Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-03 / 193. szám

w Ktmnmsjái XIII. ÉVF. 193. SZÁM. Mezőpzdasági Bőé ésTÉorétipénztáp 1. Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Cehulsilvaniei-Szilágycseh Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Affíliált intézetek: A,. Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Üioara-Marosujvári fiókiutézete. Salát tőkék: 60,000.000 Foglalkozik a banküzlet min­den ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyöseb­ben és legpontosabban eszközöl. En|@déíyezetí devizaheiy. 1 Kolozsvári Takarékpénztár • S-. CLUJ. PIAŢA UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 sz Fiókjai : Dós, Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár Atarosvásúrbely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 millió lei. Alfiliált intézetei: Tordaaranyosvármegyei Ta­karékpénztár Rt. Tordán, Alsófeliérvármegye. Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nágy enyed, Udvarhelymegyei Takarékpénztár (bt. Székelyudvarhelyen és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrcgen- ben és Népbank Rt. Bánffyhunyadon, Szainos- ujván Hitelbank Rt. Szamosujváron ! Betéteket elfogjad I Mindéit bankügyletet legelő» myosefobeís véfj'ax. Engedélye» zeit dewízaiieíy. Áruraktára .a vasút mellett. A szövetkezetek és gazdakörök szerepe a tőzsdei értékesítésben (Kolozsvár, szeptember 1.) Az értékesítési vi­szonyok legújabb alakulásának vizsgálata azt a meglepő megállapítást eredményezte, hogy a ter­melők és fogyasztók között a kereskedelmi láncolat jelentősen kitágult a háború óta. A közvetítő keres­kedők megszaporodása természetesen maga után vonta az árucikkek megdrágulását. Az értékesítés racionalizálásának feladata tehát a felesleges ke­reskedelmi közvetítők kapcsolása kell legyen. Ra­cionális értékesítésről addig nem beefélhetünk, amíg az értékesítés helyes megszervezését nem vittük ke­resztül. Ma, amikor Erdély mezőgazdasági üzemeinek 85 százalékát a kisgazdaságok képezik, a mezőgaz­dasági termények értékesítésénél elsősorban is a kisgazdaságok viszonyaira kell tekintettel lennünk. A kisgazdaságok egyrészt az értékesítési piacoktól való rendszerint kedvezőtlen forgalmi helyzetük­nél fogva, másrészt terményeiknek aránylag cse­kély voltánál fogva, jelenleg a közvetítő kereskede­lemre utalfak, mig a fogyasztóknál való közvetlen eladást csakis a nagyobb városok közelében fekvő községek lakosai eszközölhetik. A közvetítő kereskedelem tevékenysége legelső fokon a terményeknek a termelés helyszínén való összegyűjtésére irányul. Az értékesítés megszervezé­sének a munkáját tehát nekünk is itt keli, elkezde­nünk. Ezt a feladatot legalkalmasabban értékesítő szövetkezetek utján oldhatnánk meg. Tekintettel azonban arra, hogy értékesítő szövetkezeteink je­lenleg nincsenek, más alkalmas és már meglevő szervet kell felhasználnunk e célra. Ilyenek a Han­gya szövetkezetei:, a Gazdasági és Hitelszövetkeze­tek Szövetségének kötelékébe tartozó szövetkezetek és az Erdélyi Gazdasági Egylet gazdakörei, mint­hogy ezek alapszabályaik értelmében mindannyian foglalkozhatnak értékesítői tevékenységgel. Mielőtt az erdélyi és bánsági tőzsdéket felállí­tották volna, egy-kót szövetkezet tett is kísérletet egyes termények közös alapon való értékesítésére, de ezek a kísérletek a legtöbb esetben fiaskóval végződtek a piac szervezetlensége miatt. Gyökeres változást jelentett e téren az erdélyi és'bánsági tőzsdék felállítása. A tőzsdék jelentő­sége abban kulminál, hogy ott a kereslet és kínálat állandóan találkozik és igy a különböző termények és termékek állandó piacra találnak. A piacnak a tőzsdék utján való megszervezése tehát eliminálta az c téren eddig megnyilvánult nehézségeket. Nézzük most már, hogy miként kapcsolhatók be a szövetkezetek és gazdakörök a tőzsdei for­galomba ? A szövetkezetek és gazdakörök vezetőinek fel­keli világositániok a kisgazdákat a közös értékesí­tés előnyeiről és oda kell halmok, hogy a kisgazdát terményeiket a szövetkezetek, illetve gazdakörök ut­ján a tőzsdéken hozzák piacra. A szövetkezeti, illet­ve gazdaköri közös értékesítés egyike a legegysze­rűbb műveleteknek, amely elsősorban a község kő zös értékesítésére szánt terménykészleteinek az összeírására szorítkozik. Ha az összeírás megtörtént, eladási megbízást adnak egy tőzsdeügynöknek, aki az eladást, ‘a megbízás értelmében perfektuálja. Hogy a termények tőzsdei értékesítése milyen előnyt jelent a kisgazdára nézve, felesleges is hangoztat­nunk. A közös alapon megszervezett tőzsdei érté­kesítésnél a közvetítő kereskedők egész sora kap­csolódik ki és igy a kisgazda a nagyban való eladás előnyeit élvezheti, amit különben ömaga terményei­nek csekély mennyiségénél fogva solia nem élvez­hetne. Természetesen abban az esetben, ha a tőzsdén való közös értékesítés gondolatát minden szövetke­zet és gazdakör magáévá teszi (Erdélyben és a Bánságban mintegy 400 Hangya szövetkezet, 300 Hitelszövetkezet és 150 Gazdakör működik) oly ha­talmas kínálat lépne fel, amely az árak rohamos eséséhez vezetne. Gondoskodnunk kell tehát olyan központi értékesítő szervről, mely a hozzá bejelen­tett készleteket az egyes tőzsdéken megnyilvánuló keresletnek megfelelő arányban vetné piacra. Eb­ben az esetben a szövetkezetek és gazdakörök csak az eladásra szánt készleteket jelentenék be a köz­ponti értékesítő szervezetnek, az értékesítés mi­kéntjéről és időpontjáról a központi értékesítő szerv saját hatáskörében gondoskodnék. így mód adatnék a belföldi áralakulás szabályozására, illet­ve az árak megfelelő nivón álló tartására. A központi értékesítő szervezet vagy önálló intézményként működnék, vagy az Erdélyi Gazda­sági Egylet kebelében. Fen tartási költségeit mész- szemenőleg fedezné az általa piacra vitt termények értékesítési ára után felszámítandó minimális ju­talék. * Az értékesítés megszervezésének a kérdése mellett rá kell még mutatnunk a termelés megszeg rezesének a kérdésére is, mert a kettő szoros ösz- szei'üggésben áll egymással. A termények közös alapon való értékesítésé­nél rendkívül nagy gondot kell fordítani arra, hogy egy-egy község csakis azonos fajú és minőségű termények termesztésével foglalkozzék, mert ha pl. a termények-fgja nem egységes, nem lehet a közös értékesítést keresztülvinni. A tőzsdén típus- árukat keresnek és csuk a tipusáruknak van piacuk. Ezért az egyes terményfajták termelésénél figye­lemmel keli lennünk a piac; igényére,, különösen az exportcikkeknél. A külföldi piacokon közkedvelt­ségnek örvendő tórményfajtákfót és tcrménymiriő- ségekről a konjunktúrakutató intézetek tájékoztat­ják a gazdaközönséget. A múlt évben a román kor­mány is felállította a konjunktúrakutató.intézetet Bukarestben. A szövetkezeteknek és gazdaköröknek tehát az értékesítés egységesítése mellett gondot kell forditaniok .a termelés egységesítésére Is. A kisgazdák kizárólag a közös értékesítés mel- 1 tt élvezhetik a tőzádei értékesítés előnyeit, miért is a szövetkezetek és .gazdakörök vezetőségeinek a figyelmét fel- kell'hívnunk a közös értékesítés mód­jára cs központi-értékesítő szervezet felállítása út­ját kell irányítanunk és előmozdítanunk azok ér­tékesítő tevékenységét l)r. Oberding József György. Kik nyertek díjat az Erdélyrészi Méhész Egyesület kiállításán ? (Kolozsvár, szeptember 1.) Az Erdélyrészi Méhész- egyesület kiállításán a bírálóbizottság lelkiismeretes és szakszerű munka után meghozta döntését és a következő kiállítókat tüntette ki: A méhészeti kiállitók közül aranyérmet nyertek: Kicsid Géza (Kajántó), Vagzsina Imre, Stief Ottó (Kolozsvár), Blénessy Károly (Csik- szentdomokos), Gyógyiíövénykisérleti állomás (Kolozs­vár),' Palló Imre (Ivolozs), Balogh Jenő (Magyar- valkó), Mádly András cs Balogh Sándor (Torda), dr. Bibó Béla (Kiskapus), Engli Vilmos (Palotailva), Biró Pál (Szilágynngyfalu), gróf Waldeekné, Bethlen Gab­riella, dr. László Márton (Kolozsvár), Fülei Endre (Szentegyházasfalu), Flóra József (Torda),. Tóth 1st­^ A KOLOZSVÁRI MOZGÓK MŰSORA: Szspt 2. Dacia (Magyar Színház) Carmen Corso Edison Select Urania Előadások ) vasárnap d. e. 11, d. u. 3, 5 órakor |;>/24, V26, V28, 1,40 órakor­>,24. >,''26, >/2S, >,40, órakor] 3, 5, 7 és 9 órakor 1/24, 1/26, 1/28, VAO-kor >/24, V?6,1/28, V2IO órakor kezdete: ( hétköznap 3, 6, 9 órakor Vad, 1.c7, VsB órakor 1/26, >A8, .1/40 órakor 3,. 6, 9 órakor ! 1/24,1/26, V18, -i/alO-kor 1/36, V28,1/210 órakor Ksdd Ú—.— A Farkasok dala (hangosfilm) Don Juan A világ legszebb asszonya A hamis eskü Franz Léderer • Császármanőver Asszony a harcmezőn ! Ma éjjel talán ... (hangos vígjáték) jPÓtkép: Tannhauser nvitánya Akit felvet a pénz szalonvigjáték

Next

/
Thumbnails
Contents