Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-12 / 226. szám

TIU, *VF. 126, SZÁM. 7 Topovici; a lelkes müöarát felfjáÖorobással vetr tudomást Topooicinak, a pénzügyminiszternek at rőt az intézkedéséről, Hogy a megadott szuöoenciót visszavonta Tiagyöánya a magyar kormánynak íjat miííiót, 'Baia-Ttiare a román kormánynak csak ötvenezer (ejt ért, iííetve annyit sem... 71 nagyöányai festőkolónia súlyos anyagi válsággal küzd (Nagybánya, október 10.) Nagybánya nemzet­közi «értéket jelentett a múltban is, azt jelent ma is. Nem annyira ez a pompás fekvésű és csodálatosegü városka, hanem a nagybányai müvészkolónia. A magyar képzőművészeti impresszionizmus a nagy­bányai csodálatos és gazdag flóráju televényből nőtt ki és adott uj szint, lendületet a világhirü ma­gyar pikturának. Nagybányát ismerték az egész vi­lágon, a hires festőkolóniát nemcsak a magyar kép­zőművészet legnagyobbnevü reprezentánsai keres­ték fel, nem is szólva arról, hogy Hollósy, Ferenczy, Tliorma, Iványi-Grünwald és hasonlóan nagynevű piktorok hosszú éveket töltöttek itt, de német, fran­cia, angol festők is, akik idejöttek felfrissiteni mű­vészetüket és tanulmányozni a magyar impresszio­nizmust. A magyar kormány annakidején honorálta Nagybánya nemzetközi jelentőségét és tudatában volt annak, hogy a festőkolónia mit jelent a ma­gyar képzőművészet számára. Nemcsak utazási ked­vezményeket nyújtott a magyar és külföldi festő­művészek részére, hanem , évenként 150.000 aranykorona államsegélyt, ami a mai mlutáris viszonyok szerint hat­millió lejnek felel meg. Az impérium változás a nagybányai festőkoló­nia életében is nagy változásokat idézett elő. Nem­zetközi jelentőségét ma sem veszítette el, amire eleven példa, hogy az idén is 24 külföldi festőmű­vész látogatta a kolóniát, de a mindenkori kormány- hatalom Nagybányáról teljesen megfeledkezett. Nem törődött a festőiskola sorsával, sőt a helyi ha­tóságok szinte leküzdhetetlen nehézségeket állítot­tak az elé, hogy a külföldi, különösen magyar pik­torok látogassák Nagybányát. De ettől eltekintve is megfeledkezett arról, hogy a jogfolytonosság elve alapján is eleget tegyen azoknak a kötelezettségek­nek, amelyeket annakidején a magyar állam telje­sített. Már elmúlt tiz esztendeje annak, hogy a festőiskola a legnagyobb zavarokkal küzd és mégis a román állam egyetlen bani ál­lamsegélyt sem fizetett ki az iskola fenn­tartásának céljaira. Pedig memorandumok ostromolták Bukarestet, küldöttségek kilincseltek a kultuszminiszter elő­szobájában, többször Ígéretek is hangzottak el. Nagybányát és a festőkolóniát meglátogatta Károly király trónörökös korában, többször megfordultak miniszterek és mindig csodálatuknak és elragadta­tásuknak adtak kifejezést. És főleg a miniszter urak mindig Ígéretet tettek.az államsegély folyósí­tására. Az ígéretek elhangzottak, de az államsegély folyósítása mindig késett. Végre nehéz és küzdelmes harcok után a kolónia vezetősége annyit elért, hogy az idei költségvetésbe o festőiskola részére 50.000, mondd és irdd ötvenezer lej államsegélyt vettek fel. Ötvenezer lej megdöbbentő kevés összeg, ha figyelembe vesszük, hogy annakidején a magyar kormány évenként hatmillió lejt adott. És mégis az 50.000 lej folyósítása körül is bajok és nehézségek támadtak. A mult hét egyik napján Mikola András, a képzőművészeti társulat jelenlegi elnöke Popovici pénzügyminiszter aláírásával értesítést kapott. Nem arról, hogy a költségvetésileg biztosított 50.000 lejt kiutalták, hanem arról, hogy a folyó évi költségvetésből még ezt a mini­mális összeget is törölték és igy a festöko- lónia, illetve a festőiskola semmiféle állami támogatásra nem számíthat. Képzelhető az a meglepetés, amit a pénzügy- miniszteri leirat keltett a nagybányai festőművé­szek körében. Azonban a meglepetésből fel sem ocsúdtak a kolónia vezetői, két napra, hogy a le­sújtó Írást megkapták, megjelent Nagybányán Po­povici pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter ur meleg érdeklődést ta­núsított a kolónia tagjainak a sorsa iránt, meglá­togatta Tliorma, Mikola és Iírisan műtermét, meg­nézte a főiskolát és a legnagyobb elragadtatással áradozott a sok szépség láttán. A három festőmű­vésztől egy-egy képet vásárolt és megkérte őket, arra, hogy a három képet a lakására küldjék. A pénzügyminiszter nagy figyelemmel hallgatta, mi­dőn Mikola András festőművész beszámolt arról, hogy a folyó évben is a festökolónián 86 regáti festőnövendék résztvett teljesen díjtalanul képzőművé­szeti oktatásban, de ezenkívül is még 24 külföldi, köztük osztrák, francia, angol és magyar növendékek és festők látogatták az iskolát. Popovici pénzügyminiszter ismételten megígér­te leghathatósabb támogatását és kilátásba helyez­te pénzügyminiszteri jóindulatát. Mikola András végighallgatta a pénzügyminisztert és akkor szeré­nyen, de az igazság közvetlenségével elmondotta a miniszternek, hogy két nappal azelőtt kapta meg a pénzügy- miniszter aláírásával azt a leiratot, amely a költségvetésileg biztosított 50.000 tejes államsegély kiutalását visszavonta. Ekkor Popovici pénzügyminiszter arcán a (Berlin, október 10.) A német belpolitikai válság fordulópontra jutott. Hetek óta olyan, hírek keringtek, hogy a német néppárt nem fogja tovább támogatni Brün inget. A német néppárt parlamenti frakciója pén­teken ülést is tartott és ezen beavatott körök szerint megtörtént a szakadás a párt és a Brüning kormány között. A szakítás első következménye az lesz, hogy Curtiust a kabinetből való kilépésre szólítják fel. Ab­(Prága, október 10.) Masaryk elnök is­meretes reviziós nyilatkozatának meglepő fejleményei vannak. A nacionalisták ugyanis valóságos akciót indítottak az országban, hogy az elnök nyilatkozatát egy Csehszlo­vákia érdekében történő revízióra használják ki. Tudósok, etnográfusok, politikusok nyilatko­zatai, cikkei egész tömegével árasztották el az országot. A lapok az uj határokat jelző térképeket közük, amelyek közül a legmegle­pőbb a Slovenski Vecserniknek, Benes szó­csövének térképe, amely mindössze négy várost hagy meg Magyarországnak az Alföldön és Budapest felét is elveszi. A térképet állítólag 1919-ben Benesék rajzol­meglepetés és zavarodottság félremagyarázhatatlan jelei mutatkoztak. Sokáig nem tudott szóhoz jutni és végre is indignálódva jelentette ki: __ Ez lehetetlen! Én erről semmit sem tudok. Ugylátszik, valami végzetes félreértés történt... Ekkor Mikola András nyugodtan a zsebébe nyúlt és kivette a hivatalos értesítést, amelyen Po­povici pénzügyminiszter aláírása volt olvasható. Nyilvánvaló, hogy Bukarestben még a minimá­lis 50.000 iej államsegély ügyét is elgáncsolták és a pénzügyminiszter nevével visszaéltek. Emberileg sem tudjuk feltételezni, hogy Popovici pénzügyminiszter ilyen előzmé­nyek után meglátogatta volna Nagybányát és ott jóindulatú támogatását helyezte vol­na kilátásba, ha tudomással bir arról, hogy nehány nappal azelőtt éppen az ö nevében törölték ű3 államsegélyt. Popovici pénzügyminiszter, midőn a meglepe­téstől magához tért, a leghatározottabban kijelen­tette, hogy az 50.000 lejcs államsegély ügyét a leg­rövidebb idő alatt elintézi és különben is gondja lesz arra, hogy a nagybányai festökolóniával és az iskolával a jövőben többet törődjenek. A miniszter elutazott és most a nagybányai piktorok a legna­gyobb kétségek között várják, hogy mi történik a költségvetésből törölt 50.000 lejes államsegéllyel. Mindenesetre jellemző viszonyainkra, hogy Romániának nemzetközi szempontból is egyik leg­fontosabb pontját, a nagybányai festőkolóniát tel­jes mértékben elhanyagolják. Tudjuk azt, hogy itt is a rideg soviniszta szempontok érvényesültek. Nagybányának egyetlen hibája volt, nagy és nemes tradíciókban gazdag magyar múltja. Ezzel szem­ben Nagybánya nem politizál. Ápolja a nemes kép­zőművészeti tradíciókat, a legnehezebb viszonyok között fenntartotta a f(♦.tőiskolát és szeretettel fo­gadta évről-évre a regáti és az erdélyi román mü- vésznövendékeket. De nálunk a politika kínai fala­kat emel még a világhirü festőkolónia elé is, amely talán egész Romániának nemzetközi szempontból a legértékesebb és legnevezetesebb helye. Amig ezt Bukarestben nem értik meg, addig Nagybánya, illetve a festőkolónia továbbra is a mostoha gyer­mek kenyerén tengődik. ban az eseiben, ha Curtius nem hajlandó lemondani, a pártból kilépettnek tokintik és igy el fogja veszíteni mandátumát. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy Cur­tius, aki pénteken, este tér vissza Berlinbe Duisburg- ból, édesanyja temetéséről, mire határozza el magát. Á nemzeti szociálisták birodalmi gyűlési frakciója ezen­kívül bejelentette azt is, hogy a Brüning-kormány el­len bizalmatlansági indítványt fognak beterjeszteni. tatták. A nacionalista sajtó nyiltan hangoz­tatja, hogy elérkezett az idő a szláv korridor megteremtésére. Ez a szláv korridor úgy nézne ki, hogy Csehszlovákiához csatolnák Budát, Egert, Vácot, Miskolcot, Nyíregyhá­zát, a Tokaj-hegységet, a Dunántú­lon pedig a Balaton volna a határ és a Felvidék teljesen a cseh impé­rium alá kerülne. A Slovenski Vecsernik szerint az idő ismét alkalmas és aktuális a cseh igények követelé­sére. A térképet a budapesti Új Nemzedék azzal a megjegyzéssel közölte, hogy Masaryk nyilatkozata tulajdonképpen arra szolgált, hogy megindíthassák Magyarország jelenlegi épsége ellen a támadást. Olajos Domokos. Megtörtént a szakadás a német néppárt és a kormány között Curtiust a kabinetből való kilépésre szólítják fel Bizalmatlansági indítvány a kormány ellen VWWWVWWW^ A esetiek — Magyarországon A cseh nacionalisták Masaryk elnök nyilatkozatát egy Csehszlovákia érdekében történő revízióra használják kt — Meg akarják teremteni a szláv korridort és Magyarországnak mindössze négy várost hagy­nának meg — Budapest felét is el akarják venni

Next

/
Thumbnails
Contents