Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-13 / 227. szám

Terv az építőipari válság ás a munkanélküliség megoldására, illetve megszüntetésére

Kényszer háztatarozás külföldi mintára — szociális alapon

(Kolozsvár, október 11.) Fölöslegesnek tartjuk, hogy már évek óta tartó építőipar szomorú helyzetéről képet nyújtsunk. Csak a tárgyyilagosság hangján mutatunk rá, hogy úgy az építőipari vállalkozók, valamint a hozzájuk tartozó munkások között a panaszok mind szélesebb mederben mozognak. A szezon végén vagyunk és eddig vagy semmit, vagy alig dolgoztak az építőiparban. Egyszerűen nem volt munka s az a veszedelem fenyegeti az építőiparosokat, hogy a téli hónapokban nemcsak koplalniok kell, hanem még a terhűkre kirótt súlyos adókat sem tudják fizetni.

Kormánytényezők kenetes frázisokban próbálják megvigasztalni az építőiparosokat és munkásokat, nagy ígéreteket tesznek, nagy terveket vázolnak fel, de a szakma türelme egyra csökkenőben. Rózsás tervekből az adót nem lehet fizetni és a mindennapi betevő falatot nem lehet megszerezni. Kolozsváron is az Iparkamara, Fonciera, Zsidó Kórház, Albina nagyobb építéseket helyez kilátásba, kora tavaszra paloták felemelésével kecsegteti az építőiparosokat... Sőt, a miniszter ur is ígéretet tett az előtte megjelenő küldöttségnek, hogy a kamatlábat leszállittatja, olcsó amortizációs kölcsönt fog kieszközöltetni és mindent megtesz az építőipar megindítására... Ha ez mind valóra válik, a munkanélküliség meg fog szűnni. De a tervektől és ígéretektől a megvailósulásig hosszú az ut, nagy a várakozási idő, az építőiparosoknak a türelme pedig fogytán van. Már sokat csalódtunk, sok tavasz lés nyár élteit, de a beigért építkezések elmaradtak, az amorii- zációs kölcsön is késlekedik. Ezúttal legyünk optimisták, higyjük el, hogy a jövőben máskép lesz. Addig is, amig a munkanélküliség teljesen megszűnik, próbáljuk enyhíteni munkanélküliséget.

Nem mi leszünk az elsők, akik a nagy problémával foglalkozunk. Más országokban sem a legrózsásabb az építőipar helyzete, de ott az illetékes tényezők mégis csak kötelességüknek tartják, hogy okos és céltudatos tervekkel, munkákkal es építkezésekkel enyhítsenek a munkanélküliségen. Más országokban, a hatóságok szakbizottságokat küldtek ki az építőipar válságának a tanulmányozására. A legtöbb helyen ezek a szakbizottságok megáJlapitották, hogy

átmenetileg a házak kényszertatarozásával

lehetne a nagy munkanélküliségen segíteni.

Nagyon sok külföldi város polgármestere falragaszokon szólította fel a háztulajdonosokat, hogy a házaikat tataroztassák, javítsák és használható állapotba hozzák. Lz nem rendelet, csak szelőd kényszer, meri arra az esetre, ha a háztulajdonosok a felhívásnak nem tesznek eleget, a polgármesterek kilátásba helyezik, bogy az idevonatkozó építésügyi szabályrendelet paragrafusainak szereznek érvényt.

Kolozsváron ez senkinek sem jutott eszébe, habár még itt is érvényben van az a régi építésügyi szabályzat (XIX. 294—296. paragrafus), amely ki mondja. bogy

a) minden épület, amig fennáll, rendeltetésének megfelelően jókarban tartandó;

b) elhanyagolt épületek kijavítását, újra vakolását és megfelelő rendbehozatalát a hatóság elrendelheti ;

c) mindazon épületek, épületrészek, melyek oly rozzant állapotban vannak, hogy javítás által nem helyezhetők jókarba lés fennállásuk az élet vagy vagyonbiztonságot fenyegeti, vagy ha egészségügyi, vagy tűzbiztonsági követelményeknek nem felelnek meg, a hatóság elrendelheti a lebontását;

d) ha a tulajdonos a rendeletnek meghatározott időre nem tenne eleget, költségére mindent a hatóság teljesíthet.

íme ezeket mondja az építésügyi szabályrendelet. Ha Kolozsváron minden házat ellenőriznének, meg kellene állapítaniuk azt, hogy a fentídézett pragratV sok értelmében

nagyon sok ház hivatalosan való renoválását el kellene rendelni,

némelyiknél már a bentlakás is életveszélyes, másoknál a vakolás, cserép annyira rossz, hogy a járó-kelők

testi épségét fenyegeti, arról nem is szólva, hogy sok épületre esztétikai szempontból is ráférne egy alapos javítás.

Ha a város műszaki hivatalának egy erre a célra kiküldött bizottsága megállapítaná és előjegyzésbe venné a megjavítandó épületeket és elrendelné azoknak a sürgős kijavítását, máris a munkanélküliség nagy miértékben csökkenne. Tagadhatatlan, bogy a közvetlen háború utáni években nehéz volt a helyzete a háztulajdonosoknak. A kényszerbérlet és rekvirálás miatt házaikkal nem törődhettek. Ezek a háborús intézkedések részben megszűntek, tehát a háztulajdonosok inkább áldozhatnak és kell is, bogy áldozzanak a házaikra, mert saját vagyonuk gondozásáról és fenntartásáról van szó.

Nyilvánvaló tehát, hogy nemcsak Kolozsváron, hanem az egész orgzágban meg kell indítani egy általános méretű, de abszolnt becsületes módon keresztülvitt tatarozási akciót, amelyben a városokat a kormánynak is segíteni kell. A kormány előtt ,nem lehet közömbös, hogy az építőiparosoknak, vállalkozóknak és munkásoknak katasztrofális a helyzetük, mert ennek a szakmának a haldoklása kihatással van az összes többi iparágakba és a kereskedelemre is.

Hogy az akciónak szociális karaktert lehessen adni, a kormány egy törvényjavaslatot kell kidolgoztasson, amelynek értelmében mindazok a háztulajdonosok, akik házaikat kitataroztatják, rendbeszedik, lakható állapotba hozzák, bizonyos kedvezményeket élveznek. Külföldi mintára a házadó alapot csökkenteni kell a tatarozási összeggel. Erre a törvényre csak átmenetileg van szükség, mig az építkezések fellendülnek és a munkanélküliség megszűnik. Fölösleges külön hangsúlyoznunk, hogy a tatarozási adókedvezményt a háztulajdonosok is szívesen fogadnák és saját érdekükben is jókarba hoznák a házaikat, a kincstár sem veszítene, mert az építőipar fellendülésével a forgalmi, fogyasztási és jövedelmi adótöbblet az államkincstár részére busásan megtérülne.

Torday Mihály.

Hogyan akarják rendezni a szakmai bíróságok kérdését?

A kolozsvári érdekeltségek is javaslatot tettek.

(Kolozsvár, október 11.) Több ízben irtunk arról, hogy a munkakamarákról szóló törvény egy szakmai bíróságnak a felállítását helyezte kilátásba, egy olyan szakmai bíróságnak a felállítását, amely hivatva volna a mai békéltető bizottságokat és az iparhatóságok bíráskodási jogát helyettesíteni és minden munkából- eredő egycnetlenkedésben és pereskedésben dönteni.

Sőt a munkaügyi minisztérium egy törvénytervezetet is dolgozott ki, amely természetesen hézagos, felületes és a gyakorlati életben alig állhatná meg a helyét. Ezt a törvénytervezetet tanulmányozás végett megküldötte az összes kereskedelemügyi és iparkamaráknak. A kolozsvári iparkamara

az érdekeltek bevonásával csütörtökön foglalkozott ezzel a kérdéssel és nagyon sok életrevaló ujitást és módosítást ajánlott.

A törvénytervezet szerint ezek a bíróságok a kereskedelmi .és iparkamarák mellett működnek és pedig olyképpen, hogy a bíróságnak az elnöke egy hivatásos bíró, a tagok pedig egy munkaadó és egy alkalmazott. Ez utóbbi lehet munkás, vagy tisztviselő. A tervezet (szerint az eljárás gyorsított lösz, amit a törvénytervezet úgy preciziroz, hogy

tiz napon belül minden egyes ügyben ki kell tűzni a tárgyalást, természetesen kivételt kéElhalasztották a bőripari kongresszust. Annak

idején megírtuk, hogy a bőripari kongresszus megtartását október 5-ére tervezték. A kongresszus megtartása azonban, amelyet Bukarestbe hivtak össze, halasztást szenvedett, mert a bőripari kiállítás megnyitása technikai okok miatt nehány nappal kitolódott. A kongresszus uj határnapját igy november 2-ára halasztották, amelyen az összes bőripari munkaadók, munkások és gyárosok megbízottai részt fognak venni. A kongresszus három napig tart. A tárgysorozat főbb pontjai a következők: nyersbőrtermelés, kisipar, nagyipar és kereskedelem helyzete, azon bel- és külföldi gyárakkal szemben tanúsítandó eljárás, amely a kézműipart tisztességtelen konkurreneiával megkárosítja, vámtételek törlése olyan árura, amely előnyös feltételek mellett külföldön is beszerezhető, az ipartörvények egységesítése, a forgalmi adó törlése, egy anyagbeszerzés és értékesítő szövetkezet alakítása, szakmai bank létesítése, a bőrtermelés rendezése és egy vándorkiállítás előkészítése.

Bárki megfellebbezheti a forgalmi adó kivetését.

A forgalmiadó kivetési jegyzőkönyv kézbesítése megkezdődött. Akik a forgalmi adó kivetését sérelmesnek találják, húsz rapon belül megfellebbezhetik, A fellebbezéseket az ipartestületire! is elkészítek húsz lej lefizetése mellet;. Akik csak javításokkal foglalkoznak, a forgalmi adó aló! való teljes mentesítést kérhetik, viszont azok. akik a javítások mellett uj munkát is készítenek, 75 százalékos engedmlényt élvezhetnek.

peznek azok az ügyek, amelyek bonyolultabbak és külön tanúkihallgatásokat igényelnek.

A törvénytervezetnek a jelenleg érvényben lévő békéltető bizottságokkal szemben az a hátránya, hogy minden egyes esetben a kereseteket Írásban kell beadni és pedig annyi melléklettel felszerelve, ahány alperes a keresletben szerepel. Itt a tervezet a rendes bírói eljárás intézkedéseit tartja szem előtt. Tízezer lejes havi fizetésig bélyegmentesen lehet pereskedni.

Viszont a törvénytervezetnek az előnyeképpen említhetjük meg, hogy a felállítandó bíróságok gyorsított tempóban fogják letárgyalni azokat a peres ügyeket ás, amelyek az iparos és kliense, illetve a munkáltató között merülnek fel. A kolozsvári ipartestület kifogásolta a törvénytervezetnek azt a passzusát, bogy az idézéseket két nap alatt kell kikézbesiteni és arra kéri a munkaügyi minisztériumot, hogy a kikézbesítésre legalább bárom nap állapíttassák meg, amint azt különben az itteni perrendtartás is előírja. Egy másik javaslat azt keni, hogy indokolt esetekben igazoló kéréseknek is belyeb biztosítson a törvény, amelyekbe különben, a szakmai bíróságok Ítélkeznek. Ezirányban élénk kíváncsisággal várjuk a munkaügyi minisztérium törvénytervezetének a módosítását, amely tagadhatatlanul tiszteletreméltó törekvésekkel akarja rendezni a szakmai bíróságok kérdését.

Az aradi fodrászok munkaideje. Romániában a

borbély és fodrásziparosok munkaidejét a munkaügyi minisztériumnak egy régebben kiadott rendelete szabályozza, amely a munkaidőt reggel 8 órától fél 1

óráig és délután 3 és 8 óra között állapítja meg. A törvénytől eltérően az aradi borbélyiparosok a munkásokkal külön szerződést kötöttek, amely szerint az üzletek munkaideje reggel fél 8 órától déli 12 óráig és délután 2-től este fél 8 óráig tart. Ezzel szemben a munkaügyi minisztérium intézkedése országszerte kötelező, tehát az aradi fodrásziparosok elhatározták, hogy a munkaügyi minisztériumhoz fordulnak, az általuk megkötött szerződés érvényben maradása miatt. A munkaügyi minisztérium azonban a döntést attól teszi függővé, hogy a munkaadók és a munkások egyaránt ragaszkodnak-e az aradi szerződéshez. Az aradi borbélyiparosok ebben az ügyben gyűlést tartottak és az azon résztvevő munkaadók és munkások a régi munkaidő további érvényben tartása mellett foglaltak állást.

A tordai magyar iparosok szüreti mulatsága, Szombaton este a tordai magyar iparosegylct pompásan sikerűi: táncmulatságot tartott a városi vigadóban. A szüreti Mulftiságon nemcsak Torda város iparossága, hanem egész társadalma résztvett.