Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-27 / 213. szám
ff Hill. ÉVP. 213. SZÁM. Csak ezen eredeti csomagolás a „Bayer kereszttel“ és a zöldfehér- piros szalaggal garantálja az p 1 r 1 tabletták valódiságát 8000 L havi jövedeh;eí: Garantálunk egy „ROYAÉ“- ióle gyorskötőgép beszerzésevei. Azáltal, hogy állandóan és folytonosan az ilyen gépen készített zoknikat, harisnyákat és ruhácskákat elismeri magas árakban visszavásároljuk, alkalmat nyújtunk Önnek arra, hogy egv biztosexistcncidt és egy állandó keresetet biztosítson magának. Kérje még ma a díjmentes prospektusunk megküldését a „ROYAL“ kötőgépek medgyesi cégtől. — Postafiók No. 7. Sötétben vi «AROál NAGYSÁGBA» u<mU, Vtlijtt« lidH i LE GH EGBIZHATOBB PPECtZjEBPFSZTO Ketam&várS Takarékpénztár j és HitoShank Rt, j KOLOZSVÁR, P. UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 Fiókjai : Dég, Dicsó'szcntmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 millió lei. Affiliált intézetei: Tordaaranyosvármegyei Ta Varékpénztár Rt Tordán, AlsóFeh ér vármegye Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nagy- enyed. Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Székelyudvarheiyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégen- ben és Népbank Rt. Bánffyhunyadon, Szamos- újvári Hiteibank Rt. Szainosujváron! Betéteket elfogad! minden Bankügyletet iegaJö- fty Zsebben végez. Engedélyezett devizabely. Áruraktára a vasút mellett. Mii ZGAZDJtSJÍt* A KÖZGAZDASÁGTANI TÖRVÉNYEK ÉS A GAZDASÁGI VÁLSÁG iKolozsvár, szept. 25.) A ma már világjelenségként feltűnő gazdasági válságot gyakran minősitik „érthetetlen jelenségeknek’’. Ez az aposztrófálás téves, mert korunk esetleg szokatlan gazdasági jelenségei megmagyarázhatók, só't orvosolhatók'is a közgazdaságtani elvek alapján, de csak azzal a feltétellel, ha ngy a magyarázatokat, mint a gyógyszereket közgazdasági téren keressük és nem esünk abba a hibába, hogy a különböző kormányok, gazdasági faktorok részéről a különböző gazdasági problémák megoldására eszközölt, de politikai és nemzetiségi szempontoktól vezetett intézkedéseket — közgazdaságtannak nevezzük. A gazdasági törvények nem állottak fejtetőre, nem dőltek meg és nem hamisak. Nem a régi törvények helytelenségével állunk szemben, hanem ezeknek az elégedetlenségével. Uj törvényekre van szükségünk, mert uj jelenségekkel állunk szemben. Ne akarjunk a régi gazdasági jelenségekre felállított alapclvcktől megoldást, mert felállításuk idején a mai problémák nem is léteztek, valamint a jogi törvények kerete is az idők múltán szűknek bizonyult. Melyik törvényhozónak jutott volna egy évszázaddal ezelőtt eszébe a gyárak munkaviszonyait törvény utján szabályozni, amikor az ipar második fokán, a kézművességen túl nem jutott, avagy kinek jutna eszébe a kézművesek közötti kapcsolatokat szigorúan szabályozó régi és akkor helyes törvényeket ma is alkalmazni, ma, amikor a gyáripar meg nem szűnő ambícióval igyekszik a haláldöféseket megadni. Mielőtt gazdasági törvények csődjéről beszélnénk, ezeknek a „milyen’’-jével kell tisztában lenni. Hiú illúzióknak adja magát oda az, aki azt hiszi, hogy şi közgazdaságtan örök igazságokon alapuló merev tu- rlomány. Abszolút közgazdasági törvény nincs. A köz- gazdaságtan néni természettudomány. A természottu- nománvr törvények* nzéVI lehetnek abszolútok, mert t 'gy tényezőnek a függvényei: a változatlan természetpék'. Ezzel ?Zombeii a közgazdaságtani törvények mi«fii relatívak, mert ezek két komponensnek a szüleményei: a természetnek és a természettől fogva változékony társadalomnak. Egy közgazdasági törvény: egy bizonyos időben adott természeti és társadalmi viszonyok eredménye. Változik az egyik alkatrész, a társadalom, úgy a törvény elveszti az érvényességét — az uj viszonyokra nézve. A következő példa szolgáljon illusztrációképpen : ' : Á; klasszikusoktól származik az árak úgynevezett gravitációs törvénye. Ha valaminek az ára az önkölt- égek + a kamatlábnak megfelelő nyereség által adott összeg alá esik, akkor a gyenge rentabilitás miatt megcsappan 'a termelés és az ennek következteképpen előálló kisebb kínálat folytán az árak újra emelkednek és fordítva: tulmagas árak — termelés növekedés — nagy kínálat — áresés. A törvény any- nyira tiszta és magától értetődő, hogy a 100 százalékos'érvényességében hittek. A mai helyzet a következő: Az állandóan erősbödő racionalizálás és az ezzel kapcsolatos specializálódás folyományaképpen, a különböző' vállalatok, de különösen a gyárak tőkéjének nagyrészét ingatlan értékekbe, — épületekbe és gépekbe — fektették. Ez egyike a modern ipar legújabb tüneményeinek. A vállalatokba fektetett tőke nagyon erős mértékben úgynevezett fix költségeket okoz, amelyek nagysága, a proporcionális költségekkel ellentétben, konstans, tekintet nélkül a termelés nagyságárc. Ilyen fix költségek az ingatlanok értékéből évenként leszámított amortizációs kvóta, fűtés, világítás, igazgatóság és állandóan növekedő mértékben a reklám. Proporcionális költségek azok, amelyek a termelés növekedésével arányosan emelkednek. Anyagköltségek, óramunkások, percentre dolgozó ügynökök például proporcionális költségeket reprezentálnak. Tegyük fel, hogy egy autógyár fix költségei naponta 1 millió lejre rúgnak. Az egy autóra cső proporcionális, költség például 100.000 lej. Ha a gyár naponta egy autót készít, akkor az autó önköltségi ára Lei 1,000.000+ 100.000=: 1,100,000 mert az összes fix költségek erre az egy autóra esnek. Ha a gyár naponta 2 autót állít elő, akkor & fix költségek 2 részre oszlanak. Az önköltségi ár darabonként Lei 100.000=600.000 Ha 10 autó a napi termelés, akkor: Lel íoo ooo—200.000 10 “ -------Ebből a primitiv összeállításból elég tisztán látszik, hogy a vállalatnak az az érdeke, hogy a termelést minél erősebben növelje, az egy produktumra eső fix költségeket és ezzel az önköltségi árat csökkentse. Ez a nagyvállalatok konkurrenciaképességének a főtitka, ez az amerikai nagyipar főerőssége. Ebből a meggondolásból a következő, az előbb említett törvényt megdöntő helyzet állott elő: Nagy kínálat — olcsó árak esetében, a produkció nemcsak, hogy nem csökkent (mint ahogy ezt a fenti törvény kívánja), hanem még jobban emelkedett, azért, hogy a fix költségek sok egységre való elosztásával az egyes produktum olcsóbb és a piacon konkurrenciaképesebb legyen. A tulnagy kínálatnak tehát még erősebb tulpro- dukció lett az eredménye. Ennek egyetlen orvossága van: a koncentráció (a kartell és a trust). Hol tehát a hiba! Miért mondta fel a régi jól bevált törvény a szolgálatot? Mert régen a vállalatok költségeinek 90 százaléka proporcionális volt, ma pedig 60, só't egyes vállalatoknál, pl. a vasutaknál 70—75% fix! Ez a példa azt hiszem, eléggé kézzelfoghatóan bebizonyította azt, hogy a társadalmi viszonyok változása b gazdasági alapelvekben is változásokat kell hozzon. Uj alapelvek szemszögéből az uj viszonyok is megmagyarázhatók. Kiragadok -néhányat ezekből az érthetetlen jelenségekből és megpróbálom őket érthetőkké tenni. „ ... A spanyol pezeta újból esik, tehát a pénz sorsa független attól: teljes diktatúra van-e az országban, vagy már esak mérsékelt, amely után a polgári demokrácia kora következik el— irta egyik kolozsvári lap. Eszerint tehát egy valuta sorsa biztosabb egy par- lamentáris, mint egy diktatórikus éra alatt. Ez ellen csupán azt szeretném mondani, hogy nem az államforma, hanem a spekuláció és a pénzügyi politika mellett az erősen, illetve kevésbbé erősen konszolidált viszonyok döntenek egy valuta sorsa fölött. Amig Primo de Rivera jót kormányozott, rendet teremtett a káoszban, volt élet- és vagyonbiztonság, addig stabil volt a pezeta. Amint azonban a külföld zavargásokról, letartóztatásokról és összeesküvésekről olvashatott, a spanyol- országi viszonyok bizonytalansága folytán megingott bizalom megrendítette a pezetát is. Sőt, merem álli- tani, hogy a pénz sorsa a Mussolini-diktatura alatt , biztosabb, mint a parlamentáris és demokratikus Németországban, ahol nemrégen is fenyegető inflációról ’lehetett olvasni. A kolozsvári lap cikke csodálkozását fejezi ki afelett, hogy Franciaországban a fogyasztási index, dacára az aranyinváziónak, 498-ról 572-re emelkedett. Erre csupán azt felelhetem, hogy nem a nagymennyiségű arany dacára, hanem az arany miatt emelkedtek az árak — csupán látszólag, mert nem a fogyasztási cikkek ára emelkedett, hanem a pénz, az arany értéke esett. Az arany amellett, hogy a legtöbb valutának a fundamentuma, áru is, a kínálat és kereslet törvényének épugy alávetett, mint más áru. A pénzbőségnek — nagy pénzkínálat és ha szabad ezt a szót használnom, a pénz árának az esése az eredménye. A pénz olcsó lett. Nvugateurópában 2%—3% a kamatláb. És ha ehhez még hozzáfűzöm, bogy a 160 lejes dollár vásárló ereje Amerikában, szintén a pénzbőség miatt, 50%* tehát 80 lej — indirekt tehát az árak magasak, — akkor azt hiszem az e tünemény felett a csodálkozás — indokolatlan. Mindennek megvan a magyarázata, csupán disz- tingválni kell tudni aközött, ami gazdasági, politikai, vagy nemzetiségi, mert ma — sajnos — gyakran fordul elő, hogy gazdasági intézkedések égisze alatt politikai, sőt nemzetiségi rugók húzódnak meg. Hermann Dezső. Vas- és rézbutorok, mosdok, sodronybatétek nagy választékban kaphatók FLEISCHER Testvérek vas- és rézbutorgyárában Arad, Str. loan Russu Sirianu No. 15. (Aulich Lajos ueca).
