Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-13 / 227. szám

Terv az építőipari válság ás a munkanélküliség megoldására, illetve megszüntetésére Kényszer háztatarozás külföldi mintára — szociális alapon (Kolozsvár, október 11.) Fölöslegesnek tartjuk, hogy már évek óta tartó építőipar szomorú helyzeté­ről képet nyújtsunk. Csak a tárgyyilagosság hangján mutatunk rá, hogy úgy az építőipari vállalkozók, va­lamint a hozzájuk tartozó munkások között a pana­szok mind szélesebb mederben mozognak. A szezon vé­gén vagyunk és eddig vagy semmit, vagy alig dolgoz­tak az építőiparban. Egyszerűen nem volt munka s az a veszedelem fenyegeti az építőiparosokat, hogy a téli hónapokban nemcsak koplalniok kell, hanem még a terhűkre kirótt súlyos adókat sem tudják fizetni. Kormánytényezők kenetes frázisokban próbálják megvigasztalni az építőiparosokat és munkásokat, nagy ígéreteket tesznek, nagy terveket vázolnak fel, de a szakma türelme egyra csökkenőben. Rózsás tervekből az adót nem lehet fizetni és a mindennapi betevő fa­latot nem lehet megszerezni. Kolozsváron is az Ipar­kamara, Fonciera, Zsidó Kórház, Albina nagyobb épí­téseket helyez kilátásba, kora tavaszra paloták feleme­lésével kecsegteti az építőiparosokat... Sőt, a minisz­ter ur is ígéretet tett az előtte megjelenő küldöttség­nek, hogy a kamatlábat leszállittatja, olcsó amortizá­ciós kölcsönt fog kieszközöltetni és mindent megtesz az építőipar megindítására... Ha ez mind valóra vá­lik, a munkanélküliség meg fog szűnni. De a tervektől és ígéretektől a megvailósulásig hosszú az ut, nagy a várakozási idő, az építőiparosoknak a türelme pedig fogytán van. Már sokat csalódtunk, sok tavasz lés nyár élteit, de a beigért építkezések elmaradtak, az amorii- zációs kölcsön is késlekedik. Ezúttal legyünk optimis­ták, higyjük el, hogy a jövőben máskép lesz. Addig is, amig a munkanélküliség teljesen megszűnik, próbál­juk enyhíteni munkanélküliséget. Nem mi leszünk az elsők, akik a nagy problémával foglalkozunk. Más országokban sem a legrózsásabb az építőipar helyzete, de ott az illetékes tényezők mégis csak kötelességüknek tartják, hogy okos és céltudatos tervekkel, munkákkal es építkezésekkel enyhítsenek a munkanélküliségen. Más országokban, a hatóságok szakbizottságokat küldtek ki az építőipar válságának a tanulmányozására. A legtöbb helyen ezek a szakbi­zottságok megáJlapitották, hogy átmenetileg a házak kényszertatarozásával lehetne a nagy munkanélküliségen segíteni. Nagyon sok külföldi város polgármestere falraga­szokon szólította fel a háztulajdonosokat, hogy a há­zaikat tataroztassák, javítsák és használható állapot­ba hozzák. Lz nem rendelet, csak szelőd kényszer, meri arra az esetre, ha a háztulajdonosok a felhívásnak nem tesznek eleget, a polgármesterek kilátásba helyezik, bogy az idevonatkozó építésügyi szabályrendelet pa­ragrafusainak szereznek érvényt. Kolozsváron ez senkinek sem jutott eszébe, ha­bár még itt is érvényben van az a régi építésügyi sza­bályzat (XIX. 294—296. paragrafus), amely ki mond­ja. bogy a) minden épület, amig fennáll, rendeltetésének megfelelően jókarban tartandó; b) elhanyagolt épületek kijavítását, újra vakolá­sát és megfelelő rendbehozatalát a hatóság elrendel­heti ; c) mindazon épületek, épületrészek, melyek oly rozzant állapotban vannak, hogy javítás által nem he­lyezhetők jókarba lés fennállásuk az élet vagy vagyon­biztonságot fenyegeti, vagy ha egészségügyi, vagy tűz­biztonsági követelményeknek nem felelnek meg, a ha­tóság elrendelheti a lebontását; d) ha a tulajdonos a rendeletnek meghatározott időre nem tenne eleget, költségére mindent a hatóság teljesíthet. íme ezeket mondja az építésügyi szabályrendelet. Ha Kolozsváron minden házat ellenőriznének, meg kellene állapítaniuk azt, hogy a fentídézett pragratV sok értelmében nagyon sok ház hivatalosan való renoválását el kellene rendelni, némelyiknél már a bentlakás is életveszélyes, mások­nál a vakolás, cserép annyira rossz, hogy a járó-kelők testi épségét fenyegeti, arról nem is szólva, hogy sok épületre esztétikai szempontból is ráférne egy alapos javítás. Ha a város műszaki hivatalának egy erre a célra kiküldött bizottsága megállapítaná és előjegyzésbe venné a megjavítandó épületeket és elrendelné azok­nak a sürgős kijavítását, máris a munkanélküliség nagy miértékben csökkenne. Tagadhatatlan, bogy a közvetlen háború utáni években nehéz volt a helyzete a háztulajdonosoknak. A kényszerbérlet és rekvirálás miatt házaikkal nem törődhettek. Ezek a háborús in­tézkedések részben megszűntek, tehát a háztulajdono­sok inkább áldozhatnak és kell is, bogy áldozzanak a házaikra, mert saját vagyonuk gondozásáról és fenn­tartásáról van szó. Nyilvánvaló tehát, hogy nemcsak Kolozsváron, hanem az egész orgzágban meg kell indítani egy általá­nos méretű, de abszolnt becsületes módon keresztül­vitt tatarozási akciót, amelyben a városokat a kor­mánynak is segíteni kell. A kormány előtt ,nem lehet közömbös, hogy az építőiparosoknak, vállalkozóknak és munkásoknak katasztrofális a helyzetük, mert en­nek a szakmának a haldoklása kihatással van az összes többi iparágakba és a kereskedelemre is. Hogy az akciónak szociális karaktert lehessen adni, a kormány egy törvényjavaslatot kell kidolgoz­tasson, amelynek értelmében mindazok a háztulajdo­nosok, akik házaikat kitataroztatják, rendbeszedik, lakható állapotba hozzák, bizonyos kedvezményeket élveznek. Külföldi mintára a házadó alapot csökken­teni kell a tatarozási összeggel. Erre a törvényre csak átmenetileg van szükség, mig az építkezések fellendül­nek és a munkanélküliség megszűnik. Fölösleges kü­lön hangsúlyoznunk, hogy a tatarozási adókedvezményt a háztulajdonosok is szívesen fogadnák és saját érde­kükben is jókarba hoznák a házaikat, a kincs­tár sem veszítene, mert az építőipar fellendülésével a forgalmi, fogyasztási és jövedelmi adótöbblet az ál­lamkincstár részére busásan megtérülne. Torday Mihály. Hogyan akarják rendezni a szakmai bíróságok kérdését? A kolozsvári érdekeltségek is javaslatot tettek. (Kolozsvár, október 11.) Több ízben irtunk arról, hogy a munkakamarákról szóló törvény egy szakmai bíróságnak a felállítását helyezte kilátásba, egy olyan szakmai bíróságnak a felállítását, amely hivatva vol­na a mai békéltető bizottságokat és az iparhatóságok bíráskodási jogát helyettesíteni és minden munkából- eredő egycnetlenkedésben és pereskedésben dönteni. Sőt a munkaügyi minisztérium egy törvényterve­zetet is dolgozott ki, amely természetesen hézagos, fe­lületes és a gyakorlati életben alig állhatná meg a he­lyét. Ezt a törvénytervezetet tanulmányozás végett megküldötte az összes kereskedelemügyi és iparkama­ráknak. A kolozsvári iparkamara az érdekeltek bevonásával csütörtökön fog­lalkozott ezzel a kérdéssel és nagyon sok életrevaló ujitást és módosítást ajánlott. A törvénytervezet szerint ezek a bíróságok a ke­reskedelmi .és iparkamarák mellett működnek és pedig olyképpen, hogy a bíróságnak az elnöke egy hivatásos bíró, a tagok pedig egy munkaadó és egy alkalmazott. Ez utóbbi lehet munkás, vagy tisztviselő. A tervezet (szerint az eljárás gyorsított lösz, amit a törvényterve­zet úgy preciziroz, hogy tiz napon belül minden egyes ügyben ki kell tűzni a tárgyalást, természetesen kivételt ké­Elhalasztották a bőripari kongresszust. Annak idején megírtuk, hogy a bőripari kongresszus megtar­tását október 5-ére tervezték. A kongresszus megtar­tása azonban, amelyet Bukarestbe hivtak össze, ha­lasztást szenvedett, mert a bőripari kiállítás megnyitá­sa technikai okok miatt nehány nappal kitolódott. A kongresszus uj határnapját igy november 2-ára halasz­tották, amelyen az összes bőripari munkaadók, mun­kások és gyárosok megbízottai részt fognak venni. A kongresszus három napig tart. A tárgysorozat főbb pontjai a következők: nyersbőrtermelés, kisipar, nagy­ipar és kereskedelem helyzete, azon bel- és külföldi gyárakkal szemben tanúsítandó eljárás, amely a kéz­műipart tisztességtelen konkurreneiával megkárosítja, vámtételek törlése olyan árura, amely előnyös feltéte­lek mellett külföldön is beszerezhető, az ipartörvények egységesítése, a forgalmi adó törlése, egy anyagbeszer­zés és értékesítő szövetkezet alakítása, szakmai bank létesítése, a bőrtermelés rendezése és egy vándorki­állítás előkészítése. Bárki megfellebbezheti a forgalmi adó kivetését. A forgalmiadó kivetési jegyzőkönyv kézbesítése meg­kezdődött. Akik a forgalmi adó kivetését sérelmesnek találják, húsz rapon belül megfellebbezhetik, A felleb­bezéseket az ipartestületire! is elkészítek húsz lej lefi­zetése mellet;. Akik csak javításokkal foglalkoznak, a forgalmi adó aló! való teljes mentesítést kérhetik, vi­szont azok. akik a javítások mellett uj munkát is ké­szítenek, 75 százalékos engedmlényt élvezhetnek. peznek azok az ügyek, amelyek bonyolultab­bak és külön tanúkihallgatásokat igényelnek. A törvénytervezetnek a jelenleg érvényben lévő békéltető bizottságokkal szemben az a hátránya, hogy minden egyes esetben a kereseteket Írásban kell be­adni és pedig annyi melléklettel felszerelve, ahány al­peres a keresletben szerepel. Itt a tervezet a rendes bírói eljárás intézkedéseit tartja szem előtt. Tízezer lejes havi fizetésig bélyegmentesen lehet pereskedni. Viszont a törvénytervezetnek az előnyeképpen említhetjük meg, hogy a felállítandó bíróságok gyorsí­tott tempóban fogják letárgyalni azokat a peres ügye­ket ás, amelyek az iparos és kliense, illetve a munkál­tató között merülnek fel. A kolozsvári ipartestület ki­fogásolta a törvénytervezetnek azt a passzusát, bogy az idézéseket két nap alatt kell kikézbesiteni és arra kéri a munkaügyi minisztériumot, hogy a kikézbesí­tésre legalább bárom nap állapíttassák meg, amint azt különben az itteni perrendtartás is előírja. Egy másik javaslat azt keni, hogy indokolt esetekben igazoló ké­réseknek is belyeb biztosítson a törvény, amelyekbe különben, a szakmai bíróságok Ítélkeznek. Ezirányban élénk kíváncsisággal várjuk a munkaügyi minisztérium törvénytervezetének a módosítását, amely tagadhatat­lanul tiszteletreméltó törekvésekkel akarja rendezni a szakmai bíróságok kérdését. Az aradi fodrászok munkaideje. Romániában a borbély és fodrásziparosok munkaidejét a munkaügyi minisztériumnak egy régebben kiadott rendelete sza­bályozza, amely a munkaidőt reggel 8 órától fél 1 óráig és délután 3 és 8 óra között állapítja meg. A törvénytől eltérően az aradi borbélyiparosok a mun­kásokkal külön szerződést kötöttek, amely szerint az üzletek munkaideje reggel fél 8 órától déli 12 óráig és délután 2-től este fél 8 óráig tart. Ezzel szemben a munkaügyi minisztérium intézkedése országszerte kö­telező, tehát az aradi fodrásziparosok elhatározták, hogy a munkaügyi minisztériumhoz fordulnak, az álta­luk megkötött szerződés érvényben maradása miatt. A munkaügyi minisztérium azonban a döntést attól teszi függővé, hogy a munkaadók és a munkások egyaránt ragaszkodnak-e az aradi szerződéshez. Az aradi bor­bélyiparosok ebben az ügyben gyűlést tartottak és az azon résztvevő munkaadók és munkások a régi mun­kaidő további érvényben tartása mellett foglaltak ál­lást. A tordai magyar iparosok szüreti mulatsága, Szom­baton este a tordai magyar iparosegylct pompásan si­kerűi: táncmulatságot tartott a városi vigadóban. A szüreti Mulftiságon nemcsak Torda város iparossága, hanem egész társadalma résztvett.

Next

/
Thumbnails
Contents