Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)
1930-10-11 / 225. szám
3 'XIII. ÉVF. 125. SZÁM. Beszélgetés Baőits Jliiíjállyal készülő uj regényéről, könyvekről és az erdélyi irodalomról (Budapest, október 9). Egy csöndes muzeumköruti kávéházban beszélgetünk egymással. Babits Mihály éppen most érkezett meg Esztergomból, ahol a nyári hónapokat töltötte. Másnap tartja meg székfoglalóját a Kisfaludy társaságban. Miután Babits az elhunyt Benedek Elek helyébe került, emlékbeszéde Benedek Elekkel foglalkozik. A Kisfaludy társaság másik újonnan megválasztott tagja, Gyallai Domokos viszont Yargha Gyuláról fog beszélni. Ez utóbbi székfoglaló azonban csak a jövő hónapban fog megtörténni. Babits Mihály tele van munkatervekkel. Nem mintha esztergomi tuszkulánumában pihent, vakációzott volna és a nagy tétlenségben felgyülemlettek volna energiái. Olyan szabású embernek, mint ő, soha sincs nyugalma. Egyáltalában az iró, a gondolkodó, az alkotó művész sohasem pihen. A szellem munkája csak akkor szűnik meg, ha a test gépezete lejár. Talán még akkor sem. Babits Mihály tehát dolgozott Esztergomban is, egy csaknem teljesen elkészült regény podgyászát kozta magával. Budapesten ilyen természetű tevékenységre aligha lesz érkezése. A szerkesztői munka, a jövő évi Baumgarten-dijak kiosztásának előtanácskozásai, apróbb-cseprőbb munkák nem engedik meg a mélyebb lélekzetvételt. Pedig szüntelenül nagy koncepciókat, katedrába terveket forgat az agyában. A Baumgarten-dij. A legkézenfekvőbb az volna, hogy a Baumgarten- dijakról érdeklődjünk tőle. Vájjon a régi alapitványo- sok kapják az óriási alap kamatait ebben az évben is, vagy újak jönnek, akik már is türelmetlenül ostromolják a kapukat. Babits Mihálynak el kell hinnünk, hogy nem taktikai okokból zárkózik el a nyilatkozat elől. De e pillanatban még valóban nem tudja, hogy hányadán is lesz a bizottság 1 Irodalmi kávéházakban rebesgetnek egyről-másról... Majd erdélyi neveket is emlegetnek as asztalnál... Ám ez csak szóbeszéd, semmi komolyabb alapja nincs. Hogy őszinte legyek, engem nem is érdekel e pillanatban Babits, mint a „Baumgarteil-dij kurátora“. Az íróval ülök szemtől-szemben, a mai magyar irodalom egyik legszínesebb, legsokoldalúbb vezetőegyéniségével. Babits Mihály uj regényéről beszél. Az uj regény. — üj regényem az örök karc és az örök kéke utópisztikus regénye. Abból indulok ki, hogy mi lesz az emberiséggel, ha tényleg beváltja a jelszavaiban rejlő aktivitizmust és el kezd küzdeni érte. Gázbáboru, repülőgépek, technikai vívmányok, csak mint szükségszerű rekvizitumok szerepelnek e könyvben. Utópiám nem a gépi kultúra, a hadi technika regénye, hanem a gondolaté. Trahison du elére... „Aktivizmus“ a gondolat ellen... Szomorú, pesszimisztikus költemény... Most elhallgat Babits és egy pillanatig tűnődve néz maga elé. — Azt hittem, hogy legkésőbb karácsonyra piacon lesz a könyvem... Félek, hogy a végső simítások annyi munkát adnak, hogy csak a jövő év tavaszára fog majd az egyébként nem túlságosan nagy terjedclemü regényem megjelenni. Szóba kerül a Halál fiai is. Hatalmas, generációs regény a — múltból. Babits elárulja, hogy itt-ott erdélyi reminiscenciákat is elbújtatott Fogarasi tanár korából. Szeretné a Halál fiait folytatni — van még egy és más mondanivalója a múltra nézve. De ebben a nyugtalan, céltalan, uttalan korszakban őt is, mint oly sok Írót, a jövő foglalkoztatja. Olvasmányai. És mit olvas Babits Mihály? Engem mindig foglalkoztatnak az iró olvasmányai. Ablakok ezek, amelyeken bepillanthatunk az alkotó szellem műhelyébe. Könyvek, amelyeket az iró lázas mohósággal magába kényszerít, sokszor oly vitálisak, elhatá- rozóak, mint a vérátömlesztés. Ha egyszer módomban volna, egy esszét Írnék a következő címmel: „Babits Mihály, az olvasó”. Megírnám benne, hogy miként rágta keresztül magát a világirodalom remekein, latin, görög, francia, angol, német klasszikusokon, minő flörtök, minő vonzalmak és minő szenvedélyek hatása alatt lett e remekek zseniális tolmácsolójává, hogy találta meg sajátos világnézetének alapjait PJatonban, Arisztotelészben, Szent Ágostonban és Bergsonban, hogyan jutott el odáig, hogy majdnem mindent tud, mindenről informálva van. A felületes szemlélő könnyen ringatja magát abban a tévhitben, hogy Babits finom kultúrája már csak igen kevés számú contemporani műben lel érdeklődésének tápanyagot. Csodálkozik, talán affelc- tált gúnyt szimatol Babits maga leírta mondatainak egyikében, hogy „különös érdeklődéssel detektív regényeket olvasok”. De ha arra gondolunk, begy Babitsot a könyvek nemcsak esztétikai oldalról, nemcsak abból a szemszögből érdeklik, hogy mi a kor, nép kifejező elem benne, de a legteljesebb értelemben vett életnek a szemszögéből, tehát ritmusa, kalandozása, tévelygése, alaktalansága, kóros tünetei mind adalékok a számára, úgy halvány elképzelésünk lehet arról, hogy milyen törvények szerint rétegeződik fel egy enciklopédikus műveltségű agyban az irodalom, mint élmény. Proust. — A modern írók között a legutóbbi években a legnagyobb hatást rcám Proust gyakorolta. Minden könyv maga helyett beszél és csak önmagáért felelős, de ha ■zabad általánosítanom, hozzám minden európai irodalom között az angol áll legközelebb. így volt ez régebben is és igy vagyok a régi angol irodalommal is. Cseppet sem képzelem magamról, hogy rendelkeznék oly széles áttekintéssel, hogy irodalmakról értékelő bírálatot mondhassak. Mindent el nem olvashatok és bizonyára akadnak a mai világirodalomban is jócskán könyvek, amelyek tetszenének nekem, ha ismerném azokat. Az én könyvolvasásomban nincs semmi rendszeresség, valami különösebb eleve elhatározottság; véletlen segít hozzájuk, véletlenül ismerkedem meg velük. Például Gide ir egyszer Joseph Condrad „Lord Jim’’ ciimiü könyvéről és e könyvhöz azt a megjegyzést fűzi, hogy Dosztojevszki akármelyik remekével felveheti a versenyt. Elolvastam a könyvet. Igaza van. Conrad, a tengerészkapitány, a kalandregónyiró olyan finom lelki megnyilatkozásokat tolmácsol, annyi psziholőgia van Írásaiban, hogy egyenesen csodálatos. Más esetekben is igy, recenziók, ösztönök, baráti javallások segítenek egy jó könyvnek elolvasásához. Természetesen sokszor érnek csalódások. Sok jót Írnak az uj orosz irodalomról. Én megvallom, alig találtam közöttük eddig olyan müvet, amelyet a régi oroszok mértékével lehetne mérni. Hja Ehrenburg ... Kezembe került egy könyve, csak hatvan-hetven oldalt tudtam belőle elolvasni — És ami napjaink költészetét illeti... — A lira, úgy tetszik, az egész’ világon haldoklik. De az angolok között megint találtam nagy lírikusokat. Housman (nem vagyok biztos benne, hogy Babits ezt a nevet említette vagy ehhez hasonló nevet) rendkívül érdekes költő ... Teljesen népies formákat használ, egy angol Erdélyi József. . Hát ezt nálunk alig ismerik. Könyvét nagyon megszerettem. Tanulmányoztam az uj amerikai lírát is. Egyik amerikai költő — antológiáról irtani a Nyugat valamelyik számában. Az összirodalom ) különös évtékgazdagitásának az amerikai lira sem mondható. Budapesten megfordultamkor , mindig azt tapasztaltam, hogy a Magyarországon élő Írók — tisztelet az igen kevés számú kivételnek — az erdélyi irók müveit nem ismerik. Babits azonban e tekintetben is kivételnek számit. Most éppen Nyirő József uj regényét „vassá. Érdeklődése az erdélyi irók iránt nem mai keletű. Fájlalja, hogy nem ismeri a román irodalmát eléggé. — Egyedül Panaít Istratit ismerem és szeretem a könyveit. Kyra Kiralinája számos helyen Jókaira emlékeztet. Megemlítem Babitsnak, hogy Chineziu professzor testes könyvben megírta az erdélyi magyar irodalom mai történetét és ezt a müvet doktori értekezésnek szánta a román, egyetemen. E közlés kellemesen lepte meg Babitsot és felirta noteszébe Chineziu nevét, hogy majd a Nyugat legközelebbi számában Írhasson e könyvről. Ligeti Ernő. Egyetlen esetben sem sikerült az K 101 áldozatainak személyazonosságát megállapítani, mert a hozzátartozók képtelenek voltak az emberroncsokat végigszemlélni (London, október 9.) A Westminster! kerület kápolnává átalakított halottasliáza előtt állandóan nagyszámú közönség foglal helyet. A rendet angol repülőezredbeli katonák tartják fenn. A közönség zárt sorokban vonul el a felravatalozott koporsók előtt. Ma átviszik a katasztrófa áldozatainak koporsóit a parlament Westminster termébe s a ravata- lo3 termet megnyitják a nagyközönség számára. Délben a Szent Pál székesegyházban gyászistentisztelet lesz, amelyen a király képviseletében a walesi herceg is megjelenik. Az áldozatok temetése szombaton lesz Cardingtonban, államköltségen a légi kikölti közelében ásott közös sírba. A Press Association egy angol repülőtiszt nyilatkozatát közli, aki a légi katasztrófa Londonban i'elravatalozott koporsói mellett teljesített szolgálatot. A tiszt kijelentette, hogy a holttestek a felnyitott koporsókban 24 órán át voltak közszemlén és a hozzátartozók nagyszámban járultak a koporsókhoz. Ennek ellenében egy esetben sem sikerült az áldozatok személyazonosságát megállapítani, mert senkinek sem volt elég lelkiereje ahhoz, hogy hozzátartozójának biztos agnoszkálása végett a felismerhe- tetlenségig megszenesedett összes áldozatokat végigszemlélje. Hsisz brazilia! szövetséges állam közül Mlencbesi a felkelőké a hatalom A forradalom győzeírnesesa halad előre — A felkelők ellen küldött repülőgépek pilótái gépeikkel együtt átszöktek a forradalmárokhoz (Neivyork, október 9.) A lapok közlik Rio de Janeiroból érkezett távirataik alapján a Brazil kormány kommünikéjét, amely megállapítani kívánja, hogy a forradalmi mozgalmak által teremtett helyzet nem olyan súlyos, mint ahogy azt a külföldi sajtó feltünteti. A kormány hangoztatja, hogy erős hadsereg felett rendelkezik és a mozgósítás befejezése után teljes erővel hozzálát a felkelés likvidásához A kommüniké megcáfolja azokat a híreket, mintha a haditengerészet legénysége körében is hódítana a lázadás. Az Associated Press jelenti a brazíliai határvidékről, hogy a felkelők Pernambuco állam több városát 24 órás kemény harc nlán birtokukba vették. A lakosság örül a Pa- vera tábornok, felkelő vezér vezénylete alatt álló csapatok bevonulásának Az állam elnöke. Estaeio Coimbra elmenekült s helyét a forradalmárok a bevonulás után. azonnal betöltötték Carles Lima- Calvacanrival, a forradalom égjük szellemi vezérével. Rio Grande del Norte államban Natal fegyverhasználat nélkül forradalmárkézrc került. Montevideoba érkezett jelentések arról számolnak be, hogy a déli államokban a felkelők ellen küldött repülőgépek pilótái gépeikkel együtt átszöktek a forradalmárokhoz s most őket szolgálják. (Párizs, október 9.) A Chicago Tribune Rio de janeiroi jelentései szerint Braziliában beszüntették a magántelefonbeszélgetéseket és eltiltották magántáviratok postai továbbítását. A cenzura szigorúan működik. iuontevideoba érkezett jelentések megerősítik azt a hírt, hogy húsz szövetséges állam közül kilencben a felkelők birtokolják a hatalmat és nem hajlandók semmiféle központi utasításnak eleget tenni, csak abban az esetben, ha a szövetségi kormány Rio de Janciroban végképen leteszi a hatalmat.
