Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-03 / 193. szám

XIII. ÉVF. 193. SZÁM. 5 Ktsßnesisgss 82 Mélyrázi litopüef Mlitósá! íiatslmos közönség ]e!enlélébsn, impozáns tateii izeit nyitottá meg- ' ■■’»mJCggjgbUg*»-* A. kiállítás a® erdélyi magyarság* bámulatos erőpróbájának bizonyult ^Kolozsvár, szeptember 1.) Már irtunk az Erdély­részi Méhészegyesület jubiláns kiállításáról. Sok szép­ség, tudás, tehetség, müizlés, komolyság és magas népi kultúra revelalódik a virágba borult ősrégi reformá­tus kollégium termeiben. A magyar teremtőerő, Ízlés, praktikusság, leleményesség és talentum előtt elisme­réssel, csodálattal és rajongással áll meg a közönség és örömmel állapítja meg, bogy az erdélyi magyarság még a mai nehéz napokban, a gazdasági és politikai lerom­lás idején is megmutatja életrevalóságát, hatalmas lelki, szellemi és művészi erejét, kipusztithatatlan életenergiáit és azzal a jóleső érzéssel távozik mindenki a kiállításról, hogy az az erdélyi magyarság, amely ennyi szépet, nagyszerűt, értékeset tud alkotni, bátor bizakodással és jóleső reménységgel nézhet a jövő elé. Amit a rossz gazdaságpolitika szétrombol, azt a ma­gyar géniusz pótolja. Vasárnap délelőtt 10 órakor báró Jósika Gábor, gz Erdélyi Méhész Egyesület elnöke nagyszabású ünnepi beszéd keretében nyitotta meg az ünnepséget. Jósika báró frappáns színekkel vázolta fel a méhészeti kiállítás jelentőségét és örömmel állapíthatta meg, hogy a kiállításra Erdély minden részéből eljöttek a kiállítók, hogy bemutassák nemcsak az erdélyi méhé­szet magas fejlettségét, hanem mindazt, amit ezen a földön gazdasági terményekben, népművészetben, ipar- művészetben, művészetben és leleményes ipari cikkek­ben produkál. Utána dr. Ciomac Virgil, agrár vezérfel­ügyelő, a földmivelésügyi kormány megbízásából üd­vözölte a kiállítást és fejezte ki az elragadtatását an­nak a sikere felett. Ezzel a kiállítást ünnepélyesen is megnyitottnak jelentették ki s a vendégeket Török Bálint főtitkár végigkalauzolta a kiállítás szinpompás, művészi ízlés­sel berendezett termein. A kiállításon ott láttuk az er­délyi arisztokrácia, gazdasági élet, polgárság, iparos­ság reprezentánsait és mindazokat, akik az erdélyi közéletben számítanak. A hatóságok részéről a kor­mány képviselőjén kivül részt vett dr. Mihali Tivadar, Kolozsvár polgármestere, Martinovici professzor, a nagyszebeni mezőgazdasági kamara elnöke és még sokan mások. A díjazásokról. A kiállítás anyagát már a vasárnapi számunkban bemutattuk. A holnapi számunkban az iparművészeti, népművészeti és képzőművészeti anyagról fogunk külön beszámolót hozni. Tegnap történt meg a dijak szét­osztása is. A zsűri emberfeletti munka előtt állott. Nehéz volt a dijakat úgy szétosztani, hogy minden ki­állító a megérdemelt jutalomban részesülhessen. A díjazásokhoz ezen a helyen csak egy megjegyzést füzünk hozzá. A kiállításra sok erdélyi magyar tehet­ség hozta el munkáját S talán a rendezőség, amely olyan nagy munkát végzett, maga sem gondolta, hogy olyan sokirányú képességeknek a produktumai gyűl­nek össze. Megtörténhetett talán éppen ezért az is, hogy a díjazások előre összeállított biráló bizottságá­ban nem volt — a méhészettől eltekintve — minden egyes tárgynak, munkának megfelelő szakértője s különben is belátható, hogy a rendező egyesület a magára utaltságában, nem gondoskodhatott annyi ren­geteg díjról amennyit itt szét lehetett volna osztani, a megérdemcltség alapján. Ennek a gyönyörűen sikerült kiállításnak, amely a maga egészében mutatta meg, hogy mi mindent tudunk, egyetlen lélek elégedetlensége sem adja a leghalványabb árnyvonalnak a legvéko­nyabb szálát se. Egy ilyen sokoldalú kiállításon tör­ténhettek esetleg elnézések, de ha hibák történtek volna, azt is el kell nézni, mert olyan szép volt az egésznek a sikere, hogy szép biztatásul szolgál a jö­vőre. Nem szabad semmit most ezúttal rossz néven venni, hanem gondolni kell arra, hogy a jövő alkalom­mal a hasonló nagyszabású sikernek erre a mellékes részére is több gondot fognak fordítani. A siker, amit elértek, nem a kiosztott érmekben van, hanem abban a benyomásban, amit mi, a közönség szereztünk. Ebben a gyönyörű képben, az erdélyi magyar tehetségek meg­nyilatkozásának együttesében a díjazások mellékesekké váltak. Minden résztvevő kitüntetettnek érezheti magát. A délutáni jubiláns ünnepség. Délután 4 órakor tartották meg a gimnázium dísztermében a Méhészegycsület jubiláris közgyűlését. A dísztermet zsúfolásig töltötte meg a közönség. Elő­szőr a Törekvés dalkör énekelt, utána pedig Jósika Gábor elnök tartott megnyitó beszédet. „Az Erckélyi Méhészegyesület legfőbb célja, — mondotta az elnök — hogy at kisember megélhetését a mai nehéz gazdasági viszonyok között elősegítse. Ha megadta az Isten, hogy 50 esztendeig' az egyesület ilyen eredményekben gaz­dag munkásságot tudott kifejteni, remélhetjük, hogy a jövőben ezt a gazdasági ágat, illetve annak a fejlődé­sét még magasabb nívóra fogjuk emelni. Örömmel álla­píthatjuk meg, hogy nemcsak a magas kormány, hanem a mezőgazdasági kamara, az országos Erdélyi Gazda­sági. Egyesület, a miskolci szövetség és csaknem az ország összes hasonló gazdasági szervezetei képvisel­tették magukat a kiállításon. Utána az Országos Ma­gyar Párt képviseletében dr. Deák Gyula főtitkár mél­tatta az egyesület 50 éves jubileumának az érdemeit, (Kolozsvár, szeptember 1.) Most tárgyalta a kolozsvári revíziós bizottság annak a felebbezésnek az ügyét, amelyet a hunyadmegyei jegyzők nyuj- tottak be az állandó választmány elnökének egy rendelete ellen, amelynek értelmében az összes jegy­zői állásokra pályázatot hirdetett. Az üggyel kap­csolatban a revíziós bizottság feltünéstkeltő határo­zatot hozott. Kimondotta ugyanis, hogy a prefek­tusi intézkedés törvénytelen. Az elvi jelentőségű döntés vonatkozik mindazon megyékre, illetve ese­tekre, hol ilyen formában hajtották végre a köz- igazgatási törvény rendelkezéseit. A revíziós bizott­ság 605 _930. sz. végzése indokolásában kimondja, hogy amikor pályázatot hirdettek azokra a jegy­zői állásokra, ahol olyan tisztviselők voltaic, akik a törvény értelmében véglegesítve vannak, a tiszt­viselői statútum első és hetedik paragrafusát sér­tették meg, amennyiben a szerzett jogokat nem respektálták. A továbbiakban a határozat elmond­ja, hogy a jegyzők körében mozgalom indult, amely az ellenük alkalmazott különféle perselcucióknak eredményei. Ilyen helyzetben természetesen kény­telenek az igazságügyhöz fordulni, hogy megsér­tett jogaikat megvédjék. Végül azzal fejezi be a revíziós bizottság Ítéletét, hogy a jegyzők jogaik­nak visszaszerzése érdekében kártérítést fognak igé­nyeim mindazon hatósági személyekkel szemben, akik törvényellenes rendeleteket adtak ki megvá­lasztásuk alkalmával. „A revíziós bizottság által hozott határozat nem más, mint a hatalommal való visszaélésnek egyik következménye, amelyet a jegy­zőiddel szemben elkövettek.“ A kolozsvári revíziós bizottság határozata szen­záció erejével hat. A legtöbb megyében a régi jegy­zőket elmozdították helyeikről, akiknek máskülön­ben a törvény értelmében szerzett jogaik voltak. S igy természetesen most a pórok egész lavinája fog megindulni mindazon hatósági személyek ellen, akik máskép cselekedtek, raintahogy azt a törvény előírja rámutatott a magyarság erejére és kifejezést adott an­nak az óhajtásának, hogy az Erdélyi Méhészegyesület a jövőben is a megkezdett utón haladjon tovább. Gáli Imre a Méhészegyesület, dr. Balázs Ferenc, a Méhész- egyesületek Országos Szövetsége, dr. Mohalyi Gábor a katholikus Státus, Tárkányi György a református egy­ház, dr. Boross György püspök az unitárius egyház, dr. Varga Béla az unitárius theológia nevében üdvö­zölték az egyesületet. Szász István az Erdélyi Gazda­sági Egyesület üdvözletét hozta el, Lakatos Tivadar az udvarhelymegyei Méhészegyesület, dr. Negrutiu Joan a kereskedelmi és' iparkamara, dr. Szász Ferenc a Minerva Rt., Koródán László a tartományi igazga­tóság és dr. Gáli Zsigmond a tőzsde nevében mondot­tak üdvözlő beszédeket. A beszédek elhangzása után az Erdélyrészi Méhész­egyesület 50 éves múltját id. Kicsid Géza, az EME alelnöke ismertette. Török Bálint indítványára az igaz. gató választmány nevében báró Jósika Gábort é3 Szilassy Zoltánt, az Országos Magyar Méhészegyesület elnökét, gróf Széchy Gyulát, a Magyar Méhészszövet, ség elnökét diszelnökökké választották. Tiszteletbeli elnökök pedig dr. László Márton, Kicsid Géza, Gáli Imre, dr. Balázs Ferenc, dr. Zsögön Béla lettek. A megnyitó és a jubiláns ünnepségen hatalmas közönség vett részt s az ünnepségekről mindenki azzal a gondolattal távozott, hogy az Erdélyrészi Méhész­egyesület kiállítása évek óta egyik legszebb és leg­eredményesebb ténye a magyarságnak. Azóta is állan­dóan hatalmas közönség nézi meg a kiállítást és még a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett is figye­lemre méltó vásárlások történnek. Az ügyet az a körülmény is súlyosbítja, hogy számtalan esetben a régi helyükről elmozdított jegyzők el is költöztek uj állomáshelyükre. A köl­tözködés viszont a mai pénzügyi viszonyok közt sú­lyos anyagi megpróbáltatásoknak tette ki a jegy­zőket. Érdekes, hogy a jegyzők országos egyesülete két memorandumot juttatott el Maniu miniszter- elnöknek. Egyikben azt a sérelmet teszik szóvá, amely a jegyzőket a választások alkalmával érte. „Nem egy esetben _ mondja a memorandum — számtalan olyan jegyző maradt állás nélkül, akik­nek 10 _20 szolgálati évük van s mivel nem vol­tak a konjunktúra lovagjai, az el nem helyezés az uccára tette őket.“ Elmondja a felirat, hogy több helyen teljesen fiatal, illetve uj jegyzőket nevez­tek ki ugyanakkor, amikor a törvény értelmében először a régi, családos tisztviselőket kellett volna elhelyezni. A másik memorandum a jegyzők fizetésének kérdésével foglalkozik. Ezek a tisztviselők a legna­gyobb nyomorban vannak családjaikkal együtt, mivel kereken hét hónapja, hogy nem kapták meg járandóságaikat. A községek legnagyobb része, — írja a memorandum _olyan kedvezőtlen pénzügyi helyzetben él, hogy még a legsürgősebb s aránylag kicsiny kiadásokat stem képes fedezni. Megrázóan panaszolják el a jegyzők, hogy a kedvezőtlen anyagi körülmények miatt abba a kellemetlen helyzetbe kerültek, hogy még családi ■cotelességeiknek sem tudnak eleget tenni. Közeleg az ősz és a tél sincs messze s nem tudják, hogy a ma nyomora hova fog fejlődni. Hogyan fog megélni, _ teszi fel a kérdést a memorandum _ egy hét gyermekes családapa, amikor egyáltalán semminemű bevétele sincs. A jelenlegi körülmények között semmi kedve sem le5 hét a munkához annak a tisztviselőnek, amikor ál­landóan a bizonytalan jövőn töpreng. Here- és Eoseraantagísrinelők figyelmébe ajánljuk modern, mágneses magtisztító telepünket, ahol jutányosán arankamen- tesitést végzünk, here és lucerna magvakat a legmagasabb árban vásárolunk. Kívánságra magvakat helyszínen és készpénzben megvesszük. Biharmegyei Mezőgazdasági Kamara Oradea (Megyeháza). A kolozsvári revíziós bizottság kimondta, hogy a törvény által vég. legesitett Jegyzői állásokra pályáza. tot hirdetni törvénytelen eljárás Á jegyzői kar súlyos helyseiében kél memorandumot juttatott eS a miniszterelnökhöz

Next

/
Thumbnails
Contents