Keleti Ujság, 1930. szeptember (13. évfolyam, 192-215. szám)

1930-09-22 / 209. szám

w XIII. ÉVF. 209. SZÁM; qwn—E •zm: Tírsasetazis a polowiioijsii és piaVsn át Veaéziába. In.dulá3 Budapestről október 4-én, gyorsvo­nattal. Október 5-én indulás Bécsból reggel 7 órakor nagy luxusautóval Semmeringen, Leobenen át Klagenfurtba. Október 6-án Klagenfurtból a Wörthl tó part­ján Förtaehaf, Villaehon, Millstadton, Lienzen át Toblachba. Október 7-én Toblachból a Dolomitokon át Cortina d’Ampczzoig, innen a Piave di Cadore Long&rone, Lage di Santa Croco, Vittorio olasz harctereit megtekintése után Velencébe. Október S-án Velence. Október 9-én Velencéből kirándulás a Lidóra. Október 10-én. Indulás Velencéből Udinén, Tarvision át Villachba. Október 11-én Villachból az Ossiacher tó mel­lett Feldklrchcn, Judenburgon, Mürzuschlagon át Becsbe. Október 12-én reggel érkezés Budapestre. A társasutazás részvételi dija 8.000.— lej, mely­ben a gyorsvonat cs autó költség, étkezés, szálloda, borravalók, beléptidijak, kirándulás a Lidóra fog­laltatnak. Jelentkezni lehet a Keleti Újság kiadóhivata­linál 1930. szeptember 27-ig. 3EE Székely Sándor Satu-Tftare Wien országunk egyik legnagyobb bördisz- müárugyúra cluji bizományi Ieraka- tába, Calea Regele Ferdinand (Wesselényi ucca) 13 szám, D’Or Parfümériába megér­keztek a legújabb újdonsá­gok: rfdikülök, necessairek, aktatáskák, utibőröndök. — ftftftftftftftftftftftftftftftftftftftftftftftftftftftftftí ftftft « Az idei ridié-plac szenzációja ft ft ft \ ft :1ft Ift ft ft ft © © ft ft ft É ft ft ft ft ft a 3+1 csöves hálózati VÁLTÓÁRAMÚ 12 havi részletre kapható mindenütt! Grátn Gusztáv nyilatkozik a román—magyar kereskedelmi kamara megalakításáról Magyar gazdasági körökben nagy reményeket fűznek a kamara működéséhez (Budapest, szeptember 20.) Magyarországon gazda- ;gi körökben igen kedvezően. ítélik meg annak a tár­gyalásnak a kimenetelét, melyet gróf Bethlen István miniszterelnök folytatott Madgearn román kereskedel­mi'miniszterrel legutóbb Genfben. A magyar minisz­terelnök a tárgyalások után a következő kijelentést tette : — Romániának Magyarországgal szemben való ma­gatartása minden várakozást felülmúl. A magyar miniszterelnök további nyilatkozata so­rán is olyan kijelentéseket tett, mely a legszebb remé­nyekre jogosít' a mindenki által 'kívánt román-magyar gazdasági közeledés terén. A miniszterelnök többek kö- zött a következőket mondta: — Politikai kérdéseket ma mátr nem lehet külön választani a gazdasági kérdésektől, oly szorosan kap­csolódnak egymásba, hogy ma mán a gazdasági szük­ségességek döntik ei a politikai irányt. A genfi tárgyalások alkalmával különben az is ki­derült, hogy az agrárblokk terve tulajdonképen a ke­reskedelmi és iparkamarák Párisban tartott nemzet­közi konferenciáján született meg. Ezen a konferencián tárgyalt eló'ször erről a kérdésről Manoilescu Mihály és dr. Grátz Gusztáv és ugyancsak ekkor merült fel először az a terv, hogy a román-magyar kapcsolatok intenzivebbé tételére, alakítsák meg a román-magyar kereskedelmi kamarát. Ismeretes, bogy azóta ezek a tárgyalások igen előrehaladt stádiumba jutottak és az is köztudomású, hogy a román-magyar kereskedelmi kamara elnöki tisztét Grátz Gusztáv dr., volt magyar külügyminiszter vállalta magyar részről, a társelnök­séget pedig a magyar közgazdasági élet egyik legjelen­tősebb vezérferfia, dr. Chorin Ferenc fogadta el. Munkatársunk kérdést intézett dr. Grata Gusztáv­hoz a kamara megalakítása ügyében, aki a következő­képp nyilatkozott: — Manoilescu úrral, aki igen lelkes propagálója az eszmének, még Párisban letárgyaltuk a román-ma­gyar kereskedelmi kamara felállításának kérdését. Ő vállalkozott arra, hogy Bukarestben elvégzi a szüksé­ges előmunkálatokat, míg én magamra vállaltam a bu­dapesti kezdeményezést. Amikor Manoilescu ur a Ta­vaszi Vásár rendezése alkalmával Budapesten járt, is­mételten tárgyaltunk a dologról és abban állapodtunk meg, hogy szeptember havában megalakítjuk a két ka­marát. Időközben azonban Manoilescu Mihályt Károly román király miniszterré'ncveztc ki és igy valószínűleg más román férfiú kezébe tette le a bukaresti kamara sorsát. Meg kell mondanom, hogy eleinte kételyeink voltak atekintetben, hogy ezek a kamarák foglalkozza­nak-e mezőgazdasági terményeknek ipari és más or­szágokban vrnló értékesítésével, később azonban, amikor ennek a kérdésnek óriási jelentősége mind erőteljeseb­ben jelentkezett, ez a szempont elesett. — Reméljük, hogy a bukaresti és a varsói tárgya­lások után gróf Bethlen István miniszterelnök genfi tárgyalásai előbbre vitték ennek a kérdésnek megoldá­sát. Én a magam részéről igyekezni fogok, hogy a ma­gyar-román- kamara Budapesten mielőbb megalakuljon és mondhatom, hogy igen nagy reményekkel tekintek ennek az intézménynek a működése elé. Magyar gazdasági körök egyöntetűen azon az ál­lásponton vannak, hogy a román-magyar kereskedelmi kamara felállítása szükséges és a két ország gazdasági közeledését illetően mindenki a megalakuló kamarától várja a kapcsolatok kimélyitését cs szorosabbá tételét. Tóth Miklós. Ausztria újólag felveszi a keres­kedelmi szerzodcss’e vonatkozó tárgyalásokat Romániával Pécsből jelentik: A Neue Freie Presse értesü­lése szerint közelebbről újra megindulnak Ausztria kereskedelmi szerződéseire vonatkozó tárgyalásai Romániával, Csehszlovákiával és Svájccal. Később sorra kerülnek a Magyarországgal és Jugoszláviával folytatandó kereskedelmi tárgyalá­sok is, amelyeket még a tavasz folyamán beindítot­tak. Súlyos áldozatokat követel a mezőgazdák szanálása az ipartól és kereskedelemtől is Ä genfi Népszövetség ülései felé fokozott ér­deklődéssel fordult Európa egész gazdasági világa, mert a bukaresti, szinajai és brassói agrárkonfe­renciák után ezen az ülésen döntő eseményeket vár­tak az agrárkrízis problémáinak megoldását ille­tőleg. Ezzel a kérdéssel __ főleg Románia szempont­jából __ behatóan foglalkozik a Consum szeptem­beri 21-i, legújabb száma. Nem kisebb érdeklődésre tarthat számot az a külföldi tőzsdei körökből nyert információk alap­ján Írott cikk, amely a németországi választásokat követő világtőzsdéi eseményekkel foglalkozik. Az európai gazdasági válságban, valamint a belföldi gazdasági krízisben való eligazodáshoz min­den üzletembernek szüksége van, hogy hetenként elolvassa a Consum közgazdasági újságot, mert nemcsak a legújabb eseményekről szerez értesülést, hanem hasznos tanácsokat és útbaigazításokat kap, amelyeket üzletkötéseinél hasznosíthat. Kérjen mu­tatványszámot a kiadóhivataltól, Cluj, Str. Iuliu Maniu 3. Október l.ón lép életbe as nj román-francia keres­kedelmi szerződés. Párizsból jelentik: A Románia és Franciaország között kötött uj kereskedelmi szerződés október 1-én lép életbe. Kölnben megnyílt a mintavásár. Kölnből jelentik: Az őszi minta vásár, amely iránt általánosan nagy ér­deklődés nyilvánul meg, tegnap megnyílt. A kereskedelmi és iparkamarák szövetsége sürgeti az állandó választott bircslágok megszervezését. Buka­resti tudósítónk jelenti: A kereskedelmi és iparkama­rák szövetségének igazgatótanácsa Ossiceann mérnök elnökletével ülést tartott, amelyen résztvett Ncgrnţitl F. Jón, a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara el­nöke is. Az igazgatótanács elhatározta, hogy erélyes akciót indit az iparkamarai székhelyeken fölállítandó választott bíróságok sürgős megszervezése érdekében. Erdélyben és a Bánátban, Gyulafehérváron, Aradon, Brassóban, Kolozsváron, Déván, Lúgoson, Nagyváradon, Szatmáron, Nagyszebenben, Marosvásárhelyen és Te­mesváron állítanának fel állandó jellegű választott bí­róságokat, amelyek nagymértékben meggyorsítanák és megicönyitenék a kereskedelmi perek lebonyolitását. Az igazgatótanács törvénytervezetet is dolgozott ki a választott bíróságok felállításáról és azt kéri a kor­mánytól, hogy a választott bíróságok intézményét, működésének szabályozását az uj kereskedelmi kódex külön fejezetként ölelje fel. «■iHüHiiiiMiiiiiBiimHiiiBinmüimiHHiümiimiiinniiBiiiiiBiniiWiuMiiuHiuiiaBiiiiiKüf) Megdrágult az élet! k teli szállítani az arakat! Havi 140 leiért már bérletet vehet a kolozsvári Magyar Színházba! Ftafalmat -pa minden mennyiségben veszek. Ajánlatokat mennyi­ség, minőség és ár megjelölésével KRAUSZ, CLUJ- KÖLOZSVÁR, STR. MEMORANDULUI 2. címre. ­Remén, angol, francia, né- 1 met, magyar, olasz, cseh- 1 szlovák, szerb, horvát fordítások, gépbediktálás, másolás, sokszoro- S sitás DR. MARD E L FORDÍTÓ IRODÁBAN, * Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului No. 12. g

Next

/
Thumbnails
Contents