Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-27 / 213. szám
TW. SFF. SZÁM. KttwiBMa Csikmegye elviselhetetten helyzetét és megdöbbentő panaszait tárták feS Moldovan Valér dr. tartományi igazgató előtt a megye szenátorai és képviselői Közoktatás revolverrel, csendörbrutaSitások, Ulzkataszftróffák, háborús rekvirálás, könyörtelen adöbehajtás és koldusbot nehezedik a csíki népre A tartományi igazgató gyors intézkedéseket ígért (Kolozsvál, szeptember 25.) Súlyosabb életviszonyok talán sehol sincsenek az országban, mint az ezer bajtól és katasztrófáktól sújtott, szerencsétlen Ősik vármegyében. Mikor más országrészek jólétben, megelégedésben éltek, egyensulyozottabb gazdasági viszonyok mellett, Csik akkor is a nyomor vármegyéje volt. Mezőgazdasági téren egyáltalán nem jöhet számításba, ipara, kereskedelme, minimális, természeti kincsei kihasználatlanul hevernek, borvizc, fürdői a különböző taxák és más adók mellett minden haszonhajtás nélkül várják a jobb időket. A nép nagy részének valamelyes minimális életlehetőséget biztosítva, magánjavai román kézre jutottak. Az, egyetlen, a fa volt, ami még száraz kenyeret tudott biztosítani a lakosságnak. Az erdőtörvény és az ezt követő intézkedések azonban ettől az egyetlen lehetőségtől is megfosztották a csíki székely népet. Koldusbotra támaszkodva vegetál az élet esen az egyébként gyönyörű földön. Anyagilag elúszva, beadósodva, hatalmas adóterhek alatt nyögve, a mindennapi betevő falattól megfosztva, kulturzónától fojtogatva testi, lelki, szellemi nyomáé alatt apátiába süllyedve várja halálát, vagy életének jobbra fordulását. Sajnos, hogy mindezek a megállapítások csak részben fedik a valóságot, amely «okkal súlyosabb, semhogy azt jelzőkkel megfelelőképpen érzékeltetni lehetne. Az egész vármegye egy nagy panasz s a csíki székely embert oda lehetne állítani a világ elé „Ecee homo’’-ként és megdöbbenve állana meg egész Európa láttára. A Magyar Párt vármegyei tagozatának elnöksége nem győzi fölvenni a sulyosabbnál-sulyosabb jogtalanságokról, méltatlanságokról, kisemberekkel történt súlyos sérelmekről szóló panaszok áradatát. A vármegye lakosságának sorsa többször foglalkoztatta a parlamentet is és több ízben fölhívták rá a magyar képviselők és szenátorok a kormány figyelmét, de mindezideig érdekükben semmi sem történt. A helyzet azonban napról-napra elviselhetetlenebb. A se- gitségkérésnek és a jogkeresésnek idáig kilátástalan útját tovább kénytelenek folytatni. Ez az elviselhetetlen helyzet és a sok felháborító sérelem késztette a vármegye szenátorait és képviselőit arra, hogy megjelenjenek az erdélyi tartományi igazgatóság vezetője, dr. Moldovan Vaier előtt és föltárják a esiki nép kétségbeesett sorsát. Ma fogadta a tartományi igazgató a csíkvármegyei szenátorokat és képviselőket és maga is megdöbbenve hallgatta a felsorolt szomorú tények hosszú sorozatát, amelyekből az alábbiakat emeljük ki: Újból földönfutóvá lett egy falu népe. A csíki szenátorok és képviselők mindenekelőtt Karcfalva község tragédiáját hozták a tartományi igazgató tudomására. A népes és tekintélyes községben szeptember 22-én délután hatalmas tüzkatasztrófa pusztított. Ötvenegy épület teljesen leégett és az emberek százai maradtak hajlék nélkül. A esikszentta- mási tüzkatasztrófa után a rendkívül súlyos gazdasági viszonyok mellett alig van rá remény, hogy ezeken a szerencsétlen embereken társadalmi nten és kellő időben segíteni lehessen. Gyors segítségre van szükség. Arra kérték tehát Moldovan tartományi igazgatót, hogy eszközölje ki a kormánynál a tüzkárosultak részére a segélyt. A tartományi igazgató megígérte, hogy táviratilag fordul a belügyminiszterhez és kérni fogja, hogy a kár nagysága szerinti gyors segélyt azonnal utaljon ki a károsultaknak. A tüzkatasztrófa mellett egy más, nagy panaszuk is van a karcfalviaknak. Tanügyi tiizkatasztrófának lehetne nevezni ezt. Néhány nappal ezelőtt történt, hogy az újonnan megnyitott katolikus óvodát a tan- felügyelő csendőrasszisztencia igénybevételével lepe- csételtetite és bezáratta. Az egyházközség a törvény rendelkezéseinek megfelelően nyitotta meg az óvodát. A törvény által megszabott határidő alatt a közoktatásügyi minisztériumnál bejelentette és engedélyt kért az óvoda megnyitására. A kijelölt helyiségeket egészségügyi szempontból hatóságilag felülvizsgáltatta és „ a hatóságok ezt teljesen alkalmasnak is találták. A törvény szerint, ha hat hónap alatt a miniszter választ nem ad, az óvoda megnyitható. A hat hónap eltelt, az óvoda megnyílt, mire jött a revizor ur és teljesen jogtalanul, csendőr segítséggel lepecsételtette és bezáratta. A tartományi igazgató ebben az ügyben is vizsgálatot, illetve intervenciót Ígért. Mi lesz a lövöldöző igazgatóval? A Keleti Újság is megírta, hogy Csomafalván szeptember 1. és 10-ike között a beiratások alkalmával az állami iskola igazgatója, hogy a felekezeti iskolától visz- szatartsa és az államiba kényszerítse a növendékeket, még a fegyverhasználattól sem riadt vissza. A csíki szenátorok és képviselők ezt az esetet is a tartományi igazgató tudomására hozták. Elmondották, hogy az állami iskola igazgatója minden eszközt megpróbált, hogy iskoláját benépesítse és egyik szülővel való vitája közben revolvert rántott és rálőtt a szülőre. Nem vizsgáljuk, hogy volt-e és mi volt az összeszólalkozás oka, de a leghatározottabban leszögezzük, hogy a revolver, mint tanügyi eszköz és kulturális cél, semmi körülmények között sem vehető igénybe. Nyilvános feljelentést teszünk, mert hivatalosan üldözendő bűncselekményről van szó. A hatóságoknak azonban meg kellett volna a vizsgálatot indítani. Addig is követeljük a lövöldöző igazgató azonnali eltávolítását. Meg vagyunk győződve, hogy Moldovan, tartományi igazgató ur most, hogy tudomást szerzett illetékesektől, a sajnálatos és az ország hírnevét veszélyeztető súlyos bűncselekményről, azonnal intézkedni fog, hogy a törvényes eljárás megindulásával a lövöldöző igazgató elvegye cselekedetének jutalmát. Nem szűnnek a csendörbrntalifásoE. Tudomására hozták a csiki képviselők a tartományi igazgatóságnak Csikvármegyo lakosságának évek hosszú sora óta tartó egyik legsúlyosabb sérelmét, a csendőr* brutalitások tovább burjánzását is. Sajnos a csendőr- őrsöknél egyre megismétlődnek a legdurvább és legkegyetlenebb bántalmazások. A Magyar Párt parlamenti tagjai több ízben fordultak panaszukkal Yaida belügyminiszterhez, aki gyors és gyökeres orvoslást Ígért, egyben felkérté őket, hogy minden egyes esetet azonnal jelentsenek be neki, még abban az esetben is, ha niues elegendő bizonyíték, de valószínűségi esetek állanak rendelkezésükre. Közölte egyidejűleg, hogy a csendőrparancsnokságoknak a legszigorúbb rendeletet adta ki hasonló visszaélések megelőzésére. A nyilatkozat megnyugtató, de kár, hogy csak nyilatkozat maradt, mert minden ngy folyik tovább, mint' eddig. Elpanaszolták a csiki képviselők, Hogy minden bűnügyi nyomozás a gyanúsítottnak agyba-föbe verésével veszi kezdetét. A lakosság védtelenül áll. Elég, hogy bárki bármilyen följelentést tegyen valaki ellen, hogy csendőrkézre jusson. Április 2-án a Magyar Párt csikmegyei tagozatának elnöksége táviratilag jelentette a belügyminiszter* nek, hogy a Csíkszeredái kórház sebészeti osztályán egy négygyermekes, 48 éves, csikszenttamási szerencsétlen asszony fekszik, akinek a vallató csendőrök botokkal cafattá verték a talpát és heteken keresztül a kórházi ágyhoz szögezték. Méltán remélte a párt vezetősége, hogy Vaida belügyminiszter ur megnyugtató nyilatko- zata után erélyes intézkedések fognak történni a hivatásukról és magukról megfeledkezett csendőrök ellen. Öt hónap telt el azóta, de a mai napig semmi sem történt a megtorlás érdekében. Ez a körülmény a hatalmaskodásoknak további büntetlen terjedésére szolgáltat alapot. A tények ezt a megállapítást igazolják is. Előterjesztették példának mindjárt a szintén Csikszenttamáson történt alább következő felháborító esetet is. Csendorség a rendőrség ellen A csikszenttamási közbirtokosság! pénztárból három nappal ezelőtt ismeretlen tettesek egymillió 200.000 lejt loptak el. A közbirtokosság nagyobb jutalmat tűzött ki a tettesek kézrekeritésére. A nyomozás még sem vezetett eredményre, sőt megtörtént az a hihetetlennek hangzó eset, hogy o csendőrség állandóan megakadályozta a rendőrségi nyomozást. A Csíkszeredái csendőrszázados súlyosan megpofozta azt az egyént, aki a rendőrségnek szolgáltatott nyomravezető adatokat. A rendőrség tovább nyomozott. Néhány héttel ezelőtt ennek a nyomozásnak az útjába újból a csendőrök állottak, akik alaposan elverték azt a rendőrségi közeget, aki újból nyomozni próbált az ügyben, sőt éjnek ■idején behatoltak egy magánházba a csendőrök és ott megvertek olyan egyéneket, akik a rendőrségi nyomozásnak segíteni igyekeztek. Mindezeknek orvoslása végett intézkedéseket kértek a tartományi igazgatótól, aki felháborodva hallgatta végig a súlyos „esetet“. Rekvirálás háborús módszer szerint Másik súlyos panasza volt a csiki képviselőknek az a módszer, ahogyan a katonai hadgyakorlatokkal kapcsolatos rekvirálásokat végzik. Minden évben ugyanis az őszi katonai gyakorlatokat megelőzően rekvirálásokat eszközölnek s lovakat, jármüveket, stb. szednek - össze. Ezek a rekvirálások minden rendszer nélkül, a legnagyobb önkénnyel történnek meg. Számtalan esetben a legszegényebb lakosoktól veszik el általaikat, akiknek egyedüli megélhetése a fuvarozás és azután nagy károsodással kapják vissza. A csendőrség anélkül, hogy számba venné a lakosok viszonyait, legtöbbször minden esztendőben ugyanazokat terheli rekvirálássál, amelyet kegyetlen durvaságok közben hajtanak végre. Felsorolhatatlanul sok jogos panasz merül fel emiatt. Arra kérték tehát a csikmegyei szenátorok Moldovan tartományi igazgatót, hogy intézkedjek a rekvirálás! módszer megváltoztatása iránt. Kérték, hogy a rekvirálások a polgári hatóságok közbejöttével egy bizonyos rendszer szerint hajtassanak végre. Moldovan tartományi igazgató ur megígérte, hogy azonnal rendeletet bocsát ki a prefeTctüsoküoi és a legszigorúbban előírja, hogy a rekvirálások a törvény előirásainak megfelelően és kíméletes módon történjen. Adóhalasztást a csíkiaknak! Legvégül azt a súlyos helyzetet tárták fel a csiki képviselők és szenátorok, amelyet az adóbehajtás idézett elő az egész vármegyében. Az adóbehajtást gyors egymásutánban megjelenő pénzügyminiszteri rendeletek egyre sürgetik. Sehol olyan katasztrófát nem okozott az. egész országban a tüzön-vizen keresztül történő adóbehajtás, mint éppen ebben a megyében. Mint már említettük, a nép koldus, ehez hasonló súlyos anyagi viszonyok között sohasem volt. Mindezt azonban már as adókivetéseknél nem vették figyelembe és erején felüli adóterhekkel sújtották a népet. Olyan összegeket kell fizetniük, amelyek normális körülmények között is kimerítenék teherbíró képességét. Az adóbehajtás .’azonban minden képzeleten fölülmúló kegyetlenséggel és könyörtelenséggel történik. Arra kértek tehát a csikmegyei képviselők a tartományi igazgatót, hogy eszközöljön ki a vármegye részére kellő halasztást, mert másképpen teljes katasztrófába jut a lakosság. A tartományi igazgató megígérte, hogy ebben az irányban előterjesztést tesz a pénzügyminiszternek. Ezek a fontosabb tények, amelyeket Csik vármegye képviselői és szenátorai Moldovan tartományi igazgató elé tártak. Szinte hihetetlenül hangzanak, annyira súlyosak. Sajnos, ez a valóság. A kormánynak fel kell figyelnie rá és mindent meg kell tennie, hogy ezek a panaszok és ez. az elviselhetetlen helyzet a vármegyében megszűnjék. Meg vagyunk győződve, hogy Moldovan tartományi igazgató ur a maga részéről a legnagyobb megértéssel és jóakarattal meg is tesz mindent, hogy a felháborító brutalitások és a nép terrorizálása megszűnjék, az évek óta tartó, elviselhetetlen helyzet megváltozzék. Kíváncsian várjuk intézkedéseinek eredményeit.
