Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-29 / 215. szám
15 XIII. ßVF. 215. SZÁM. NAGYSZEBENI MOZAIK Ti* uccát ocveznek el a magyarokról — A szászok és magyarok fokozatos kultnrközelcdése - A német Kulturamt minden Németországban megjelent könyvet díjtalanul megkap — Állatkert létesült a villanyos vasúti forgalom élénkítésére — A Theresianum késhegyig menő pőre az állammal — Nagyszebenben a cigányok kisebbségi alapon rendezkednek A nagyszebeni magyarság knltnrélete (Nagyszeben, szeptember 27.)' Art mon3jált nekem Nagyszebenben, hogy a szebeni városi tanácsba sohasem választottak meg magyar városi talnácsost és lám, most kisebbségi sorsban, két magyar tanácsos is ül a városházán. Ezt az — ha lehet e szóval élni — előzékenységet — mert a népek életében soha sincsenek előzékenységek, csak jól megfontolt okosságok — a magyarság nem a románságnak köszönheti, halbem a szászoknak. Akármennyire is hadban áll a szász kisebbség is a román többségi néppel és szenved az erőszakosan elnyomó politika súlya alatt, Nagyszebenben mégis a szász értelmiség dominál, a szászok adják meg a városi tanács, az egész városi közélet karakteréi. Nos, a szászok két városi tanácsosságot ajánlottak fel a magyarság képviselőinek, sőt tiz uccát is. Ez úgy értelmezendő, hogy az uccák átkeresztelésénél a azebe- ni városi tanács hajlandónak mutatkozik tiz uccát magyar jelesek után elnevezni, Tiz magyar nevű acea egy olyan városban, ahol a magyarság letagadhatatlanul kisebbségben van, olyan tény, amely összehasonlítva például Kolozsvárral, ahol a lakosság zöme magyar, ahol indokoltabb, hogy a vezetés színét is a magyarság adja meg, mégis megfojtják a magyar felszólalást, egyetlenegy uccaelnevezést sem akarnak a magyarság számára biztosítani, nyilvánvalóvá teszi, hogy nálunk mindenről lehet beszélni, csak „túlfűtött'’ magyar- igények indokolatlan követelődzőéről nem. • A szászok, ez az elzárkózott, egymagának élő nép, mind jobban és jobban megtalálja a magyarságban a maga sorstársi közösségét, mind jobban rokonszenvezik a magyar kisebbség mindenfajtája megmozdulásaival — egyik legérdekesebb megfigyelése pár napos sze- beni tartózkodásomnak. Ennek főoka, hogy a román kormányzat kisebbségi politikájában a szászok is épen úgy csalódtak, mint a magyarok. E csalódásokkal és megpróbáltatásokkal szemben felkészülten áll a szász nemzet és a maga többévszázados „kisebbségi’’ gyakorlatával csak szolgálatára lehet az ottani magyarságnak. A szász nemzet reprezentánsai állandó baráti kapcsolatokat tartanak fenn a magyarság ottani veze- tőegyéniségeivel, sokszor felvilágosító munkát végeznek: miként kell megszervezkedni, miként kell megtalálni azt az életformát, amely alkalmassá teszi a kisebbséget a maga szellemi és anyagi birtokállományának további átmentésére f A szászoknak különleges Intézményei vannak, amelyek tanulmányozásra méltóak. Ott van a Selbathilfe-intézmény, amely kamatmentes kölcsönt biztosit tagjainak, hogy építkezhessenek. Ez a szász összefogás olyan erős, vagyonilag any- nyira megalapozott, hogy vele egyetlen más romániai lakásépítő akció sem tudja felvenni a versenyt. Igaz, ide külön szász mentalitás szükséges. Mig más intézetek adminisztrációiknál legalább 2 százalékát elköltik a megforgatott tőkének, a szászok Selbsthilfje ugyanezt háromnegyed százalék adminisztráció-költséggel teszi meg. A Selbsthilfe egészen originális módon nemcsak Nagyszeben, de az egész szász nyelvterületet megszervezte és az épülő villanegyedek képe mutatja, hogy ez a lakásépitőakeiő komoly intézmény és a tagok újabb éa újabb bevonásával mind nagyobb jelentőséget fog találni a szász közösségben. I * Felkerestem Richard Csákit, a német Xulfununt vezetőjét, aki szivesen kalauzolt ebben a megint egészen sajátos szász intézmény labirintusaiban. A Kul- turant összekötőszerv a romániai németség és a külföldi német kulturközösségek között. Szerve a szász népművelésnek. Az egész intézmény csak tizennégy segéderővel dolgozik, de ez az aránylag kis személyzet állandó dinamikai mozgásban tartja a szászok népi életét. Vándorkönyvtárakat rendez be, „kulturautói’’ vannak, amelyek könyvekkel, vetítőgépekkel, filmtekercsekkel, újságokkal száguldozzák be a falvakat. A Deutsches Kulturant részt vesz a német színházi társulatok beszervezésében — azt hiszem a koncesszió is as ő nevére van írva — évröl-évre főiskolai kurzusokat szervez, amelyen a német tudományosság legjobbjai vesznek részt. Gondoskodik a tanszer beszerzéséről is, van egy Presse Abteilung-ja is, amely a világ összes lapjait bizonyos cimszók szerint feldolgozza és ezt az anyagot bárki számára azonnal elközvetiti. Gondoljuk csak el, hogy milyen praktikus ez a munka egy szász képviselő számára, akinek szüksége van bizonyos gyakorlati kérdésre vonatkozó anyagra és ezt az anyagot a Kulturamt két perc alatt rendelkezésére bocsátja. Ugyancsak ennek az intézménynek van egy Akademische Beratungsstel!e-je, ahol minden főiskolai hallgató anyakönyvezve van ét ahol minden főiskolai hallgatóról megfelelő gondoskodás történik. A Kulturamt- nak modemül berendezett könyvtára van, amely ugyancsak a szász közösség minden tagjáaak díjmentesen kölcsönzi ki & kívánt könyveket. E könyvekhez eljuthatnak a vidékiek is, akik 200 lej évi dij befizetése mellett megválthatják a postai szállítás minden költségét. Nincs az a németnyelvű könyv — mondja Richard Csáki — amelyet na tudnánk az érdeklődőknek odaadni. — De hiszen az óriási költségbe kerülnek, ha Önök minden megkívánt könyvet azonnal beszereznének. Erre, a mai viszonyok között, figyelembevéve épen a német könyveknek magas árait, egy sokkal nagyobb kiterjedésű kultúrintézmény gépezete sem képes. — 0, — mosolyog a Kulturamfc igazgatója — mi úgy vagyunk beszervezve, hogy nekünk minden német kiadó teljesen ingyen küldi meg &zt a könyvet, amelyet kérelmezünk. Rendkívül jellemző, hogy ez a k'ulturhivaíal, amely oly önzetlen munkával áll a szász nemzet szolgálatába, anyagi bázisa tekintetében teljesen független a szász nemzetközösségtől és jóformán a maga erejéből tartja fenn magát. Bevételeinek 60 százaléka saját kereskedelmi tevékenységén alapul. Am, e tevékenység alatt távolról sem szabad „üzleti vállalkozást’’ érteni. A Kulturamt folyóiratot ad ki, amely, hogy fenntarthassa magát, bizonyos vonatkozásban merkantil alapon nyugszik, a főiskolai kurzusok szintén költségbe kerülnek, tehát azt maguknak a kurzusoknak kell kihoz- niok. A Kulturamt kőnyomatost ad ki a szász közösség eseményeiről, ennek előfizetési dijából ismét pénz folyik be az intézmény fenntartására. Almanachot ad ki, évkönyvet, stb., stb. Valóban rendkívüli ötletességgel felépített és a kultúra minden területét behálózó intézmény, kezdve a legigénytelenebb népi kultúrától, fel a legmagasabb igényekig, népművészettől a zenéig, kiállításoktól az egyéni diáksegélyezésig. Ezer és ezer apró probléma fut itt össze és ennek bizonysága, hogy egy év alatt elintézett akták száma a húszezret is meghaladja. Természetesen ez ez intézmény is, mint sok más, a szászok népegyéniségére, egy pyelv, — egy vallás — egy társadalmi osztály — véralkatára szabott és úgy, ahogy megvalósult, egyedül csak ott valósulhatott meg. Minekünk másképpen kell megoldani a feladatokat — de a technikai kivitelben, mozgékonyságban, racionalizálásban sokat tanulhatunk tőlük. * Kedvem volna hosszasabban imi azokról a kultúrintézményekről, amelyekkel egész Romániában csupán a szászok rendelkeznek. A hires Bruckenthal-muzeum- ról, amely újabb osztállyal bővült. A Jungewaldban létesített állatkertről — Románia egyetlen zoojáről. Ezt as állatkertet igen nagy költséggel pár évvel ezelőtt a szász villanyossági társaság létesítette. A villanyos a város közepétől a Jungewaldig egy jó félórai távolságba visz ki és hogy a villanyosforgalom emelkedjék és így az egész vállalkozás rentabilisabbá váljék, a villanyos társaság ötletes módon kieszelte az ál. latkertnek a tervét. Célját alighanem el is érte, mert hétköznapokon is igen nagy számban mennek ki a kirándulók ebbe a gyönyörű parkba. De inkább beszéljünk a nagyszebeni magyarság kulturéletéről. Szeben végvára a magyarságnak és azok a feladatok, amelyek a lelkiismeretes magyar kultur- emberre nehezednek, ebben a városban fölöttébb megsokasodnak. Mondanunk sem kell, hogy a magyarságnak heroikus munkát kell folytatnia, hogy intézményeit fenntarthassa. Szebeni tartózkodásom alatt vendége voltam Badilla Jánosnak, az ottani Theréziánum SZEPLŐ, májfolt és egyéb bőrtisztátalanság biztosan eltűnik, ha azt naponta néhányszor egy-két kávéskanál Mack-féle „KAISER BORAX“ félliter vízben készült oldatával megnedvesíti. Valódi csak piros dobozban, térdeplő női alakkal, mert kimérve nem kapható. igazgatójának. Nem tőle, hanem környezetétől tudom, hogy évek óta milyen kegyetlenül idegölő harcot kell folytatnia, hogy ezt a hatalmas épülettömböt megtarthassa a magyar árváknak. A Tberesiánum Mária Terézia alapítása volt, kizárólagosan katolikus intézmény, ennek bizonyságául az alapitólevelen kirül minden okmány megvan. Mégis az történt, bogy egy szép napon megjelent egy román bizottság nála és követelte, hogy azonnal adja át az egész épületet. Es a gyoccs és rövid utón való átvételi kísérlet azonban Badilla rendíthetetlen ellenállásán hajótörést szenvedett, Később azonban az épület felét mégis elfoglalták a románok, beköltözködtek, egy krajcár bért sem fizetnek az épület bérletéért, amelyet annak teljes bútorzatával vettek birtokukba. Ezt a szociális intézményt, tulajdonképpen minden országban akár felekezeti, akár nem felekezeti alapon is áll, a kormányzatnak kellett támogatni, de a kormányzat nem ad semmit és a There- siánum igazgatójának nap-nap után megújuló találékonyságára van bizva, hogy az árvaházat és a vele kapcsolatos római katolikus elemi iskolát fenntarthassa. A jog és erőszak e niebelungi küzdelme Nagyszeben más magyar kulturintéményeinéi is megismétlődött, nem egy helyen a jogeszme keserves bukásával. Fájdalom, ezúttal nincs terünk kalandozni a jogfosztások gyászos dzsungeljében, — inkább mosolygóbb lankák felé vezetjük az olvasót. Az optimizmus kis fészkébe, amelynek hajlékot a magyar polgári kör ad. Ez a szerény eszközökkel működő kör olyan kultur- munkát végez, amelyet nem lehet megemlítés nélkül hagyni. Rengeteg nehézségekkel beszerez minden erdélyi szépirodalmi könyvet, hetenként egyszer irodalmi megbeszélésekét tart, amelynek keretében megvitatják a magyarság kulturális népi és gazdasági problémáit. Csöndesen, zajtalanul egy baráti társaság verődött egybe, amely nem engedi kialudni a magyar Vesta-lángot. Dr. Kedves András, Vemszter Géza, ár. Kóbori József, Trigarszki Rezső stb. ennek a baráti egyesületnek a tagjai, akik főképpen kulturális oldalról karolják fel a magyar problémát. Behelyezve tevékenységüket a szebeni magyarság életébe, jelentőségük megnő és kiszélesedik. *■' Furcsa, érdekes, elragadó város ez a Nagyszeben három kultúrájával, három népiségével. Az igazsághoz tartozik, hogy Nagyszeben a román kultúrának is ősi fészke és nem véletlen az, bogy annakidején a Consiliul Dirigent éppen ebben a városban tal alta meg működésének középpontját. A szebeni románság knltui- életébe nem tudtam eléggé bepillantani, de megnéztem az Astra gyűjteményeit, amelyek valóban értékesek é3 amelyek élén egy kiváló tudása szakember áll. És végül, kuriózumként megemlítek egy egészen tipikus és ismét egyedülálló népi szervezkedést: a cigánymozgalmat. Nagyszeben, gondolom, az első város, ahol a cigányság öntudatra ébredt és kisebbségi alapon próbál szervezkedni. A nagyszebeni cigányságnak tradíciói vannak, a Tberesiánum mindenkori igazgatója történelmi okmányok szerint „vajdája” volt a cigányoknak. A cigányok népközösségéből több intellektus! Ls kikerült, akik bár óvatosan, de öntudatosan tartják össze kis közösségüket és számukra az alkotmányos életben is szerepet igyekeznek biztosítani. (h) Az észt és tét! divat legszebb anyaga! excksslv választékban megér A legújabb szövésű original angol é? francia anyagok kabátokra, kosztümökre és ruhákra az összes divat színekben Sima és mintás angol bársonyok kabátokra, ruhákra és pongyolákra. Szolid anyagok GBtNWMJI ÉS STBIMER NŐI 9IVATKÜLÖNLEGE5SÉGEK ÁRUHÁZA KOLOZSVÁR, FŐTÁR 12. Szolid árak ■PW0*
