Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-04 / 194. szám

6 Till. »FF. m. SZÁM. A Kolozsvári Önkéntes Mento-Egy©stilet készpénz sorsjátéka CÉL: UJ SZÉKHÁZ ÉPÍTÉSE Hogy az évtizedes múltra visszatekintő Mentő- Egyesület minden életnyilvánulását a legnagyobb figyelemmel kiséri a város minden polgára, úgy­szintén az egész országrész, az csak természetes, hiszen az egyesület tekintet nélkül felekezetre és nemzetiségre, úgy a múltban, mint jelenben min­denkinek segítségére siet. Az egyesület kényszerítő körülmények hatása alatt kénytelen jelenlegi székhazát átadni az ugyan­ezen épületben elhelyezett Nővérek Tanító Rendjé­nek azon okból, mert a rendet a Rockefeller-alapit- vány táplálja. Az alapítvány szubvenciójának föl­tétele, hogy a székházban kizárólag csak ők foglal­hatnak helyet annál is inkább, mert a rend kizáró­lag csak női hallgatók részére van berendezve. Az állam szem előtt tartja a közérdeket, élvezni akar­ván a szubvenció előnyeit is, megegyezésre jutott a Mentő-Egyesülettel s hogy lehetővé tegye uj szék­házába való elhelyezkedését, egy bizonyos összegű anyajgi támogatást nyújt és egyben a belügyminisz­térium karöltve a népjóléti és pénzügyminiszté­riummal 5297. A. szám alatt egy 15,030.000 Lei összegű készpénz sorsjáték megrendezését enge­délyezte. Folyószámla „Albina“ Cluj. A rendezőség élén dr. Tatariu Coriolan egye­temi nyilvános rendes tanár és a Mentő-Egyesület főtitkára, dr. Konrádi Dániel egyetemi magánta­nár, a Mentő-Egyesület igazgatója áll, aki három évtizedes múltra tekint vissza a Mentő-Egyesület életében. A technikai lebonyolítást Balázs Gyula nyugalmazott iparkamarai főtitkár és dr. Ligeti Miklós végzik. A technikai vezetők több sorsolást, közötte a Zsidókórház sorsjátékát is levezették, ezen a téren meg van a kellő szakértelmük. A vezetés te­hát olyan egyének kezében van, akik a legmesszebb­menő garanciát nyújtják arra, hogy a sorsjegyvevő nyugodtan megvásárolhatja sorsjegyét, mert tisz­tán a szerencsén fog múlni, hogy azért a. 100 lejért egy tekintélyes nyeremény, vagy éppen az 1 millió lejes főnyeremény boldog tulajdonosává váljék. Clujon a Str. Memorandului 16. szám alatt már működik a nagyvárosi nivóh berendezett sors- jegyiroda. A sorsjegyek művészi kivitelűek. A ren­dezőség nemes és őszinte intencióit mi sem igazolja jobban, minthogy a sorsjegyeket román, magyar és némiet nyelven állította ki, hogy az ország minden polgára megértse, befektetett pénzéért mit remélhet. Sajnos, a sorsolások terén sok csalódás érte a közönséget, de ismételten leszögezhetjük, hogy a Zsidókórház sorsjátékának rendezősége bebizonyí­totta, hogy van módja a becsületesen és minden kri­tikát kibiró sorsjáték megrendezésének is. Már maga az a tény, hogy a sorsjáték tárgya készpénz, kizárja azokat a lehetőségeket, amik traktorok, au­tók és egyéb tárgyak sorsolásánál, sajnos előfor­dultak. A kolozsvári Önkéntes Mentő-Egyesület kész- pénzsorsjátéka a Zsidókórház lezajlott sorsjátéká­nak összes tényezőivel rendelkezik, tehát a legtel­jesebb reménnyel nézünk a sikere elé. Oly hatalmas organizációval rendelkezik a sorsjáték, hogy a húzást f. év december hó 21-én feltétlenül megtartják. Zsilvölgyében, a felszínen Hatszázezer vagon szénrendelésről álmodoznak a zsi!völgyiek Mindenki a Társulattól függ, amely a Zsilvölgyében az egyedüli nagyhatalom (Déva, szeptember 2.) A föld mélyében halálvesze- delem közepette dolgozik a bányász. S ahogy feljebb jövünk a bányából, úgy ismerjük meg a zsilvölgyi tár­sadalom újabb és újabb rétegeit. Bányásznyelven, kijö­vünk a felszínre, ami a napvilágot jelenti. Itt is cse­kély fizetésért dolgoznak a munkások, de legalább az a vigasztalásuk meg van, hogy a felszínen vannak s éle­tük nincsen annyira veszélyben, mint a föld mélyében. Utánuk jönnek a szakmunkások, akiknek javarésze szer­vezett munkás. Ezek is elégedetlenek. Ezután jönnek a tisztviselők. Ők alkotják a zsilvölgyi intelligenciát. Na­gyon kellemes emberek s életük csendesen folyik, mintha nem is a Sir-völgyében laknának. A lelkűkben lehet, hogy nekik is fel-feltünik egyszer-egyszer az élet­veszedelemben mozgó bányász, vagy ha balesetet hall, kissé elszomorodik, de aki már néhány éve van ott, meg szokja a baleseteket s természetes dolognak tűnik fel a szemében. Házaikban meg van a napi szükség­letre való, hiszen dolgoznak és sokszor minden hiva­talos óra figyelmen kivül hagyásával, teljes energiáju­kat a társulatnak szentelik, aminek néha — különösen, ha a besúgók valamelyikének nem tetszik az arca vala­kinek — az a vége, hogy három hónapi felmondással, egyszerűen elbocsátják. Mert hiszen tisztviselőt is — ahogy a társulat gondolkozik — annyit kapnak, amennyit akarnak. Azok a bizonyos „függetlenek“. Ezeknek két csoportja van. Egyik a társulatnál van alkalmazva és mégis független — minded mástól, kivéve a társulatot. Ezek a mérnökök, igazgatók és ve­zérigazgatók, akik bár szintén sok munkával, de füg­getlenül és emberiesen élnek. S utánuk jön a valódi független osztály. A keres­kedők s az iparosok. Sajnos, ezek is csak névszerint függetlenek, mert ha a társulatnak valamelyik nem tet­szik, mindig megtalálja a módját, hogy el kelljen köl­töznie a Zsilvölgyéből. A zsilvölgyi kereskedő- és iparos­osztály ettől a függetlenségétől is eltekintve, függ a munkások keresetétől és a munkások létszámától. A munkanélküliséget s a munkáselbocsátásokat, legelső sorban a kereskedő és az iparos érzi meg és fizet rá a legtöbbet s különösen sokat a kereskedő, akinek pén­zével egy-kettőre elmennek a leszámolt munkások, hi­szen még útiköltségre is alig van pénzük. Nemcsak a munkás szempontjából, de a kereskedő és iparos világ szemében is ma. Zsilvölgye jogosan mondható Sir-völ- gyének. Kereskedő és iparos egyformán panaszkodik, Nagy a konkurrencia és kevés a kereset. Nincsen vevő, valósággal fogni kell a vevőt és nincsen megrendelés és ha van, nincsen pénz, mert ma a Zsilvölgyében alig- alig fizetnek. A hitelt is csak azért kénytelenek tar­tani, hogy az áru ne maradjon mind a nyakukon. Amiről álmodnak. Mindenki azt álmodja, amit kíván. A Zsilvölgyében a napokban az a hir terjedt el, hogy Fuehs vezérigaz­gató a Salgótarjánitól a napokban Pefrozsényban, illetve Lupényban volt és egy bulgáriai 600.000 vagonos szén- i’endelést közvetített, illetve a bukaresti igazgatóság­gal arról tárgyalt. Sokan már azt is tudni vélték, hogy a CFR petrozsényi fütőházfőnökségéhez távirat érke­zett, amiben azt a kérdést tették fel, hogy a mai ko­csipark és személyzet mellett a Zsilvölgyi állomások egy év alatt le tudnának-e szállítani 600.000 vagon szenet? Arról is sokat beszélnek, hogy a heti 3 és 4 napos munkanap után szeptember elsejétől kezdődőleg heti hat napot fognak dolgozni. A föld felszínén azzal vannak eltelve, hogy igy tovább már nem mehet a dolog. Mi a száraz valóság? Sajnos, a száraz valóság ezzel szemben nagyon kevés. Tény, hogy napi 100 vagon szállítására tárgya­lások folytak Bukarestben a bülgárokkal, de a meg­egyezésről nem szól a krónika. Az is valóság, hogy a szénkvóta ügyében augusztus 20-án Bukare'stbén tár­gyalás volt, toVábbá, hogy Ispravnik, az aradi üzletve­zetőség vezérigazgatója augusztus 20-án Petrozsényban volt s ott tárgyalásokat folytatott. De, hogy miben, a szállítások ügyében, vagy nem, arról gzintén »emmif sem lehetett megtudni. Valóság továbbá az, hogy szeptember egytől Lu­pényban 5 napot fognak dolgozni hetenként a mai négy, nap helyett. Ez a CFR kvóta emelkedésével van kap­csolatban s emiatt több mint valószínű, hogy Petro­zsényban és Vulkánban hasonlóan fel fogják emelni ä munkanapok számát, hogy legalább ezzel enybitsék egy kissé a nagy nyomort, ami a Zsilvölgyében az utóbbi időben szinte válságos alakot öltött. Mindenki bizonytalanságban', így folyik az élet a Zsilvölgyében. Elkeseredéssel és álmodozással. Senki sem lát mást, csak a nyomort. Mindenki bizonytalanságban van. A társulat, semmit sem árul el. De hogyan is árulna el bármit is, amikor mindent csak Bukarestben tudnak. Maguk a vezetők sem tudnak semmi bizonyosat, csak, amikor megérke­zik az ukáz. Azt azonban azonnal végrehajtják. Kovács Károly. EGYHÁZ ÉS ISKOLA Főiskolások figyelmébe! A kolozsvári és bukaresti egyetemeken a beiratá­sok október elsején kezdődnek és október 15-ig tarta­nak. Azután csak dékánilag láttamozott megindokolás­sal és amellett a rektor jóváhagyásával lehet beirat­kozni. A beiratásokhoz első éven a következő okiratok szükségesek: a baccalaureatus, vagy ha azt a minisz­térium nem állította volna ki, az inspektorátus ideig­lenes igazolványa arról, hogy a főiskolai hallgatónak meg van az érettségije: állampolgársági bizonyitvány, anyakönyvi kivonat. A beiratás Kolozsváron minden fakultáson 2—3000 lejbe kerül, beleszámítva a tan­dijat, beiratási dijat és a nyomtatványok árát is. A tan­díjtól esetleg mentesitik a főiskolai hallgatót, ha a felmentést kérvényezi és a kérvényhez csatolja a „Foia de avere şi de venituri“ c. az előirt hatóságok által láttamozott szegénységi bizonyítványt. A blan­ketta beszerezhető az egyetemi intendánsánál. Lehető­leg minél többen kérvényezzenek, mert az egyetemi fórumok szerint a mag3rar főiskolai hallgatók azért nem kaptak tandíjmentességet és ösztöndíjat, mert nem kértek. Az előkészítő év körül tovább tartanak a bonyo­dalmak. A fakultásoknak eltérő az álláspontjuk ebben a tekintetben. A jogi orvosi fakultásnak nem lesz elő­készítő éve, az érettségizett fiatalok egyenesen az első évre iratkozhatnak. A természettudományi szak fenn­tartja az előkészítőt, a bölcsészeti viszont megszün­teti, de a fakultás ezután nem három, hanem négy év­ből fog állani. Az őszi vizsgákra október 1—5. között kell jelent­kezni. A vizsgák pontos dátuma még ismeretlen, mert az változik fakultásokként, előreláthatólag már a hó­nap első felében lezajlanak a vizsgák, mert október 15-ike után az egyetem nagyszabású jubiláris ünnep­ségekre készülődik. Az ösztöndijakért minél többen pályázzanak. Evégből kérjenek a helyi hatóságoktól igazolványt arravonatkozólag, hogy a szülei nem lak­nak az egyetem székhelyén, továbbá töltsék ki a „Foia de avere şi de venituri“ blankettát. A kolozsvári mezőgazdasági akadémián jelenleg több mint 30 ösztöndij van. Az ösztöndijkérvényekhez és vizsgákhoz szükséges az anyakönyvi kivonat, a baccalaureatus és állampolgársági bizonyitvány, a pá­lyázati határidő október 20-án, a beiratásokkal együtt zárul le. A kolozsvári kereskedelmi akadémián a be­iratások szeptember 20. és október 31. között lesznek, az őszi vizsgák október 10-én kezdődnek. Minden egyéb kérdésről részletes felvilágosítást készséggel nyújt az Erdélyi Fiatalok főiskolás lap, ha válaszbélyeggel ellátott levélben érdeklődnek az alábbi címnél: Erdélyi Fiatalok szerkesztősége Cluj, Calea Victoriei 32. Bukarestben Szűcs Ferenc tanárnál lehet érdeklődni, cime: Bucureşti, Str. Sft. Voievozi No. 52. Ugyancsak itt Írjuk meg, hogy az Ifjú Erdély c. ifjúsági lap egy tájékoztatót adott ki, az egyetemek, illetve főiskolákra készülő ifjúk részére. A' kis füzet­ben az ország összes főiskoláiról részletes ismertetést lehet találni. Ára 15 lej és kapható az Ifjú Erdély ki- adóhivatalában Cluj-Kolozsvár Ref. Theológia. Beiratások a kolozsvári Magyar Zenekonzervató- rumba az 1930—31. iskolai évre szept. 1-én kezdődnek. Fó'tanszakok: zongora, hegedű, magánének, cselló. Mel­léktanszakok: zenei alapismereték, zenediktálás, zene­tan, összhangzattan, zenetörténet, esztétika, kamara­zene, karének és zenekari gyakorlatok. Beiratkozni le­het naponta d. e. 11—1-ig és d. u. 3—5-ig a főtér 19. Szám, I. emeletén. Felvételi vizsgák szept. 11-én d. e. 10 órakor. A tanítás kezdete szept. 12-én (pénteken.) Vas- és rézbutorok, mosdók, sodronybeiétek nagyváfasziékhan kaphatók. FLEISCHER Testvérek vas és rézbutorgyárában Arad Str. loan Russu Siranu No. 15. (Aulich Lajos ucca)

Next

/
Thumbnails
Contents