Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-05 / 195. szám

1 XIII. ÉVF. 195. SZÁM. ICw&vsMMb Wéd@Stezés a gá^háboriialien blstositâsi alapon Homániáfean iizenhétmiSSiő faMós kSzáll ötmillió embernek gáz­masa: Sí okkal való felszerelése ötmililárd lejbe kerülj amit foiztosiáással szeretnének előteremteni (Kolozsvár, szeptember 3.) Romain Rolland mondotta, hogy ha „mégegyszer háború volna, tö­meges vérfürdőknek lennénk szemtanúi, népeket irtana ki a gáz“. Ismeretes, hogy a kémiai ipar olyan gyilkos gázokat állított elő, amelyek percek alatt több ezer élőt ölnek meg. A tüzérség, _ám­bár sokat fejlődött a háború óta,_rég elmaradt a kémiai hadsereg jelentősége mögött. Â hadakozás­ban akármelyik napon hat-bét kipróbált pusztító gázat lehetne felsorakoztatni. A vöröskeresztes gáz, a phosgen, __ amit ontanak a német gyárak, _ megfullasztja a tüdőt, az ember irtózatos szenvedé­sek között pusztul bele. Kiszámították, hogy négyszáz kilogram phosgennel egy négy hektár kiterjedésű városrészt ki lehetne ölni. Két repülőgéppel ezt a mennyiséget, könnyen el le­het. juttatni. A sárgakeresztes gáz még ártalmasabb, mert halálos hatása egy kilométer távolságig ter­jed. A sárga keresztesből 700 miligram elegendő ahhoz, hogy harminc perc alatt halált okozzon. Először a szemidegeket támadja meg, az embert azonnal megvakitja és az elviselhetetlen szenvedé­sek között megvakult ember félóra alatt meghal. Mikor a bombából kikerült sárgakeresztes gáz meg­támadja a tömegeket, leírhatatlan pánikot keltene, rögtön megtörné az állásokat. A gáztámadások több mint valószínű, hogy hadi központok és városok ellen folynának. A gázmaszkok sem nyújtanak elég védelmet, mert feltalálták az úgynevezett ful- lasztágazat is, amely áthatol a gázmaszkon is. A fullasztó gázat legújabban phosgennel keverik, a gáz beszivárog a sisakon és fojtogatja a gázmaszkos embert, aki a fulladás elől menekülve lekapja a si­sakot, ekkor működésbe lép a vöröskeresztes gáz s az pillanatok alatt végez az emberrel. A fullasztó- gáznak még nincs ellenszere. A katonai körök megállapítása szerint leg­újabban mérges gázak hatása százszorosán nagyobb mint a világháborúban használt gázaké. Van olyan gáz, ami behatol az ember bőre alá és borzalmasabb hatása van mint a strychninnek. Az amerikai kémiai ipar bravúrjai rémképeket va­rázsolnak az ember szemei elé. Nemzetközi kon­gresszuson tették szóvá, hogy Amerika 24 óra alatt annyi mérges gázat termelhetne, hogy kiölhetné vele a konti­nens nagy részét. At. újabb világháború világpusztulást jelentene! A gázháboru borzalmas kilátásaira elsősorban a nők figyeltek fel, a mult évben nemzetközi kon­gresszuson követelték, hogy mondjanak le arról az államok, hogy egymás ellen mérges gázzal hadakoz­zanak. Fellépésük azonban gyakorlati eredményt nem tudott elérni. Nemzetközi szerződéssel is igye­keztek eltiltani a gázháborut, az egyezményt 43 állaim aláírta, de csak 6 ratifikálta és azok között sem volt egyetlen nagyhatalom sem. „TrangylfgftT Bank Részvénytársaság CLUJ-KOLOZSVÁR F iókíntézetek Torda Gyulafehérvár Marosujvár Maroshéviz Diteó Gyergy őszentm iklós Csíkszereda Csikszentmárton Kézdivásárhely Mécs Kirendeltség: Araoyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, me-ghitelezéseket 3 **se: Az államok inkább azt. választották, hogy továbbra is gázoffensivára rendezik be a háborús terveket és szervezkednek a megfelelő védelemre. Románia most. foganatosít intézkedéseket, ame­lyeket a Monitorul Oficial 261. száma közöl. A mi­nisztertanács megállapítja, hogy az országnak égető szüksége van felkészülni a gázoffenziva ellen, evégből minden megyében elrendeli a civil bizott­ságok megalakulását és kötelességévé teszi, hogy szervezzék meg a lakosságot, foganatosítsanak gáz­védelmi intézkedéseket és szigorúan őrizzék ellen, hogy a községekben van-e elég pincehelyiség. A katonai köröknek az a véleménye, hogy a civilek­nek privát dolguk önmagukat megvédeni a gáz el­len. A România Militară például igy ir: „A civil lakosság kémiai támadások elleni vé­dekezése direkt nem érinti a hadsereget: minden állampolgár önmaga felel életéért és egészségéért, lm a gáziámadás védtelenül találja.“ A megalakult civilbizottságok, úgynevezett „Comitet civil“-ek és a katonai hatóságdTTTSímlmá- nyozzák és megrajzolják azokat, a zónákat, amelyek gáztámadásokra alkalmasabbak: átvizsgálják a pincéket, minden községben és városban. A városo­kat gáztámadás idején kiürítenék, mert tö,bb, mint valószínű, hogy a gázoffenzivák a hadiközpontok és városok ellen irányulnának. A minisztérium azért elrendelte, hogy évenként Írják össze az asszonyokat, a 16 éven aluli és 60 éven felüli polgárokat és azokat pontosan tartsák nyilván. Érdekes gáz- védelmi prepozíciót tesz Popeseu ezredes, a hadse­reg egyik kiváló gázszakértője. Javaslatában a gáz­védelem financiális részét igyekszik megoldani. Ki­számította, hogyha Romániában a 17 millió lakos közül legalább ötmilliót fel akarnának szerelni gáz­maszkkal és öltözékkel, minimálisan ötmilliárd lejt kellene e célra fordítani. Honnan teremtsék össze ezt a horribilis összeget. Nélküle viszont az ország a legnagyobb bizonytalanságok előtt áll. Javasolja, hogy biztosítási alapon gondoskodjanak az öt- milliárdról. Úgy, amint életbiztosításokat kötünk, kössünk háborús biztosításokat is, évről-évre fizessenek be a polgárok egy bizonyos összeget és az öszeg ellenében az intézet beszerezné a polgárok szükséges gázmaszkját és egyéb felsze­relését. „Lehet, hogy nem lesz háború, _ írja Po­pescu, — de azért mégis jobb biztonságban lenni, hiszen a házakat is majdnem mind bebiztositják, pedig nem ég le minden ház“. D. J. A jugoszláviai románok Is képviseltették magukat a genfi kisebbségi konferencián, ellenben saesu engedte iai©g£ magyar, német kisetibségei képviseletét (Genf, szeptember 3.) A hatodik európai kisebb­ségi konferencia szerdán kezdte meg ezévi üléseit. A konferenciát Wilfan elnök nyitotta meg német nyelven, a konferencia hivatalos nyelvén. Ez alkalommal 30 kisebbségi delegátus jelent meg. Az elnök üdvözölte a spanyolországi baszkok, a németországi lit­vánok, a jugoszláviai románok és az észtországi svédek képviselőit, akik először képviseltették magukat kisebbségi konferencián. Közölte AVilfan elnök, bogy a jugoszláviai német és magyar kisebbség képviselői nem jelenhettek meg, mi­vel a jugoszláv kormány megtagadta számukra az út­levél kiadását. Ezután a páneurópai gondolatról be­szélt. Az egyesülés eló'feltétele a népek közti közeledés. Ez azonban valóban a népek és a kormányok közti közeledés kell legyen, mert a népek az egyes országok összekapcsolódásának és fejlődésének valódi hordozói. A kisebbségi kérdés megoldása közvetlen érinti az európai népek közti viszonyt. Ha a kisebbségek jogaikért küzdenek, az egy. általában nem jelenti az országaik elleni har­cot, azonban elutasítják maguktól a beolvadás gondolatát és felhívják a világ lelkiismeretét, hogy lépjen sorom­póba minden erőszak ellen. A jelenlegi kongresszuson válik tulajdonképpen valósággá az, hogy áttekintést kaptak az európai országokban élő kisebbségek tényle­ges helyzetéről. Ezután megállapították a konferencia napirendjét. Első helyen az egyes országok kisebbségi csoportjainak helyzetjelentése és az ezekből vont általános következ­tetések szerepelnek. Ezután a konferencia állást fog foglalni a páneurópai gondolat tekintetében és végül tárgyalni fogja az egyes kisebbségi csoportok nemzeti közösségekké való tömörítését Az elnöki megnyitó után Ewald Ammende beszélt, aki az általános kisebbségi helyzetet ismertette és han­goztatta, hogy addig kell a problémát megoldani, amig a kisebbségek elégedetlensége veszedelmes formákban nem robban ki. Coste» és Hellenic harminchét óra alatt tették meg az óceáni utat pilóták három Ízben kerültek viharzónába - A két pilóta kétmillió dollárt keresett az uj óceástrepülésscl (Ncwyork, szeptember 3.) Costcs és Bellontc francia óceánrepülők 37 óra 18.5 perces ut után ame­rikai időszámítás szerint 7 óra 12 perckor simán le szállottak a Ncwyork melletti eourthisfieldi repülő­téren. A franic-a pilótákat óriási néptömeg lelkesen kö­szöntötte. Castes és Bellonte francia óceán repülők elé Long Island partvidékére tiz amerikai repülőgépet küldöttek ki s a Kérdőjel óceánrepülőgép e diszkiséret mellett jelent meg és szállott le a eourthisfieldi repülőtéren. Costes a megérkezés után nyomban kiszállott a gépből s az üdvözlő beszédekre adott válaszában a rádió mikrofonja előtt üdvözölte az Egyesült Államok népét és köszönetét mondott lelkes fogadtatásukért. A pilóták a sajtó képviselői előtt kijelentették, hogy 37 órás ütjük alatt háromszor kerültek vihar­zónába. Az egyik vihar az ir partok közelében, a másik az óceáni ut felén és a harmadik az Egyesült Államok közép-keleti államainak partvidékein érte őket. E viharzónáktól eltekintve, az utat általában inkább kedvező időjárási viszonyok mellett tették meg. A francia fővárosi lapok nagy örömmel emelik ki az újabb francia óceánrepülés sikerességét, melyre újra nagy szüksége volt a francia aviatikának, bogy visszanyerje veszni készülő önbizalmát. Costes felesége Codos óceánrepülő társaságában még c héten hajón Ncwyorkba utazik, hogy férjével egy hetet tölthessen Amerikában. A Paris Midi szerint Codos pilótának az a szándéka, hogy a Kérdő­jellel térjen vissza Amerikából Európába, Párizsban valószínűnek tartják, hogy Costes megkapja a francia becsületrend parancsnoki jelvényeit. Az uj francia óceán repülés sikeréről azonnal tudatták a három évvel ezelőtt óceánrepülésen a tengerbe veszett Nungesser pilóta édesanyját, aki üdvösé táviratot adott fel Costcsnak és Bellontenak. A déli lapok azt írják, hogy a két pilóta mintegy két­millió dollárt keresett ezzel az óceánrepiiléasel. Nincs kizárva, hogy Dallasba, Afterwood ezredes szülőváro­sába is ellátogatnak Amerikában s ez esetben még külön 25 ezer dollárt kapnak az ezredestől.

Next

/
Thumbnails
Contents