Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-29 / 215. szám
XIII. *VF. 215. SZAW. 19 Képeslap Velencéből 9 (Velence, szept, hő) Thomas Mannak „A Halál Volencében“ című rendkívül finom regény# jutott eszembe, mikor a Santa Lucia állomás üvegteteje alól kibújva és átvergődve, mintegy húsz feltűnően hangos hordár frontján, ott álltam a Nagy Kanális mellett, amelynek zöld vizét vig püfögéssel szelték a nagyobb szállodák „omnibuszai“. Az „álmok városa“ nappal bizony nem a legkellemesebb illúziókat kelti. A viz tele van vásári hulladékokkal s valami különös illat szorul a lagúnák közé, mely a hal, az állott viz és a karból összetételéből áll elő. Ha ide, ne adj’ Isten, beüt egy járvány! Ám nem akarok ünneprontó lenni. Velence igy szép, ahogy van. így kell ez a pénzes amerikainak, aki elég tiszta uceát lát otthon és éppen elege van a rendből. Äs különben is: nem ez az igazi Velesce, ez a nappali zsibvásár, az áruszállító csónakosoknak pokoli és szakadatlan üvöltése, a történelmi házromok nyomortanyái, az igazi Velence éjszaka kel ki kriptájából, miként a balladák dámája, magára ölti az épületek csodálatos reneszánsz csipkéjét; és akkor, csak hódolat illeti meg. Amint a csónak, ideroda. siklik a zöldfényes lagúnák között, az ember valóban kiszakad a mából, és valahogy úgy érzi magát, mint a gyerek, aki a panoráma nézőlencséjén keresztül leikével részt vesz Napoleon nagy harcaiban. Ez a esónak öt-hatszáz évvel ringat vissza bennünket és lelkűnkkel részesei leszünk azoknak az időknek, amikor a rideg praktikusság jelszavát még nem ismerték s mindennél legmagasabb a szépség oltára volt, amikor a művész életének egész tartalmát öntötte szépbe, szoborba, vagy épületbe s ez a szent tűz ott égett a büszke fejedelmi kastélyokban is, ahol az igazi nagy álmodok nem szorultak, mint ma, lakájok protekciójára. Velence nem más, mint az az abszolút értékmérő, mely korunk kongó materializmusát és művészeit, tanácstalan zűrzavarát a legkétségbeejtőbb arányaiban mutatja be. • A közlekedés? Körülbelül olyan, mint Bukarestben. A vaporetto-ra, melyet vizi villamosnak lehetne nevezni, sokszor félóráig kell várni, amig nagy tülköléssel beszalad a megállóba. Aki tehetősebb, saját motorosán jár. És megállapíthatjuk, hogy bizony elég sok tehetős ember él Velencében. Néha a Kanálisok csakúgy nyüzsögnek a sok motorcsónaktól, ami bizony meglehetősen kellemetlen sziréna-hangversennyel jár. Mert a soffőr soffó'r marad Velencében is. Nagy a gyanúm, hogy a világ soffőrjei valami titkos alapon összeköttetésben állanak az idegorvosokkal. Például Velencében ideális csend lehetne. De nincs, mert a tányérsapkás járművezetők nyakra-főre tülkölnek. Tülkölnek, ha süt a nap, tülkölnek, ha borús az idő. Tül. kőinek, ha barátot látnak, tülkölnek, ha régi haragossal találkozik. A tenger szóhoz sem tud jutni... • Egy bukaresti barátom, akivel a „Milano“-ban véletlenül összetalálkoztam, lehangoltan panaszolja, hogy fiatalembernek milyen keserű az élete Velencében. Az ucca túlsó oldalán meglát egy csinos signorinát, akinek mosolyából kitűnik, hogy nincs ellene a megismerkedésnek. Hát követi, ameddig csak lehet, amig útját nem szegi egy szűk kanális. És ott véget is ér a „kaland“, mert a velencei gondola olyan, mint a kolozsvári bérkocsi. Pont akkor nem található, mikor szűk. Bég van rá. Velencében a viz helyettesíti az erkölcsrendőröket. Mert a Casanovák nemes faja rég kiveszett a lagúnák közül. Ma már egy elejtett csipkés zsebkendőért senki sem ússza át a Kanálist. Velencébe edzett turisták menjenek, akik oda se néznek néhány száz lépcsőnek s akik a mütörténelmi emlékeket se szívják erősen mellükre. Meg aztán, ami a fő: zsebük is jó nehéz valutákkal van kibélelve. A Szent Márk téren például, a dozsé-palota árnyékában egy pohár sörért kemény öt lírát kell lepengetni, ami a mi pénzünkben negyven és egynéhány lejt jelent. És még hozzá olyan rossz, mintha azt is a középkorban készítették volna. Kár, hogy megszüntettek a tizek tanácsa panaszirodájának intézményét. Az a hires bronz.oroszlán egész nap panasz- cédulákat nyelne. • Jövök vissza a Lidóról, ahol az árak kérdése Velencével ellentétben igen demokratikusan van rendezve. Egy fürdőjegy, mely táncra is jogosit, mindössze három lírába kerül. A bukaresti Lido háromszor ilyen drága. Fehér márványfalak között siklik a gondola. A fehér márványfalakról pedig lépten-nyomon a „duce“ rcklámképe tekint rám szuggesztiv, kemény nézéssel Alatta: „W fascio!“, ami annyit jelent, hogy „éljen a fascizmus!“ Reklámnak ugyan reklám ez, de alkalmam volt meggyőződni arról, hogy Mussolinit szerte az országban komolyan és őszintén tisztelik, sőt szeretik. A Az iskola évadra t> EK MATA Női pántos, lapos sarokkal fekete és barna színben. Lefi 5og.N61 kivágott, legújabb model kőt divat színből Lei So©.— 26/30 Lel 42© 31/36 91 So© 36/93 99 58© Fia te leányka iskola cipő, válogatott anyagból, tökéletes minőség. Talpba véset árak. — Garantált minősé«. LERAKATOK. Bucureşti Ba ela Brăila Oarei • va «taft Oradea Ploeşti Ro> I» ttsaifMM-estaf» Timffoara Ioseilne Turda mm fascizmus annyira infiltrálódott a társadalmi és a közélet minden ágába, hogy a közhivatalnokok is a római köszönést alkalmazzák, még akkor is, ha a látogató történetesen idegen. Tapasztalni lehet ugyan, hogy diktatúra van, érzik a felülről jövő nagy nyomás, határ- állomásokon a vámtisztek, akik mellett carabinerek asszisztálnak, különösen az újságokat nézik át végtelen nagy gonddal, de ez az éremnek csak egyik oldala. Mert emellett szerte az országban lendületes és tervszerű munka folyik. Nagy városokban az nj lakóházak ezrei épülnek, megközelithetetlennck tetsző vidékeket kapcsolnak be utakkal, sőt vasúttal is az ország vérkeringésébe, tavakat csapolnak le, csatornákat építenek és ami a legfőbb: kettőzött erővel folyik a hires „battalia del grano“, az olasz gabona csatornája, melynek eredménye előbb-utóbb az lesz, hogy az olasz mezőgazdasági termelés megkétszereződik. Az utakról pedig ne is beszéljünk. Tükörsima aszfaltszallagok itt az országutak. Egy helyt különös látványban volt részem. Úgy reggel hat óra tájban hatalmas seprőgépeket fedeztem fel a nyilt országúton. Olaszországban az országutakat is seprik. Persze azonnal lefényképeztem ezt a különös jelenséget. Nekünk ritka érdekesség, mig a benszülött olaszoknak a legtermészetesebb valami. Mindezeket a sötét lagúnák csendje idézi fel emlékezetemben. Csak az evezők ritmikus csapásai liall- szanafc. A gondola sebesen siklik az ezüstös vizen, nem csoda, két keménykezü velencei fickó hajtja, fejükön széles karimáju Szalmakalap, derekukon vörös öv. Egyszeresük egyik fütyörészni kezd. Lassanként ráismerek a nótára. Bizonj' ez bem más, mint a/ egyik pesti kabaré-nóta hamisítatlan cifrázataival együtt. Összeszedem minden olasz tudományomat és odaszólok: — Mondja, hol tanulta ezt a nótát? Gondolásom leteszi az evezőt. Szája szélesen elvigyoródik. ízes magyarsággal válaszol: — Ahol készült, kérem. Pesten. — És hogy került ide? Hüvelykujjával hátrabök a csolnak fara felé. — Dunai tengerészek voltunk komámmal együtt. Aztán abbahagytuk a dolgot és nekivágtunk a világnak. Itt megállapodtunk. Olaszországban szeretik a magyarokat. Már itt vagyunk két éve és Istennek hála elég jól megy. Az evezők ismét belekapnak a vizbe. A fordulónál egyik elkiáltja magát: „Héj hooop!“ Ahogy a pesti bérkocsisoktól hallotta valaha... Kakassy Endre. o M Gyomorégés Savanyu szájíz Hossz emésztés Gyomorsavtultengés Hányinger Feífujódás Szelek Az OMA gyomormészbő! fólkftvóskanálnyit csekély vízben beveszünk, miáltal bármilyen ételt jóízűen elfő« gyaszthatunk, könnyen emészthetünk. Az étvágy megjön, a nyelv tiszta lesz, a rossz Szájszag megszűnik. Az OMA gyomormész használata megszünteti a kínos iidércnyomásos alvást, mely a rossz emésztés következménye. A gyomorégés, szelek, az evés után fellépő kínos, csavaró íájdalroak elmúlnak az OMA gyómor- mész használata által; az OMA leköti azonnal á túlságos gyomorsavaí, mely a legtöbb gyomorbáníalom előidézője. - Az OMA molekuláris finomságára praeci- pitált szénsavas mész, melynek ize kellemes, kapható minden gyógyszertárban. — Hosszabb időre elegendő csomag ára 96-— lei. Főraktár Nagyrománia területére; Farmacia .La Sít. Gheorghe“ Eugen Nagy, Szt. György gyógyszert ár Nagy Jenő, Marosvásjárbely
