Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)
1930-09-26 / 212. szám
tt* Re tappljÉ el a és pfrző fitost p |í II ■ H PYORRHOE okozza az egyébként egészséges l'ogak Kihullását. Ha gyönge, vagy könnyen vérző a ioghgs, akkor úgy a támasztékul szolgáló íoggyökér, mint a íogür, a pyorrhöe támadásainak minden védelem nélkül ki van téve. Igen gyakran előfordul, hogy a támaszuktól megfosztott fogak annyira elgyöngülnek, hogy kiesnek, vagy ki kell őket huzni. A fogak fehéreknek és erőseknek látszhatnak. Csak addig bizonyos azonban, ho^y ki nem hullanak, amig a foghus, a fogak e védője erős és egészséges. A iöghus ápolása ugyanolyan fontos, mint a fogaké. A Géllé Freres-féle fogpép speciális szer a foghus felelevenítésére és erősítésére, mely oknál fogva a fogorvosok ajánlják. A Géllé Frercs-fíle fogpép naponta használandó. Tekintettel arra, hogy a legtökéletesebb logtisztitó szer, a legnagyobb bizalommal alkalmazható. Alacsony árakon gyógyszertárakban, drogériákban és főbb illatszertárakban kapható. Erdélyi Leszámítoló j és Pénzváltóbank | Részvénytársaság | Kolozsvár, I PîsSa Unirii | (Főtér) 29. iBánfffy palota. I Foglalkozik a banküzlet összes ágaival 1 ... ------«eSrí-O -s CSa^r—® I!dR*?e$ í@§tét@iak mellett * kölcsönt nyújt | belterületen fekvő városiházakra 1. h. bekebelezés mellett Jégverés, tűzkár, betörés és baleset ellen előnyösen biztosit a MINERVA BIZTOSÍTÓ Rt- Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József- ut) 37. Telefon 12-57. ___________ Mezőgazdasági Banii ésTakapékpénztáP 1. C!uj«Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. Fiókintézetek: Dej-Dés, Beclean-Bethlen, Cehulsilvaniei-Szilágycseh Jibou-Zsibó, Zălau-Zilah. Affiliált intézetek: A Nagyenyedi Kisegítő Takarék- pénztár R. T., Aiud-Nagyenyed és ennek Uioara-Marosujvárl íiókintézete. Salát tőkék: 60,000.000 lei. Foglalkozik a banküzlet minden ágazatával. Átutalásokat bel- és külföldre legelőnyösebben és legpontosabban eszközöl. Engedélyezett úevizaheiy. fa iparosok és kisgazdák sérelmeinek orvoslását Ígérte meg és közgazdasági kérdéseket tárgyalt a Magyar Párt dicsőszentmártoni gyűlése Gyárfás Elemér: — Takarékoskodjunk és iegyUnk bizalommal a töke iránt 2 Ä magyar parlamenti képviselők eredményes munkát végeztek a magyarság gazdasági és kulturális érdekeinek védelmében (Dicsősz'entmdrton, szeptember 24. Saját tud.) A kisküküllőVármegyei Magyar Párt által tervbevett és már megtartott gyűlések legjelentősebbike zajlott le vasárnap délután Dicsőszentmártonban. Jelentőssé tette e gyűlést az a körülmény, hogy nemcsak egy társadalmi osztály, hanem számos kisgazda és iparos mellett, kereskedők és intcllektuelek is igen sokan jelentek meg s jelentőssé tette a gyűlést az is, hogy egyes társadalmi osztályok nehéz gazdasági helyzetének felsorolása után dr. Gyárfás Elemér szenátor adott magas színvonalú áttekintést és iránymutatást. Nem maradhat továbbá megemlítés nélkül az a körülmény sem, hogy a gyűlés egy emberként állapította meg azt, bogy a Románia népeire s különösen a magyarságra szakadt sok bajt a magyarság semmiesetre sem kerülheti u<fy cl cs helyzetén nem változtathat azzal, ha egymást és vezetőit támadva a különböző célból, de mindenképpen a magyarság kárára működő bizalmatlanságot szító támadásoknak hitelt adva, saját maga alatt vágja el a fát. Gróf Beldi Gergely elnök nyitotta meg a gyűlést előadva, hogy az a rendes intézőbizottsági ülések kereteit túllépi, tekintettel arra a körülményre, hogy a mai gazdasági viszonyok már annyira súlyosak, az állapotok.napról-napra annyira rosszabbodnak, hogy szükségesnek látszott olyan ülés ösz- szekivása, melyen a különböző foglalkozású ágak képviselői előadhassák sérelmeiket s e sérelmek megbeszélés tárgyává tétethessenek. Olcsvári Sámuel szíjgyártó mester emelkedett legelőször szólásra s ismertette az iparosság különböző sérelmeit s felolvasta az iparosok szatmári nagygyűlésén az adókra vonatkozó határozati javaslatot és felkérte Gyárfás Elemér szenátort, hogy mikor a parlament megnyílik, a Magyar Párt parlamenti csoportjának többi tagjaival együtt hasson oda, hogy az adósérelmek orvosolhassanak. Gvidó Béla unitárius esperes a kisgazdák nevében emelkedik szólásra s mint a kisgazdák bajainak igazi ismerője ismerteti ezeknek a létért folytatott küzdelmes munkáját s azokat a bajokat, amelyek e társadalmi osztályra az alacsony gabona- és állatárak és ennek következtében az elviselhetetlenül reájuk nehezedő magas kamatok miatt nehezednek s kéri az elnökséget, hogy a legközelebbi intézőbizottsági ülés elé terjesszen irásba- foglalt határozati javaslatot, mely c bajok orvoslásának érdekében a Magyar Párt központjához felterjeszthető legyen. Addig is megkeresendőnek tartaná a magyar jellegű helyi intézeteket, hogy a viszonyok javulásának reményében egyelőre lehetőleg függesszék fel __ kellő biztosíték mellett _ a kisgazdák ellen kitűzött árveréseket. Szinte Lajos mészárosmester a dicsőszentmártoni vásárvámokat kifogásolja, mellyel szerinte elidegeníti a város a környékbeli lakosokat és tönkreteszi a dicsőszentmártoni vásárokat. Kifogásolja a bankok által számított magas kamatokat. Gyáriás Elemér előadása a gazdasági problémákról Elnök felkérésére czekníán Gyárfás Elemér szenátor emelkedett szólásra. Kimerítő' beszédben ismerteti a világháború s az ezt követő békekötések eredményeképpen Európára nehezedő súlyos gazdasági helyzet okait és Románia kormán3-ainak azokat a sorozatos hibáit és mulasztásait, melyek következtében az amugyis nehéz helyzet nálunk még súlyosabb és válságosabb, mint a többi utódállamokban. Kiemeli a helytelen adópolitika főbb hibáit és ezek szükségszerű következményeit, valamint a tőkehiány és pénzdrágaság okait s minden gazdasági termelő munkát megbénító hatását. Rámutat azonban arra, hogy az adóterhek és a kamatok elsősorban azért elviselhetetlenek, mert az összes gazdasági termelő- osztályok munkájának jövedelmezősége a mélypontra csökkent. Ha a kereseti lehetőségek nem volnának oly minimálisak, úgy kétségtelenül könnyebben megbirkózhatna a közönség e terhekkel. Az orvoslás főcélja tehát nem annyira e tüneti jelenségek megszüntetése, mint inkább az egész gazdasági termelés jövedelmezővé tétele s ezzel a kereseti lehetőségek megnyitása volna. A tőkehiány úgy a régi királyságban, mint Erdélyben, már a háború előtt is volt s így egészen természetes, hogy az azóta hekövetkezett nagy tőkepusztitások hatása alatt, ez a tőkehiány csak fokozódhatott. A tőkehiányon csak két eszközzel lehet segíteni: belső tőkeképzéssel és külföldi olcsó kölcsönnel. Mindkettőnek előfeltétele, hogy bizalom legyen a tőke iránt, mert csak ez a bizalom ösztönözheti a belföldön az embereket a takarékosságra s ugyancsak egyedül ez teheti lehetővé, hogy a külföldi tőke felénk forduljon. A külföldi tőke bizalmának megnyerése elsősorban a kor- mány feladata, melynek kitartó munkával kell eloszlatni az előző kormányok helytelen intézkedéseivel támasztott bizalmatlanságot. A belföldi tőkeképzés azonban tőlünk függ s éppen ezért nagyon fontos, hogy egyfelől mindenki takarékossággal és igénj-ci megszorításával igyekezzék az országnak s ezen belül az erdélyi magyarságnak tőkeerejét gyarapítani, másfelől megbecsülni és védelemben r&zesíféní az erdélyi margyarság eddig gyűjtött takarékossági tőkéjét, nem pedig ezt tőkeellenes mozgalmakkal elkedvetleníteni. Ismerteti a kamatláb alakulására befolyással lévő tényezőket s hozzájárul maga részéről is Gvidó Béla esperes ama javaslatához, hogy a magyar jellegű helyi intézetek kéressenek fel arra, hogy az adott nehéz helyzetben ne tegyenek követeléseik biztosításán túlmenő lépéseket adósaik ellen, olyan esetekben, midőn alapos biztositékuk van arra, hogy a viszonyok változtával a követelés behajthatóvá válik és az adósok egyébként kamatfizetési kötelezettségeiknek eleget tesznek. A gyűlés jelenlevőinek helyeslése mellett kiemeli, hogy a Magyar Párt vezetői eddig is mindent megtettek népünk gazdasági szervezeteinek megerősítése érdekében s ezt a jövőre is meg fogják tenni. Biztositja a jelenlevőket s különösen a kisgazdák és iparosok felszólalt képviselőit, hogy a párt vezetői és parlamenti tagjai a sérelmeik orvoslása érdekében megteszik a szükséges lépéseket. Elsässer Miklós lisztkereskedő felhívta a jelenlevők figyelmét arra a körülményre, mely szerint sok helyen a magyarság összetartás helyett egymásra acsarkodik s azt hiszi, hogy a bajokat a vezetőknek és a különböző társadalmi osztályoknak hibáztatásával lehet megoldani. E téren egyes sajtóorgánumok viszik a vezetőszerepet. Mindezek a jelenségek csak árthatnak a magyarságnak s a helyzeten semmit sem változtatnak. Láthatjuk, hogy vezetőink — amit kisebbségi sorsunk adta helyzetben megtehetnek, — megtesznek s kötelességünk, hogy e nehéz munkában bizalommal támogassuk őket. E nagy tetszéssel fogadott felszólalás után, Adorján Gábor református lelkész megállapítja, hogy a Gyárfás Elemér előadása valósággal megrázó volt, mert meglátta belőle . mindenki, aki a maga nyomorúsága miatt elkeseredett és tanácstalan, hogy as egész világ
