltatási bajok. Előadó: Dr. Pareez Béla. 12. A hadikölcsönkö?- venyek beváltása. A rr gvar postatakarékpénztári betétek kifizetése. Előadó' ifj. Dr. Pareez György, az Erdélyi Bankszindikátus titkára.

Mezőgazdaság és agrárpolitika: 1. A kü- zópeurópai gabonaválság s Románia gazdái Előadó:

Dr. Szász Ferenc. 2, Az állattenyésztés és az állat- kereskedelem főbb problémái Előadó: Dr Dcsbor- des Ernő. 3 A mezőgazdasági szakoktatás Előadó:

^VVVVNA^AWVNArWVWWWVWWVVVVWWS^W^^W^^NA^ WWWVWWVN^l

A^AAAA^/WWWWWWWNAAAAAA^AA/1

Dr. Abrudbányai Ede, képviselő. 4. Az agrárreformmal kapcsolatosan még megoldandó kérdések. Előadó: Dr. Oberding József György. 5. A szöllő- gazdaság és borértékesítés. Előadó: Horváth Pál. 6. A szeszgyártás és szeszkereskedelem. Az uj szesztörvény. Előadó: Dr. Szöllőssy Ödön. 7. Az erdő- gazdaság főbb problémái. Az uj erdőtörvény ismertetése és kritikája. Előadó: Szűcs Elemér. 8. A székelyföldi közbirtokosságok megszervezése és főbb problémái. Előadó: Dr. Kovács Károly. 9. Az erdélyi magyarság mezőgazdasági organizációinak ki. építése. Előadó: Mikó László. 10. A mezőgazdasági kamarákra vonatkozó uj törvény kritikája s ezek küszöbön álló megszervezésével kapcsolatos teendőink. Előadó: Dr. Nagy Endre.

Bizalommal kéri a szakosztály az erdélyi magyarság közgazdasági életének elméleti és gyakorlat) munkásait, hogy a gyűlésen minél nagyobb számban résetvenpi és Szakosztályunkat közgazda- sági programmunk kialakításában szaktudásukkal és értékes tapasztalataikkal támogatni szíveskedjenek.

Október 25-ési less a bolgár király esküvője Rönmfen-n

(Párizs, október 13.) A Matin szófiai távirata szerint hivatalos bolgár körök közölték a nyilvánossággal, bogy Boris király és Gio- vanna olasz hercegnő esküvője október 25-én lesz Rómában, A királyi pár az esküvő után még néhány napot Olaszországban tölt s azután hajóuton térnek vissza Bulgáriába. Szófiában már megkezdették a fogadtatási ünnepségek előkészítését.

A Havas távirati iroda jelenti a bolgár fővárosból, hogy a bolgár kormány meg fogja engedni Boris bolgár király házasságkötése után Ferdinand volt bolgár királynak a

visszatérését Bulgáriába. A volt uralkodó hir szerint Bulgária egy csendes helyén, teljes visszavonultságban kívánja tölteni élete hátralévő napjait.

aaa^wwwwwv>a^w^aaaaaaaaaaaa<waaaaaaaaaa^

Dr. HAŢIEGANU EMIL s

„fűin! volt bíró a felek kölcsönös

megboIffaMsa áfán fogok dönteni

ii

■ BM

Az UGIR kolozsvári tagozata ilsztelgo látogatást tett as uj munkaügyi miniszternél

(Kolozsvár, október 13. Saját tud.) Az erdélyi gyáripar képviseletében az VGlIi kolozsvári tagozatának vezetősége számos résztvevővel és Diamant Izsó, uz UGIR kolozsvári kerületének ügyvezetőigazgatója elnökletével hétfőn délután tisztelgő látogatást tett dr. Hatieganu Emilnél, a Mironescu- kormány közegészségügyi és munkaügyi miniszterénél.

Az UGIR delegációja nevében dr. Gherman Laurean, a szövetség alelnöke üdvözölte Hatieganu minisztert, akinek figyelmét felhívta az erdélyi cs általában a romániai ipari termelés súlyos helyzetére, amelyből az összes gazdasági tényezők és az államhatalom gyakorlói is vállvetett munkával keresik a kibontakozást. Dr. Gherman Laurean utalt arra, hogy az a munkaprogramm, amelyet Hatieganu miniszter megvalósítani kíván, tényleg alkalmas a munkanélküliség súlyos problémájának megoldására, de legalább is enyhítésére. A munka- nélküliség a miniszteri program szerint csökkenthető és ennek megvalósítása úgy a munkaadók, mint « foglalkoztatott munkások közös érdeke.

__ Az általános kormányprogram keretében

_mondotta dr. Gherman Laurean__számos olyan

kérdés oldható meg, amely közelről érdekli a romániai ipari termelés mindkét kategóriáját, a munkaadót és a munkást is. Abban a hatáskörben pedig, amelyet dr. Hatieganu Emil, mint munkaügyi miniszter'betölt, számos olyan terület adódik, amelyen a munkanélküliség eredményesen levezethető. A közmunkák elsősorban az építkezés megindítása számos iparág és többezer munkáskéz foglalkoztatását teszi lehetővé és ennek a két kérdésnek a rendezése nemcsak gazdasági, hanem szociális szempontból is rendkívül fontos és érdeke a kormányhatalom

gyakorlóinak is.

Hatieganu miniszter megköszönte a gyáripar reprezentánsainak üdvözletét, és kijelentette, hogy mint az erdélyi gazdasági és szociális viszonyok alapos ismerője teljes tudatában van azon kérdések súlyosságának, amelyeknek megoldását tőle, mint a munkaügyi minisztérium vezetőjétől reméli és várja az erdélyi gazdasági élet.

A reszortjába tartozó kérdéseket két csoportba osztja: az egyik csoportba azokat a kérdéseket tömöríti, amelyek a munkaadók és a munkások érdekeivel párhuzamos jellegűek, a második csoportba pedig azokat a kérdéseket, amelyekben érdekellentétek merülhetnek fel és amelyeknél neki, mint reszortminiszternek a döntőbíró szerepét kell betöltenie.

Mint a demokrácia igazi átérzője és hivő nem elméleti, bürokratikus irodai téren kiván a felmerülő problémák megoldásával kísérletezni, hanem a kölcsönösen érdekelt felek meghallgatásával, véleményének kikérésével, hogy igy az intézkedések gyakorlati eredménnyel is járjanak. A második csoportba tartozó kérdéseknél mint volt igazság- szolgáltató bíró minden panaszt, sérelmet, előterjesztést meghallgat és azok jogosságát és indokoltságát felülvizsgálva, fogja meghozni a döntést.

A foganatosítandó intézkedések végeredményében a romániai ipari termelés jelenlegi sulyo« helyzetének enyhítését célozzák, de reméli, — fejezte bo válaszát Hatieganu miniszter, — hogy rövid időn belül az általános viszonyok is konszolidálódnak és a romániai ipari termelés részére is derültebb napok virradnak. », l,