Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-08 / 198. szám
Í5 XIII. ÉVF. 198. SZÁM. A messzi földre szakadt székely diák tragédiája Mikor a novella valóra válik — Hogyan halt meg a pécsi egyetemen Molnár Jani székely diák? (Pécs, ssept. 6.) Nyirő Józsefnek van egy szép novellája, a „Sebe László hazabeszél“ cimü, melyben a messze esett székely lázas hazagondolását, sorsát és halálát irta meg. A halálmezők határában az otthoni arcok és színek fellobbanása az örökkévaló szülőföld dicsőítésébe ér. A Sebe Lászlók tragédiái az idegenben tiz év óta megsokasodtak. Ez a novella változott valóra a pécsi egyetem egyik hallgatója sorsában pontosan úgy, ahogy Nyirő megirt.a. A diadalmas kezdet. Mikor Molnár Jani az egyetemre jött, ötvenöt métert dobott gerellyel, tizenkettőt sulygolyóval. Félelmetesen diadalmas izmaival nem vehette fel vele a versenyt akárki. Két hónapos legénykedés után aztán eszébe jutott a csíki porta, ahonnan azért indult el, hogy emberré legyen. Attól kezdve a tanulószobába járt, ahol álmatlanságtól lüktető ütőerekkel, éhségtől korgo gyomorral és minduntalan leragadni akaró szemhéjakkal készült a vizsgákra. És mentői több dicséretet kapott a professzoraitól, annál halványabb lett és annál erőtelenebb. Nem járt a tornatermekbe és Zsuzsika is hiába várt rá hat órakor a plébánia órájára szpgzett könnyes szemmel. — Rabszolgává lettem — mondta Jani — a kötelesség elvette a fiatalságomat. De ősszel, mikor ismét együtt voltunk, székelyek és erdélyiek, kissé abbahagyta a tempót és lángoló arccal hallgatta az otthoni hireket. Ő már hat éve nem volt otthon, mert az állampolgársága egyik részről sem intéződött el. Nem kapott se román, se magyar útlevelet, Rendszerint nyomorogva töltötte el a nyarakat. Volt napszámos útépítésnél, cséplési ellenőr, házitum- tó és muzsikus a Balaton partján, minthogy különösképpen a brácsát tudta minden muzsika között, fts megtanulta velünk együtt azt is, hogy nem bűn z., lm a diák meglátogatja a püspök szőlőjét és akár egy liá tizsák szőlőt is hoz magával. Nyáron elkísért bennünket az állomásra és szomorúan üzent haza, integeted a személyvonat után, amig csak látta. Ilyenkor fahm rodott a szivünk... Mikor az erdélyi literatura nyiladozni kezdett, mindig kérdezte: — Nem hoztatok valami nj könyvet? Ilyenkor csippentett valamit munkájából és a vaságyon hanyattdülve Nyirőt, Tamásit és Színit olvasott. Közeledik a tragédia. Mult év tavaszán mindenki által észrevehető változás állott be nála; kacagásra nyíló székely szájába valami keserűség olvadt, szeme lázasan, arca uj, különös pirosságban égve nézett ránk. Az orvostanhallgató komorságával tapintgatta üterét és dirigálta kollégáit, mikor azok kopogtatták a mellkasát és tompulatot találtak. Elment a* ambulanciára és megröngeneztette magát. — Egy évvel jöhetett volna hamarabb — mondta a tanársegéd. Tessék! Orvos lesz egy hónap múlva és még csak nem is sejti, hogy kavemája van. Molnár Jani legyintett: „kutyát ér ez a világ“. Másnap befeküdt a tüdőszanatóriuimba, harmadnap vért hányt és negyednap, mikor meglátogattuk a tüdő- szanatóriumban, alig ismertünk rá. Az életerős, gyönyörű fiúnak már csak a soha fel nem épülő roncsát láttuk... Körülálltuk az ágyát. Ott volt Csáki Iinhrus, a fi- nomlelkü gelencei fiú, akivel együtt járták a közegészségtani intézet laboratóriumát. Tán épen ott szippanthatta fel Molnár Jani a tuberkulózist... Ott volt Beke Laji, aki szeretett vendégségekre járni. Rendesen elvitte a hegedűjét is és mindenkinek a szivébe férkőzött. Gyakran mentek Janival együtt is. Körösi Gyurka, a Jani korosztályából való volt, már négy éve szorította mellét a hadapródi zubbony. Benes Ella, akivel láttuk egy párszor Janit, egy negyedóra múlva bekukkantott az ajtón. Ella medicinát hallgatott már négyévé. Jól esett nekünk, mikor a kezében szép piros rózsákat láttunk... talán azokat, melyeket Istók főhadnagy küldött ma reggel epekedő sorok kíséretében. A virágot az éjjeliszekrényre tette, aztán szótlanul félrevonult a világszép dalnoki lány. A Jani szájára lázas mondatok jöttek: — Hazamegyek husvétra és májusig otthon is maradok. Csak most tudom, hogy az élet mennyire szent valami. Hazamegyek... akkor fognak nyilani a virágok... Az én patikám és az én doktorom az Olt völgyében vigyázó sok- sok fenyő. Nem kell nekem kalcium légmell, szanatórium... A megvalósult novella. Az orvosok a lázgörbéket nézték, majd a gyógyszerek után tudakozódtak. Nem felelt. Én az arcát néztem. Mennyire elsárgult és milyen csontos lett egyszerre... Az ujjai egy fehér kötésű, kékcimbetüs könyv lapjai közt pihentek. Elolvastam a eimet. Nyirő: „Jézusfaragó Ember“-e volt. Mikor látta, hogy a könyvet figyelem, halkan szólt: — Most már kevesebbet olvasok. A szemeim fáj és a sok betű szédít. Egy elbeszéést szoktam inkább olvasni, amely úgy érzem, nagyon hozzásimul az én sorsomhoz. A Sebe László hazabeszélt. Ezt az elbeszélést, mintha egészen rólam mintázta volna a szerző. Mostanában, mikor a halál küszöbéni érzem magamat, én is minden gondolatommal az otthoniakon járatom az eszemet... Lehajtott fejjel hagytuk el Molnár Janit. Csáki és Beke súgtak egymásnak valamit, összenéztek és bólintottak utána. Halványan és szomorúan gondoltunk arra, hogy jó volna írni a Jani édesapjának... Másnap három órakor Csákival kerestem fel. Izgatottan és lélegzetvisszafojtva léptünk a terembe. Ahogy •Janira néztem, azonnal láttam, hogy nines többé. ■ A haja sárga homlokára tapadt, a szeme furcsán, delejesen csillant, a szája ijesztő keserűséggel nyílott és a keze mereven tartotta a Jézusfaragó embert. A huszadik lapnál, ahol piros rózsalevél aludt a feketebetüs címen: Sebe László hazabeszél. Az irgalmas nővér suttogva hivott félre. — Egész éjjel mellette voltam. Fenyőfákról és ha vasokról beszélt... Az apját, az anyját említette s mielőtt rájött volna az utolsó roham, halkan mondta, hogy haza fog menni. A Miatyánkot kezdtem imádkozni vele, de a közepén elakadt. Elaludt aztán. Hajnal tájban azt a. könyvet vette a kezébe, kért, hogy olvassak... Délben halt meg, alig egy órája... A temetésére sokan jöttek: fiuk, lányok; mi székelyek kivétel nélkül ott voltunk. Két professzor is volt. A ravatalon a fehér szemfedő még ijesztőbbé tette a valamikor gyönyörű legényt. A koporsó előtt állt a Jani édesapja. Okos és szomorú székely ember az arrafelé ismeretlen harisnyában és háziszőttesben mindenki őt nézte. Csontos arcából szilaj szomorúság sütött a fiára. Lágy nézésű kék szeme szárazon és megtörtén nézett a mi koszorúnkra és a halott mellén biborló gyönyörű rózsacsokorra, melyet Ella hozott még délelőtt, A szertartás után valaki közülünk egyszerű szavakat mondott a sírnál. Temetés után az öreg mellé szegődtünk, — Jó emberek maguk — mondta száraz és remegő SdSS szempillákat, mélytüzű »zemeket varázsol * ¥ESSO-HENÄA Effyptomi henna levelekből van ínfűn- délva.Abazolut ártalmatlan.Eső, könny nem viszi le. Kopható minden gyógy- lórban, droguetiában és ill&t**ertór- ban. Ha valahol nem volna, forduljon „GEA“ KRAYER RT.-hoz. Timişoara. hangon. — Ugye nem hagyták el őt? Egy göröngyöt tett a zsebébe fia sírjáról aztán kissé restelkedve szólt: — Az anyja kívánta igy. Azt hittük hogy hazajön. Doktor volt s most semmi. Hiába tanult, még magát sem tudta kikurálni... Pedig be nagy szükség lett volna rá... otthon... Kissé arrébb kukoricaföldek terültek, tavalyi kórokkal. Nézte az idegen földeket egykedvűen. — Nehezen adtak útlevelet; de aztán a prefektus ur adott, mikor megmutattam a sürgönyt. Jó ember... Az állomáson harmatos szemmel nézte a mozdonyt. — Innen kellett volna hazaindulnia... A toronyóra éjfélt ütött. Pécs városa bofzalmas hidegségben aludta az igazak álmát. Aztán csend lett ismét. A sarki rendőr ásított és üresen szinte holtan meredtek rám a Székesegyház száz évekről beszélő, csillagokba nyúló kőtornyai. Az ég szakgatott felhők közül feketén és csillagait rejtegetőn gondoskodott a Sebe Lászlókról. Kovács József. .£>1« N o o £ a c Sss-S N ‘9 § io2 Q2ͧ 9 i is c .5 Schulhof Emilné ORIENT E?0röniüüés2Bti Is do la ORADEA, Strada Ep. Oorogarlu 11. o c l-o, < Sş 8r UF§ §J 5. i§ & 3 io, W ü m BRISTOL SZÁLLODA ßutfspest legszebb pontján, a Dunaparton, uj vs:eS-s mellett ajánlja előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon. P. 10—16-ig „ 6-10 ig Két ágyas utcai dunaparti ....................... 24—40-ig Két ágyas utcai .......................................... 29—24-ig Két ágyas udvari....................................... 15—18-ig A jobb szobák árai fürdőszobával értendők. Minden szobában hideg és meleg viz, telefon és rádió. i Egy ágyas uccai .................................... I Egy ágyas udvari . . . ...................... É T T E R M 1 ÁRAK: v. kakaó, Compleţi reggeli: kávé, v. tea, egy tojással, vajjal és jam-el .... Kitűnő ebéd, vagy vacsora menü . . Kitűnő ebéd, v. vacsora menü előétellel P. 1,23 „ 2,43 M 4.— Szén lapra hivatkozással a szobaárakból külön engedmény. Szobarendelés lehetőleg 2—3 nappal előbb eszközlendő. Bristol szálloda szobáiból és terraszáról gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és a budai hegyekre. MEGJELENT AZ UJ Szeszadó törvény módosított szövegű román és magyar együttes kiadása m. MSSíELFFY és DR.MANDEL ügyvédek szerkesztésében. — Ára: 140 lei és porló. Megrendelhető a Keleti Újság könyvosztályánál, Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 4.
