Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-22 / 209. szám

A kisiparosok Kolozsvári még mindig tömegesen adják vissza az iparigazolványokat A kitűnő szakemberek nem boldogulnak, csak a kontárok szaporodnak el (Kolozsvár, szeptember 20.) Már több ízben fog­lalkoztunk azzal, hogy az utolsó éveikben a gazdasági válság és a mérhetetlen adók miatt a kisiparosok tönkremennek és sokan kénytelenek visszaadná az ipar- igazolványukat. Elszomorító, hogy éppen a legkitűnőbb szakemberek küldik visz- saa iparigazolványaikat és helyettük csak a piaci és alkalmi áfrusok váltanak iparigazol­ványt. Kolozsvár, szeptember 20.) Több alkalommal ir­tunk arról, bogy a munkaszerződésekről szóló törvény a t&noneszerződések kötését és mindazokat a funk­ciókat, amelyeket Erdélyben jelenleg az iparhatósá­gok, /illetve az ipartestületek és békéltető bizottságok végeznek, a munkák am arák ra ruházta át. A main ka­li am arák felállítása azonban mai napig késik. A tör­vény intézkedései a munkakiamarák felállítására vo­natkozólag nemcsak hézagosak, hanem elhamarkodot­tak lia. A törvény határozott intézkedése dacára as nj intézménynek a felállítását úgy a mun­kaadók, valamint a munkások nem láttáik szívesem. A 'törvény úgy intézkedik, hogy a munkabatmarák Bzdmélyi összetételükben vegyesek. Abban helyet fog­laltak volna a munkaadóknak és a munkásoknak a képviselői egyenlő arányban. De ezenkívül részt vet­tek. volna abban az állami üzemek és állami hivatalok reprezentánwaii, sőt még egy negyedik kategória is és pedig a magántisztviselők kategóriája. Mindezekből látszik, hogy a munkakamarák össze­tétele nagyon vegye® színezetű és abban a legszéthu- zóbb elemek foglalnak helyet. A munka adóknak azért nem tetszik a munk/akamarák intézménye^ mert/ szerin­tük abban« nincsenek megfelelő számiban képviselve és igy nem látják eléggé ibíztositőttnak a saját érdekei­ket. Do ugyanezt mondják a munkások «is. Ök is keves­lik azt az aráhyt, amellyel képviselve tennének az uj intézményben, só't azt is hangoztatják, hogy az állami hivatalok és'intézmények képviselői olyan túlsúlyban foglalnának helyet a munkakamiarákban«, hogy a mun­kások érdekei teljesen elsikkadnának. Mindezeken kí­vül még egy másik nagyon jelentős tényeiző i«s szere­pet játszott abban, hogy a kormányzat a munfcaka- marákat ne« állítsa föl. A mai nehéz gazdasági viszo­nyok között az uj intézmény felálitása az államnak és a megfelelő érdekeltségeknek hatalmas pénzébe kerülne. Ilyen viszonyok között a munkakamarák, habár a munkaszerződések törvényében, mint rendszeresíten­dő intézmények szerepelnek, «mal napig cs«ak papíron léteznek, «a valóságban nőm. Hiába hirdették ki a tör­bóuapban 453 uj iparigazolvátruiyal szemben 473 lemondás. Ez a statisztika, habár a kisiparosok száma 22- vel apadt, még sem mutat hu képet. Varga iparügyi tanácsos ur állítása szerint fis elszomorító, hogy a- lifegi, képesített szakmai iparosok adják vissza az iparigazolványukat, ezzel szemben pedig a legtöbb uj igazolványt alkalmi piaci árusok váltják ki. vényt, hiába szentesítették azt, a munkakamarák máig sem alakultak meg, tehát a «munkaszerződések törvé­nyének a végrehajtási utasítása átmenetileg úgy in­tézkedik, hogy a munkakamarák hatásköriét a már meglévő intézmények fogják helyettesíteni. Az iparos tanoncok számának a meghatározását a munkakamarák helyett a kereskedelmi és iparkama­ra, a munkaügyi inspektorátn», a különböző iparágak­ban pedig az ipartestületek és a kereskedelmi és ipar­kamarák végzik. Ugyancsak a kollektiv szerződések­nek í. beiktatását ideiglenesen a munkaügyi inspekto­ra tus intézi. A t an on (szerződéseknek a kötését«, ellenőrzését és jóváhagyását pedig az iparhatóságok, illetve az rpar- testületck látják el. Ugyancsak a tanoncszerződések meghosszabbítását, felbontását és az iparos tanonc szabaditásokat továbbra is aiz ipartestületek látják el. Az egyéni munkaszerződések bemutatása, illetve ikta­tása a feleik óhajára ugyancsak az iparhatóságoknál történik meg. A végrehajtási uta«sitásban van egy rendelkezés, amely szerint a munkaadók és munkások között fel­merülő viszályok elintézése is« az illetékes hatóságokra tartozik, illetvta ezeket az ügyeket a szakmait bíróságok intézik. Mai napig a törvényben, megjelölt módon a szakmai «bíróságok nem működnek, tehát az ókirály- ságban ezeket a funkciókat a szakmák mellett működő békéltető bizottságok, Erdélyben pedig az ipartestüle- tek ímellctt működő békéltető «bizottságok látják cl. A munkaügyi minisztérium most egy ujaibib intézkedést foganatosított, amely szerint ilyen ügyöket a jövőben a Regátra vonatkozólag a járásbíróságok, Erdélyre és Bukovinára vonatkozólag pedig, azok az iparhatóságok intézik, «amelyek «a törvény végrehajtásakor működnek. A munkaügyi miniszteriumniak a«z utóbbi intézke­dése azonban öleim eléggé világos, épen azért a kolozsvári ipartestületi memorandumot kül­dött Bukarestbe, amelyben ama kéri a mun­kaügyi minisztériumot, hogy a békéltető bi­zottságok működését szabályozza. Kérdést intéz a munkaügyi miniszterhez, «hogy az ipartestül etek m'ellett működő békéltető bizottságok továbbra is fennmaradnak-e, vagy pedig fel oszlanak és ezek a«z ügyek a jövőben is az iparhatóságokra há­rulnak-e vagy nem. A memorandum már elment, de eddiig még semmiféle válasz, arra nem érkezett. Mindezekből megállapítható, hogy a munkaszer­ződéseikről szóló törvény, a törvényhozás gyors talpaló műhelyéből hézagomra került ki és a főhibája az, hogy a gyakorlati élettől távol áll és egyelőre a munkaszer­ződések megkötése körül még az eddigieknél is na­gyobb zavarokat idéz elő. A munka-ügyi miniszter ur okosan tenné, ha a már szentesített törvényt revízió alá veszi és olyan módosításokat eszközöl rajta, ame­lyek ugv az iparosságnak, valamint a kereskedőknek megfelel és a gyakorlati élet meggyéin mozog. A tartományi Igazgatóság harmadfokú hatóság — iparügyekben. Az ipar- és kereskedelemügyi minisz­térium, amely az 1884. évi ipartörvény értelmében har­madfokú iparhatósági teendőkkel volt megbízva, újabb rendelkezések szerint ezeket a teendőket a kolozsvári és temesvári tartományi igazgatóságokra ruházta át. A minisztériumnak ezt az intézkedését csak üdvözölhet­jük, mert az üdvös decentralizáció feltétlenül jó hatás­sal lesz az iparosügyek elintézésére. A vitás iparos­ügyek a múltban harmadfokún a bukaresti miniszté­riumba mentek fel és ott sokáig vesztegeltek. Most a tartományi igazgatóság remélhetőleg az iparügyek­ben sokkal gyorsabban és eredményesebben fog intéz­kedni. Uj kollektív-szerződés a sütőiparban. A sütőipar­ban már több év óta kollektív-szerződés áll fenn, melyet a törvényes rendelkezések értelmében, tekintettel arra, hogy közélelmezési iparról van szó, választott bíróság utján is meg kellett kötni. Még a két évvel ezelőtt meg­kötött kollektiv-szerződés is csak a választott bíróság döntése után lépett érvénybe. A munkásság képviselői már össze is állították a tervezetet, amelyet a munka­adóknak is megküldöttek. A munkaadók szeptember 18-án döntöttek a felett, hogy a maguk részéről a tár­gyalások vezetésével kit fognak megbizni. Az előjelek­ből Ítélve nem nagy remény van arra, hogy a kollektív- szerződés megkötése simán fog megtörténni, mert a munkásság olyan követelésekkel áll elő, melyeket a munkaadók nem akarnak teljesíteni. A vitás pontot nem annyira a bérösszegek megállapítása, mint inkább elvi álláspontok, illetve hatalmi szempontok képezik. Üdvözlő távirat a római nemzetközi kézműipari kongresszus vezetőségéhez. Már említettük, hogy a ró­mai nemzetközi kézműipari kongresszusra a romániai kisipari szövetség Alexandra Samoll elnököt és L. Nicolau ügyvezető igazgatót jelölte ki. A kongresszus alkalmából a kolozsvári kisiparos szövetség fiókja a kö­vetkező üdvözlő táviratot küldte a kongresszus vezető­ségéhez: „Primo Congresso Internationale dell’Artl- gianato Roma Italia Piazza Venezzia 11. A kolozsvári fiók a legmelegebb üdvözletét küldi és hozzájárulását előre is bejelentve a kongresszuson hozott határozatok­hoz és munkálatokhoz, mindenben szolidárisnak jelenti ki magát az Alexandru Samoil kiküldöttünk által kép­viselt állásponttal. Moldovan Antal elnök". A magyarországi szabómesterek Î5 éves Jubileuma. A Magyarországi Szabómesterek Országos Szövetsége 1930. október hó 19-én tartja fennállásának 25 éves ju­bileumát. Az ünnepségeken, amint értesültünk, részt fognak venni az osztrák és német szabómester egyesü­letei és meghívást kaptak az erdélyi szabók is. A ma­gyarországi vasúti vonalakon a kongresszus alkalmá­ból kedvezményes utazást helyeztek kilátásba. A rész­letes programmot még nem tudjuk, de későbbi szá­munkban azt közölni fogjuk. Biztosítsa ingatlanál.házát, éle­tét a M1NEKVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG- nál, Kolozsvár, Calea Regele Fer­dinand (v. Ferencz Jözsef-u.) 37. sz. Telefon: 12-57. SwS íme egy ki«s statisztika, ameűyet munkatársunk a kolozsvári elsőfokú iparhatóságtól szerzett be. Folyó év január havában 44 nj iparengedélyt adtak ki és ugyanakkor 98 iparos adta vissza az liparigazolványát. Február hóban kiadtak 74, visszadtak 55, március hó­ban kibocsátottak 48 és visszadtak 77, április havá. ba«n 39 uj iparigazolvánnval szemben 75 iparos mon­dott le Iparáról, május hóban kiadtak 84 engedélyt és visszaadtak 5(i-ot. Junius hóban 54 uj iparigazolvány- nyal szemben megszűnt 48, juntos hóban uj igazol­ványt 70-et adtak ki s ezzel szemben megszűnt 48. Végül pedig augusztus hónapban- kiadtak 40 és vissza­adtak 38 iparigazolványt. A statisztika, az utolsó nyolc Ami annyit jelent, hogy régi, szakképzett iparo­sok mondanak le 'az iparukról, mert nem tudják fenn­tartani exisztemciájukat s ugyanakkor csak alkalmi kereskedők és piaci árusok kapnak uj igazolványt. Különösen a kontárok szaporodnak el. Ezek az iparo­sok mindent olcsón vállalnak, de megfelelő szakmai képzettség és erkölcsi -megbízhatóság nélkül a legrosz- szabb ipari árukat «szállítják. Ez az oka annak, hogy az ellsőfoku iparhatóságot kihágási ügyekkel elárasz­tották. Az olcsó áru rossz is, megbízhatatlan isi A kö­zönség pedig hiába panaszkodik hiába pereskedik, sokkal okosabban tenné, ha megrendeléseivel a régi, megbízható iparosokat keresné fel. V>AAIVVWWVVW\I^VVVVVVVVWVVVVWVVVVN/VVWWVWWVVWVVVVVVVVVie/VVVI Zavarok ax nj mnnkasxerxődések végrehajtása körül A munkakamarák csak papíron szerepelnek, mert sem a munkaadóknak, sem a munkásoknak nem kellenek Revízió alá kell venni a törvényt Az eredeti rozsnyél vadászi» ursda készítője fehér BOLDizsÁs* szabómester Budapest, Váci ucca 79. Bőrkabátok felújítását, utibundákból eredeti rozsnyói bundát készít. — Csecsemőnek a legjobbat, Hofer hintőport, krémet, szappant.

Next

/
Thumbnails
Contents