Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-28 / 214. szám

TUL ÉVF. iii. SZÁM. Chtóbor 7-én Hi meg a máramarasszigeti Mnpszéh a borsai per tárplását Hatvannégy román és tizennyolc zsidó vádlottja van a pernek Cuza és Zelea Codreanu a védők között - A vádirat részletesen felsorolja az atrocitásokat (Maramarossziget, szcpt. 26.) Az egész ország, sőt a külföld sajtóját már körülbelül egy fél év óta oly sokat foglalkoztató máramarosi kérdés, amelyet ezzel a jelzővel lehet megjelölni, hogy „borsai per”, most újabb fejezetéhez érkezett el és közeledik a végkifej- léshez. A nagyváradi tábla vádtanácsa, amelyhez a szigeti törvényszék felterjesztett« a két héttel ezelőtt elkészí­tett vádiratot, «próbálta azt és tegnap megküldte a szigeti törvényszékhez a főtárgyalás kitűzésére. Moys Gyula törvényszéki elnök, a tábla vádtaná- (*ának rendelkezése alapján, azonnal intézkedett is és a törvényszék I. szekciója október 7~re már ki is tűzte a főtárgyalást. Október 7-én tehát megkezdődik a borsai nagy pör, amelynek kimenetele elé nagy érdeklődéssel néz nemcsak Máramaros, sőt nemcsak az egész ország, ha­nem a külföld is. Egyik láncszeme lesz ez a pör a ná­lunk már évek óta sorozatosan jelentkező antiszemita­pereknek, de tömegében valamennyit felülmúlja és még külön érdekessége az a körülmény, hogy az anti­szemita lelkészekkel és parasztokkal együtit fog a vád­lottak padján ülni tiaennyolc bagsai zsidó is. Ötnapos tárgyalások. A szigeti törvényszék tegnap küldte szét az idé­zéseket és a főtárgyalást egyelőre öt napra kontemp- lálja. Legalább is erre vall az a körülmény, hogy a ta­nukat öt következő napra idézték be, napi harmincas turnusokban. A főtárgyalást a törvényszék esküdtszéki termé­ben fogják megtartani, amely ilyen nagyszabású tár­gyalást nem látott a hires Húsz Ábrahám-pör óta. Min­den valószinüség amellett szól azonban, hogy ez az öt nap nem lesz elegendő, mert hiszen a védőknek olyan hatalmas tömege fog erre a tárgyalásra felvonulni, hogy a védőbeszédek is előreláthatólag napokat fognak igénybe venni. Egész biztosan itt lesznek Cnza és Ze­lea Codreanu vezetésével az ország összes antiszemita vezérei, de emellett számitani lehet még egy sereg vé­dőre, hiszen a tizennyolc zsidó vádlott védelmét is bi­zonyára nem egy ügyvéd fogja ellátni. A főtárgyalásra a hallgatóság részére csak mér­sékelt számban fognak jegyeket kiszolgáltatni éspedig értesülésünk szerint minden napra uj jegyeket, hogy az esetleges átruházások ezáltal elkerülhetők legyenek. Tiz vádpont. A tábla által jóváhagyott vádirat tiz pontban fog­lalja össze azokat a bűncselekményeket, amelyekért a vádlottaknak a bíróság előtt felelniük kell. Összesen nyolevanketten vannak a vádlottak, akiket a vádirat igy csoportosít: 1—18. sorszám alatt vannak a zsidó vádlottak Weizbergcr Saul Léb vezetésével. Ezután következnek a jelenleg szabadlábon levő vádlottak 19—76. sorszám alatt. Köztük van Berinde lelkész fe­lesége, Szabó Emilia, aki 29 éves és a hunyadmegyei Pricoz községben született, öt jasi-i diák, a többiek va­lamennyien borsai parasztok. 77—81. szám alatt szere­pel az öt letartóztatásban levő vádlott éspedig: Du- mitrcscu loan 30 éves orthodox lelkész, Berinde Andrei 42 éves avasujfalusi születésű görög-katolikus lelkész, valamint három borsai paraszt: Mihali Iuon lui Maf- tci Stroifunda 26 éves, Timis Vasile lui Petru Pontú 29 éves és Mihali Grigore lui Grigorc Petra 47 éves borsai lakosok. Végül a legutolsó vádlott Constantin Daniié, a hires .antiszemita diákvezék. A zsidók elleni vád. A vádirat első pontja a tizennyolc zsidó vádlott ellen emel vádat. Eszerint Constantin Daniló ez éy március 7~én megjelent Borsán, hogy ott a községhá­zán népgyülést tartson. Ekkor Weizenberger Saul Léb vezetésével körülbelül harminc zsidó megjelent a köz­ségháza előtt és tiltakozott a gyűlés megtartása ellen, arra hivatkozva, hogy Daniiénak nincs hatósági enge­délye a gyűlés megtartására. Ugyanekkor Ganz Moise Léb azt is kijelentette, hogyha Daniló a zsidók ellen fog izgatni, nem garantálja az életét. MibaJi Iuon primar erre lecseudesitette a zsidókat, Constantin Daniiét pedig megkérte, hogy menjen az is­kolába áfc ott tartsa meg a gyűlést. így is történt, azonban az iskolát körülbelül 300 főnyi zsidó tömeg vette körül, élén Weizenbcrger Saulemmel és protes­táltak az ellen, hogy Daniló a zsidók ellen beszéljen. A falu tanítója erre azt a közvetítő indítványt tette, hogy a zsidók küldjenek be az iskolába egy meg­figyelőt, ezt a propoziciót azonban a zsidók nem fogad­ták el, hanem Weizcnberger ököllel bevette az iskola ablakát, hogy azon át behatoljanak a terembe és kény­szerítsék Daniiét az eltávozásra. Constantin Daniló csak a csendőrök és harminc paraszt asszisztálása mel­lett tudott a közeli román templomba menekülni. Emiatt az ügyészség vádat emel a 18 zsidó ellen a Btk. 176 $-ába ütköző, magánosok ellen nyilvános he­lyen elkövetett erőszak miatt. Az első antiszemita kilengés. A vádirat második pontja szerint Constantin Da­niló május elsején megérkezett Borsára. Itt a Polyánán lakó papoknál szállott meg, ahol negyedikén mindkét templomban gyűlést tartott. Ezután a tömeg Daniló, a két pap és a papné1 vezetésével a községháza elé vo­nult, ahol Daniló beszédet tartott. Innen a Hojda­7 kerthez mentek, ahol Daniló elmondotta a tömegnek azokat az atrocitásokat, amelyeket a zsidóktól szenve­dett és amelyeket a vádirat első pontja tartalmaz. — A zsidók igazságtalanok — mondotta Constan­tin Daniló, — ellenségei az országnak, ezért ki kell őket innen kergetni. Ugyanebben az értelemben beszélt a két pap is. Innen továbbhaladva, találták az uccán Ganz Ja­kabot, akit Daniié bottal összevert. Dumitrescu a tö­meget is uszította Ganz ellen, azt azonban Mihail Gavrila Strifundának sikerült visszatartania. Ezután ismét a primária elé vonultak, ahol Daniló felszólította a népet, hogy verjék ki a zsidókat a köz­ségből. Ebben a pillanatban hajolt ki a községháza ab­lakán Róth Martin secretar, mire Daniló rámutatva, igy beszélt: — Lökjétek ki ezt a zsidót, hogy engedhetitek meg, hogy egy zsidó belepjen a községházába. A tett keresztülvitelét azonban a csendőrőnnester megakadályozta. Ezután visszamentek Polyánára, de ntközben ál­landóan izgattak a zsidók ellen. Emiatt az ügyészség a közcscndháboritásról szóló törvény 7. S-a alapján emel vádat Constantin Daniló, a két pap és társaik ellen. A megvert fuvarosok. A harmadik vádpont szerint május 5-én Pollik Márton és Ganz Izrael fuvarosok Polyánán szembeta­lálkoztak Daniiéval és Dumitrescuval. A szekeret meg­állították, Daniló Pollákot egy rúddal megütötte, Gan- zot pedig előbb ököllel, majd a saját ostorával verni kezdte. Polliknak sikerült elmenekülnie, Ganzot azon­ban tovább verték. Ezért a Btk. 302. 5-ába ütköző súlyos testisertés vétsége miatt emel ellenük az ügyészség vádat, Revolverrel kényszerífetfék a zsidókat arra, hogy fejest ugorjainak a folyóba A vádirat ötödik pontja szerint május 5-éfi éjjel Constantin Daniló, Berinde, Dumitrescu és Berinde fe­lesége megfogadták Timis Petra fuvarost, hogy vigye el őket különböző zsidó házakhoz. Dumitrescu lelkész­nél revolver is volt. Először Stein Juda Herseh házánál állottak meg. Itt beküldték Timist, hogy hívja ki Steint. Az ajtó azonban zárva volt, mire Timis benyomta azt és ét­adta az üzenetet. Stein a felszólításra nem reagált, mi­re Dumitrescu és Daniló is bementek s közölték, hogy­ha fel nem kel, agyonverik. Dumitrescu lelkész kezé­ben revolver, Danilóéban kés volt. Stein erre felkelt és kiment, mire kényszeritették, hogy többször ugorjon bele a Visó folyóba. Amikor elbocsátották, meghagyták neki, mondja meg az összes zsidóknak, hogy hagyják el a községet, mert ellenesetben fel fogják gyújtani a falut. Innen — az ötödik vádpont szerint — Stein Sala­mon diáimhoz mentek, az előbbi módszerrel behatol­tak s Daniló felszólította Steint, hogy pakoljon és menjen Palesztinába, mert különben felgyújtják a fa­lut. Majd revolvert rántva, kényszeritették a zsidót, hogy ugorjon fejest a Visóba. Jankói Helénánál — a hatodik vádpont szerint — megelégedtek a figyelmeztetéssel, ellenben Ganz Chaim Perl már nem úszta meg atrocitások nélkül. Itt — mint a vádirat 7. pontja mondja — Constantin Daniló egy karóval felfeszitette az ajtót és bekiáltott, hogy hagyják el a házat, mert tüzelni fog. Ganz haladékot kért reggelig, mire Daniló bement és Ganz Lenkét hajánál fogva kihúzta az ágyból, Perit pedig felpofozta és elvitte a Viséhoz s kényszeritette, hogy többször ugorjon a vízbe, miközben Dumitrescu bottal hátulról többször megütötte. Végül arra kény­szeritették, hogy vessen keresztet é3 csókolja meg a kezüket. Ezekben a pontokban az ügyészség a 330. és 331. §-okba ütköző magánlaksértés és a 323. $-ba ütköző személyes szabadság megsértése miatt emel ellenük vádat. A nyolcadik vádpontban vallásellem izgatás miatt emel vádat az ügyészség a papok és társaik ellen, mert amikor a csendőrség a fentebb elsorolt atrocitások ügyében megkezdte a vizsgálatot, a papok, a papné és Daniló a diákokkal visszavonultak a polyánai templom­ba és napokon keresztül még hivatalos felszólításra sem jöttek ki onnan, sőt amikor a hatóságok közeledtek, meghúzták a harangokat, hogy ezzel, mint előre meg­beszélt jellel összecsőditsék a népet, amelynek azt mondották, hogy szükség esetén álljanak ellent a csendőrségnek. Itt beszédeket is tartottak, amelyeknek a lényege az volt, hogy a zsidók vagyonát cl kell venui s az országból ki kell űzni őket. Â papok házkutatást tartanak a csendőrségen A vádirat 9. pontja szerint május 28-án Berinde lelkész Stetzco Iuont elküldte Dornavatrára Daniiéhoz egy levéllel. A paraszt erre választ is hozott, azonban a czibói csendőrposzt elfogta és azonnal beszállította Szigetre. A két lelkész abban a liiszemben, hogy a paraszt a borsai csendőrségen van, levelet küldött a esendőről— mestemek, amelyben felszólították, hogy azonnal en­gedje szabadon a jogtalanul letartóztatott embert. Egyben tiltakoztak levéltitkok megsértése miatt s fi­gyelmeztették azokra a következményekre, amelyek az ügynek folyományai lehetnek. A hatóságok — mondja a továbbiakban a levél — despota módra közreműköd­nek a zsidók érdekében. Éppen ezért közöljük, hogy az Önök ellen a nép részéről beálló következményekért a felelősséget nem vállaljuk. A csendőrség azonban nem reagált a levélre, mire a két pap nagy néptömeg élén elindult a csendőrség felé. A parancsnok erről értesülve, eléjük ment s ami­kor meglátta a 300—400 főnyi paraszttömeget, meg­kérdezte, hogy hova mennek: — Megyünk a csendőrségre a levélért — felelte Berinde lelkész. Az őrmester erre igy válaszolt: Miért nem egyedül f jönnek, el lehet azt intézni a nép nélkül is. Dumitrescu erre felszólitctta a parasztokat, hogy maradjanak az országúton, a két pap pedig bement a csendőrségre és ott a szó szoros értelmében házkuta­tást tartott. Az egész laktanyát felforgatták, de a le­velet természetesen nem találhatták meg, mert az ak­kor már a szigeti ügyészségen volt. Ezért az ügyészség az 1914. évi XL. törvénycikkbe ütköző hatóság elleni erőszak miatt emel vádat a két pap ellen. Végül a tizedik vádpont a letartóztatásban levő parasztok ellen emel vádat amiatt, hogy amikor Sfetea csendőrkapitány felettesei parancsára kiment Borsára, hogy onnan az ott tartózkodó öt diákot behozza Szi­getié, megtámadták a csendőrkapitányt s csak a ka­pitány éberségén mult, hogy meg nem sebesitették. A szigeti törvésyszék a nyolcvankét vádlotton ki- vül még körülbelül száz tanút is beidézett a főtárgya­lásra. Tegnap ugyanis a kqt lelkész — két nappal ez­előtt ugyanis Dumitrescu lelkészt is beszállították a kórházba — újabb 24 tanú beidézését kérte és igy a tanuk száma a vizsgálat során kihallgatottakkal együtt eléri a százat. *

Next

/
Thumbnails
Contents